Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Ha túl későn ér véget a Putyin rendszere, annak katasztrofális következmények lesznek Oroszország számára
Ezt Oleg Orlov, az immár feloszlatott civil szervezet, a tavaly Nobel-békedíjjal kitüntetett Memorial társelnöke állítja, aki most éppen bíróság előtt áll, mert cikket írt egy francia újságnak és azt taglalta, hogy Putyinék fasizmust akarnak. A véleményét a német jobboldali Die Weltnek adott nyilatkozatban is fenntartja. Bizonyítékul említi, hogy Oroszországra is áll a náci jelszó: Egy nép, egy birodalom, egy Führer. A háborút pedig a Kreml legitim eszköznek tekinti, hogy megoldja az államközi feszültségeket. Az elnök azt hirdeti, hogy az orosz kultúra, nemzet és állam különleges és felsőbbrendű. Az ország különleges utat tett meg az utóbbi jó száz évben: A Szovjetunióban a totalitarianizmustól indult, egy rövid időre gyenge demokrácia lett belőle, ám most ismét az önkényuralomnál tart. Csak nem kommunista, hanem egyértelműen fasiszta, amit jobboldali ideológia táplál. Nincs jövőképe, számára a mostani a létező világok legjobbika. Orlov úgy érzi, hogy a rendszer számára a bukás inkább előbb, mint később jön, ám ha elhúzódik a haláltusa, az gazdasági stagnálással, kulturális hanyatlással jár, és anarchia, illetve káosz lesz a következménye. Az interjúalany azonban bízik abban, hogy a diktátor hatalmát veszti, csak azt nem tudja megmondani, miként. Viszont a történelem azt mutatja, hogy ilyen esetekben mindig van valaki az elitben, aki felfogja reformok szükségességét. De hogy a változás ne maradjon meg a felszínen, a civil társadalomnak nyomást kell kifejtenie. A Nyugatnak pedig még akkor sem szabad feloldania a szankciókat, ha vége szakad az ellenségeskedésnek. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
A világ egyik legbefolyásosabb publicistájaként számon tartott Martin Wolf úgy véli, hogy mély válságban van a demokrácia, valamint a tőkés rend, és hogy ennek súlyos következményei lesznek. A Financial Times társkiadója és gazdasági fő elemzője abból az alkalomból nyilatkozott, hogy most jelent meg könyve a „Demokratikus kapitalizmus válsága” címmel.
A szerző, akinek apja annak idején a bécsi Volkstheater dramaturgja, továbbá Max Reinhardt barátja volt és nácik elől menekült Nagy-Britanniába, különösen aggasztónak nevezi az USA-ban uralkodó állapotokat. Úgy fogalmaz, hogy ott valóban a demokrácia alapértékei és intézményei forognak kockán.
Valószínűleg Trump lesz az ellenzék elnökjelöltje és a republikánusoknak kész tervük van, hogy megtisztítsák a közigazgatást a politikailag semleges alkalmazottaktól. A tisztségeket utána pártkatonákkal töltik fel, akiknek nem annyira fontos az alkotmány, mint az elnök iránti hűség. Ugyanez vár a titkosszolgálatokra, az igazságszolgáltatásra, az adóhatóságra és legfőbbképpen a hadseregre is. Akkor pedig már nagyon közel járunk az autokráciához.
A franciáknál Le Pen hatalomra kerülhet és Kína, valamint India is a nagyobb tekintélyuralom felé halad. A jelentős eltolódás fő oka, hogy a középrétegekből sokan félnek a lecsúszástól. A bizonytalanság, a félelem miatt azután megjelennek rasszista elemek. Az ilyen emberek olyan vezetőket keresnek, akik azt ígérik, hogy megvédik őket. Illetve azt sugallják, hogy megadják a kellő tiszteletet.
Sokat számít továbbá a technológiai átalakulás, a világgazdasági változás, Kína felemelkedése, a nyugati ipar egy részének felszámolása és a szervezett munkásosztály hanyatlása. Nem beszélve arról, csődöt mondott a politikai elit, rengeteg hibát követett el. Pl. amikor a pénzügy válság idején megmentette a bankokat, viszont nagyon sok kis ember vagyona ráment a nehézségekre.
A megoldást Wolf abban látja, hogy meg kell győzni az embereket: gyerekeikkel együtt kellő gazdasági esélyt kapnak a társadalomtól, és hogy ezek a lehetőségek nagyjából egyenlően oszlanak el. Emellett meg kell erősíteni a politikai közép jobb-, illetve baloldalát. Szükség lesz a kellőképpen szabályozott bevándorlásra is. Végül pedig döntő az új média szerepe, mivel az új eszközök lényegesen meggyengítették a döntések alapjául szolgáló információk minőségét.
Bloomberg
A nukleáris terror új korszakát éljük és a helyzet lassan pont olyan ijesztő lesz, mint a hidegháború idején. Ezt fejti ki kommentárjában Max Hastings, a brit Daily Telegraph volt főszerkesztője. Emlékeztet arra, hogy Észak-Korea új hordozórakétákat próbál ki, Irán nagy erőkkel dolgozik az atombomba előállításán.
India és Pakisztán új fegyverkezési versenybe kezdett és Putyin immár rutinszerűen csörteti a nukleáris szablyát. Legújabban pedig harcászati atomeszközöket telepített Belaruszba. Az ugyanakkor csak kevéssé tűnik fel a világnak, hogy az érintett 3 ázsiai hatalom, Kína, India és Pakisztán mekkora összegekből fejleszti nukleáris csapásmérő erejét. Különösen Peking növeli vadul készleteit.
Úgyhogy Ázsiában vélhetően nagyobb a végzetes viszály esélye, mint a Nyugaton. Fennáll a veszély, hogy egy abnormális figura, mint egy iráni ajatollah, Kim Dzsong Un vagy akár Trump, félredobja az atombomba atyjának, Oppenheimernek a véleményét, miszerint egy atomháborúnak nem lenne győztese.
Nincs nukleáris hatalom, amely lemondana a válaszcsapás képességéről, vagy amely nemzetközi ellenőrzés alá helyezné hadászati eszközeit. De a kölcsönös elrettentés egyensúlya idáig nemzedékeken át szavatolta a nyugalmat.
Die Welt
Az egyik vezető orosz ellenzéki arra figyelmeztet, hogy ha túl későn ér véget a Putyin rendszere, annak katasztrofális következmények lesznek Oroszország számára. Oleg Orlov, az immár feloszlatott civil szervezet, a tavaly Nobel-békedíjjal kitüntetett Memorial társelnöke, most éppen bíróság előtt áll, mert cikket írt egy francia újságnak és azt taglalta, hogy Putyinék fasizmust akarnak.
A véleményét a német jobboldali lapnak adott nyilatkozatban is fenntartja. Bizonyítékul említi, hogy Oroszországra is áll a náci jelszó: Egy nép, egy birodalom, egy Führer. A háborút pedig a Kreml legitim eszköznek tekinti, hogy megoldja az államközi feszültségeket. Az elnök azt hirdeti, hogy az orosz kultúra, nemzet és állam különleges és felsőbbrendű.
Az ország különleges utat tett meg az utóbbi jó száz évben: A Szovjetunióban a totalitarianizmustól indult, egy rövid időre gyenge demokrácia lett belőle, ám most ismét az önkényuralomnál tart. Csak nem kommunista, hanem egyértelműen fasiszta, amit jobboldali ideológia táplál. Nincs jövőképe, számára a mostani a létező világok legjobbika.
Orlov úgy érzi, hogy a rendszer számára a bukás inkább előbb, mint később jön, ám ha elhúzódik a haláltusa, az gazdasági stagnálással, kulturális hanyatlással jár, és anarchia, illetve káosz lesz a következménye. Az interjúalany azonban bízik abban, hogy a diktátor hatalmát veszti, csak azt nem tudja megmondani, miként.
Viszont a történelem azt mutatja, hogy ilyen esetekben mindig van valaki az elitben, aki felfogja reformok szükségességét. De hogy a változás ne maradjon meg a felszínen, a civil társadalomnak nyomást kell kifejtenie. A Nyugatnak pedig még akkor sem szabad feloldania a szankciókat, ha vége szakad az ellenségeskedésnek.
Die Presse
Egyre inkább látszanak Meloni hatalmának árnyoldalai: erősen halványul a nimbusz, napirenden vannak a tüntetések, a miniszterelnök közvetlen környezetét botrányok sújtják, a kormány nyomást gyakorol a sajtóra és az igazságszolgáltatásra, emellett egyre romlanak a gazdasági adatok.
A közvéleményben hatalmas megrázkódtatást váltott ki, hogy eltörölték az alapjövedelmet a csaknem 170 ezer érintett számára. További százezrek félnek attól, hogy ez csupán a kezdet. Emiatt naponta zajlanak a megmozdulások. Úgy tudni, hogy a kormányfő ideges, túl sokat dolgozik. Mert ugyan a nemzetközi porondon várakozáson felül szerepel, eloszlatta az aggályokat a fasizmustól indult Olaszország Fivérei ügyében, ám odahaza sokasodnak a bajok.
Nem éppen kedvező volt pl. a visszhangja annak, hogy élettársa, tévés kommentátorként, kiosztotta a német egészségügyi minisztert, aki a toscanai nyaralásból arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás tönkreteszi Európa déli részét. Erre válaszul az újságíró azt közölte, hogy elég volt a kioktatásból a németek részéről és ha Lauterbachnak nem tetszik, akkor menjen haza.
Meloni ezúttal is a hallgatást választotta, mint már oly sokszor máskor is. Ám közben erősödik a benyomás, hogy a belpolitikában korántsem annyira mérsékelt, mint ahogy a nemzetközi parketten beállítja magát. A köztelevíziótól egy sor neves munkatársat menesztett.
De a népszerűsége egyelőre így is marad a 30 % körül. Viszont az ősz nem sok jót ígér neki, mivel indulnak a tárgyalások az államháztartásról és mindenképpen megtakarításokat kell előirányozni. Továbbá a legfrissebb előrejelzések arra utalnak, hogy ismét zsugorodik a gazdaság.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >