Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Törésvonalak Putyin hatalmi rendszerében
Nyina Hruscsova úgy látja, hogy Oroszország totalitárius rendőrállam, ahol az emberek félnek szabadon elmondani a véleményüket, ám már látni Putyin gyengeségét és a repedéseket az oly gondosan felépített szerkezeten. Az egykori pártfőtitkár és államfő dédunokája, a new yorki New School professzora szerint a törésvonalakra egyetlen fejlemény sem világított rá annyira élesen, mint a Wagner-csoport meghiúsult zendülése. Ám az elnök nincs túl a nehezén, bár nyilvánvalóan azt gondolja, hogy az orwelli kettős beszéd segít neki. Azaz hogy le tudja csillapítani vele a közvéleményt, amely megint azzal szembesül, mint a szovjet időkben: kötelezik, hogy fogadjon el egymásnak teljesen ellentmondó gondolatokat, illetve minden alapot nélkülöző történelmi elbeszéléseket. Ám ahogyan a Kreml viszonyul a lázadáshoz, az mutatja az Achilles-sarkát, és erre csak ráerősít az elit viselkedése. Amikor menesztették az 58. hadsereg parancsnokát, miután az bírálni merészelte a katonai vezetést, az egyik parlamenti képviselő nyilvánosságra hozta Popov véleményét. A mai Oroszországban nem szabad alábecsülni, mekkora jelentősége van a megosztottság ilyesfajta megnyilvánulásának, annál is inkább, mert láthatólag más tábornokok is egyetértenek a kritikával. A lakosság 53 %-a egyébként békét akar, szemben a májusi 45 %-kal. Ám a tényleges arány ennél minden bizonnyal jóval nagyobb, csak ugyebár nem tanácsos felszólalni az agresszió ellen. Ugyanakkor Putyin változatlanul népszerű - a ráta 81 %-on áll, de talán már csak idő kérdése, hogy ez változzon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Project Syndicate
A kisebb nyugati államok számára két út kínálkozik a Kínához fűződő kapcsolatokban: vagy azt csinálják, amit Kanada, amely távolodik Pekingtől, vagy pedig kínálkozik a magyar út, tehát a kétoldalú együttműködés erősítése. Ezt fejti ki kommentárjában Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt igazgatója.
Magyarország 5 évvel ezelőtt még a nacionalizmus iskolapéldájának számított, Kanada viszont szabadkereskedelmet hirdette a globalizáció közepette. Mára megfordultak a szerepek. Orbán Viktor a bilaterális gazdasági kapcsolatokra alapoz, Ottawa viszont pont az ellenkező irányban halad.
A magyar gazdasági modell a németekkel és kínaiakkal folytatott árucserére, valamint az orosz energiahordozókra épít, ezért számára nem jó a leválás. Az „Orbán-doktrína” lényege, hogy találni kell egy optimális pontot az USA és Kína között, nem szükséges választani a kettő közül. Ehhez képest a kanadai pénzügyminiszter azt mondja, hogy lassan szakítani kell a tekintélyuralmi rendszerekkel, és inkább a kisebb, de hasonló felfogású partnerekre kell összepontosítani, lásd a G7-et.
A Fidesz-kormány már hozzálátott a maga elképzelésének valóra váltásához. Engedélyt adott, hogy a CATL megépítse Európa legnagyobb akkumulátor gyárát. Vagyis bízik abban, hogy jól alakulnak Peking és az EU gazdasági kapcsolatai.
Persze egy ilyen kis ország nem tudja befolyásolja a világrendet, ezért nagyon fontos, hogy merre tartanak a németek. Nos, ők jelen állás szerint vegyíteni igyekeznek a magyar és a kanadai megközelítést. Azaz úgy gondolják, hogy ki kell küszöbölni a kínai kapcsolat kockázatait, de a vállalatokra bízzák, akarnak-e szakítani az ottani piaccal. A tét nagy, mert a földrészen általában Németország az irányadó.
FT
A Bizottság ugyan több mint 200, köztük több magyar civil szervezet követelésére felülvizsgálja a lobbicsoportok tevékenységének készülő szabályozását, de mindenképpen szigorítani kívánja, hogy külföldi kormányok, illetve állami érdekeltségek mennyire gyakorolhatnak befolyást az uniós döntésekre. Ezt a Bizottság alelnöke jelentette be.
Vera Jourová szerint tudni óhajtják, hogy ki és miért fizet, mert nem jó az, ha bizonyos külső erők rejtve kampányolnak Brüsszelben a maguk érdekeiért. Jelenleg úgy áll, hogy azokról a szerződésekről kell majd tájékoztatni az EU-s hatóságokat, amelyek éves értéke meghaladja a 4 millió eurót. Viszont az NGO-k kérhetik, hogy ne hozzák nyilvánosságra az adatokat. Ily módon ugyanis el lehet kerülni, hogy autokrata rendszerek „idegen ügynökként” bélyegezzék meg őket a szervezeten belül, illetve kívül.
Fontos, hogy a nemzeti kormányok nem szigoríthatják meg az ellenőrzést. Mert pl.- tette hozzá Jourová - a Fidesz-kormány csak az Európai Bíróság határozata nyomán vonta vissza azt a törvényt, amely kötelezte volna az NGO-kat, hogy egy bizonyos értékhatár fölött idegen ügynökként jegyeztessék be magukat, ha a határon túlról kapnak segítséget. Ám bizonyos esetekben még most is különleges eljárás vonatkozik rájuk.
Guardian
Netanjahu makacssága tanulságul szolgál mindenkinek, akinek fontos a demokrácia – mutat rá az újság szemleírója, Johathan Freedland. Látszik, akárcsak korábban Trump esetében, hogy óvakodni kell az erős embertől, aki fél a börtöntől. Ám Izrael egyben az ultranacionalista populizmus elleni világméretű harc próbaköve lett.
A kormányfő már Trump előtt tisztára olyan volt, mint a korábbi amerikai elnök. Korrupció miatt per folyik ellene. Pár hónap múlva vallomást kell tennie, így hajlandó emiatt visszaélni hatalmával. Mentené a bőrét, ugyanakkor koalíciós partnerei: ultraortodox fundamentalisták, nacionalista szélsőségesek és leplezetlen rasszisták készségesen segítenek neki, mert egy kizsigerelt igazságszolgáltatás esetén valóra válthatják a saját álmaikat.
A bigottan vallásosaknak nem kell katonai szolgálatot teljesíteniük, a másik párt pedig akár elfoglalhatná a teljes Nyugati partot. Ezen felül átalakíthatnák az egész politikai szerkezetet, ily módon szavatolva, hogy többé ne lehessen legyőzni őket választáson. Magyar és lengyel elemzők pontosan látják, hogy Netanjahu is illiberális átalakulásban gondolkodik.
Ide-oda utaztak az aktivisták Jeruzsálem, illetve Budapest és Varsó között, hogy kicseréljék a tapasztalataikat. Walesa pl. azt üzente, hogy nem szabad utat engedni a hatalom törekvésének, mert a vége az lehet, mint Lengyelországban. A nyomás hatására a miniszterelnök márciusban jegelte a jogi puccsot, de utána inkább a szalámi taktikát választotta. Az első szeletet a héten nyomta le a közvélemény torkán.
Viszont ha ekkora tömegellenállás sem elegendő, akkor mekkora tiltakozás kell hozzá, hogy egy nemzet megállítsa a vezetőjét, aki önmaga érdekében kész akár az országát is szétrombolni?
Neue Zürcher Zeitung
A kommentár rámutat, hogy a jobboldali populisták nem a demagógia miatt tudják meglovagolni a migrációt, hanem mert csődöt mondtak a hatalmon lévő pártok, pedig elsöprik őket, ha nem veszik komolyan a menedékpolitikát. Az utóbbi hetekben erősödik a félelem, hogy Európa jobbra tolódik. Jönnek fel a népbutítók, ahol pedig hatalmon vannak, nem úgy néz ki, hogy gyengülnének. Orbán Viktor szilárdan ül a nyeregben.
A szóban forgó irányzatok közös jellemzője, hogy korlátozni kívánják a bevándorlást. Ebből a szempontból riasztó az a felmérés, amely arra jutott, hogy a franciák csaknem fele hisz a nagy lakosságcsere összeesküvés elméletében. Ehhez járul, hogy sokan félnek a haza elvesztésétől. Ily módon könnyű dolguk van a populistáknak, mert sem hagyományos bal-, sem a hagyományos jobboldal nem teljesít valami fényesen ebben a kérdésben.
A progresszív szárny sokszor még azt sem látja, hogy gond az ellenőrizetlen migráció. Nagy megértést tanúsít a kisebbségek félelmei és bizonytalanságai iránt, a menedékpolitika bírálóit viszont szívesen állítja be úgy, hogy azok paranoidak, illetve szélsőségesek. A konzervatívok viszont megelégednek azzal, hogy ez kemény dió.
Pedig foglalkozni kell a külföldiek bűnözésével és a politikai iszlámmal. Tavaly Európában csaknem egymillió menedékkérelmet nyújtottak be, nem számítva az ukránokat. A muzulmán világból főleg alacsonyan képzett fiatalok érkeznek, akiket gyakran nem lehet integrálni a munkaerőpiacon, de nem kevesen nem is akarnak dolgozni. A szociális juttatások kellőképpen vonzóak. Németországban a 8 éve bevándorolt szírek fele még mindig állástalan.
A menedékrendszer akadozik, a kitoloncolás nemigen működik. De a kérdés általában csak akkor kerül elő, amikor már túlságosan is nyilvánvalóak a következmények. Ez azonban megint a populisták malmára hajtja a vizet. A politika szem elől tévesztette a középrétegek véleményét. Ám ha ez így megy tovább, akkor valószínűleg a demagógok kerülnek hatalomra.
FT
Timothy Snyder úgy gondolja, hogy a Nyugat alapvetően félreérti Oroszországot, nem figyelt oda, hogy milyen radikális nézetekkel vágott bele uralkodásába Putyin. A lap hosszú portréban mutatja be a Yale egyetem történészét, Kelet-Európa múltjának egyik legalaposabb ismerőjét, aki a dokumentumokat általában eredetiben tanulmányozza, mert 10 nyelven beszél.
Az interjúra igen lehangoltan érkezett, mert a barátja volt az az ukrán írónő, Victoria Amelina, akik orosz bombák öltek meg Kramatorszkban egy vendéglőben. Azt mondja, hogy a tragikus eset bizonyítja: a háború orosz részről nem más, mint népirtás. De még szerencse, hogy a demokratikus országok okultak az 1938-as müncheni konferencia példájából és ezúttal nem próbálták meg megbékíteni az agresszort.
De ettől még úgy látja, hogy nagyon is hasonlít egymásra a mai Oroszország és a náci Németország, csak éppen az emberek félnek kimondani, hogy Putyin fasiszta. Azt hirdeti, hogy a civilizációk harca folyik, neki pedig küldetése van. Viszont nincs belpolitikája, mert ahelyett az van, hogy az elit minden pénzt ellop, és maga felé hajlítja a törvényeket. Jóformán nincs társadalmi mobilitás, vagy remény a változásra. Ezért a rendszer a külpolitikában kompenzál. Ám a világ 30 éve azt tapasztalja, hogy nemigen képes befolyásolni, amit Moszkva csinál.
A Prigozsin-felkelés azonban biztató, mert arra utal, hogy léteznek olyan oroszok, akik tökéletesen értik az ukrán helyzetet. És képesek azon túllépni, amikor sokkal nagyobb a tét: az utódlási harc. Ilyenkor tényleg az országról beszélnek.
Die Presse
Nyina Hruscsova úgy látja, hogy Oroszország totalitárius rendőrállam, ahol az emberek félnek szabadon elmondani a véleményüket, ám már látni Putyin gyengeségét és a repedéseket az oly gondosan felépített szerkezeten. Az egykori pártfőtitkár és államfő dédunokája, a new yorki New School professzora szerint a törésvonalakra egyetlen fejlemény sem világított rá annyira élesen, mint a Wagner-csoport meghiúsult zendülése.
Ám az elnök nincs túl a nehezén, bár nyilvánvalóan azt gondolja, hogy az orwelli kettős beszéd segít neki. Azaz hogy le tudja csillapítani vele a közvéleményt, amely megint azzal szembesül, mint a szovjet időkben: kötelezik, hogy fogadjon el egymásnak teljesen ellentmondó gondolatokat, illetve minden alapot nélkülöző történelmi elbeszéléseket.
Ám ahogyan a Kreml viszonyul a lázadáshoz, az mutatja az Achilles-sarkát, és erre csak ráerősít az elit viselkedése. Amikor menesztették az 58. hadsereg parancsnokát, miután az bírálni merészelte a katonai vezetést, az egyik parlamenti képviselő nyilvánosságra hozta Popov véleményét. A mai Oroszországban nem szabad alábecsülni, mekkora jelentősége van a megosztottság ilyesfajta megnyilvánulásának, annál is inkább, mert láthatólag más tábornokok is egyetértenek a kritikával.
A lakosság 53 %-a egyébként békét akar, szemben a májusi 45 %-kal. Ám a tényleges arány ennél minden bizonnyal jóval nagyobb, csak ugyebár nem tanácsos felszólalni az agresszió ellen. Ugyanakkor Putyin változatlanul népszerű - a ráta 81 %-on áll, de talán már csak idő kérdése, hogy ez változzon.
Daily Telegraph
Egy brit katonai szakértő katasztrofálisnak tartaná a Nyugat szemszögéből, ha kudarcot vallana az ukrán ellenoffenzíva, de pont ezért nagy bajnak nevezi, hogy egy csomó korszerű fegyver nyugati raktárakban hever. Hamish de Bretton-Gordon, a szigetországi szárazföldi erők egyik harckocsi ezredének volt parancsnoka sajnálatosnak minősíti, hogy nyugaton kávéházikonrádok beveszik az orosz dezinformációt és azt terjesztik, hogy az ukránok rosszul tervezték meg, illetve hajtják végre a támadást.
Ám semmi sem áll távolabb az igazságtól. Viszont az tény, hogy a hadművelet nem sikeredhet félre, mert az dráma volna az egész demokratikus világ szemszögéből. Felbátorodna minden despota, zsarnok és terrorszervezet, mármint hogy követheti a putyini mintát. Destabilizálná a rendre épülő világrendet. Észak-Korea és Irán felhatalmazást érezne a területszerzésre.
A hadjárat mérete és összetettsége csak a normandiai partraszálláshoz hasonlítható, miközben a helyzet olyan, mintha az ukránok egyik kezét hátrakötözték volna. Hiszen a csapatok kiképzésére nem jutott elegendő idő. Továbbá nem jöttek a nagy hatótávolságú csapásmérő eszközök, így az oroszok erős védelmi állásokat tudtak kiépíteni. Az F-16-osok pedig továbbra is nyugati hangárokban vesztegelnek, pedig már javában lőhetnék le az ellenséges gépeket.
Nagyjából 100 ilyen harci gép segítségével az ukrán hadsereg úgy haladná át az orosz vonalakon, mint kés a vajon. De alighanem hamarosan így is visszafoglalják a Krímet és a keleti területeket. A pipogya nyugati vezetőknek meg kell érteniük, hogy Putyin igazából nem tudja elmélyíteni a válságot, illetve hogy minden segítséget meg kell adni Kijevnek a sikerhez.
Economist
A vezércikk szerint Franciaországban az idén már kétszer volt tömegtiltakozás, egyszer a nyugdíjkorhatár emelése, egyszer a rendőr által meggyilkolt fiatal miatt, de a lázongásoktól függetlenül az állam működik, fű alatt sikertörténet zajlik. Olyannyira, hogy a franciák sok tekintetben lefőznek egy sor más európai vetélytársat. Pl. az utóbbi 5 évben a GDP kétszer olyan gyorsan nőtt náluk, mint a németeknél, és megelőzi a brit, olasz és spanyol értéket is.
Az egyik ok, hogy megújult az állami beavatkozás, továbbá finomra hangolták a társadalmi célokat. Macron alatt sikerült jobban összeegyeztetni egyfelől a vagyonok felhalmozásának támogatását, másfelől az igazságtalanságok kiszűrését. A szegénység szintje jóval a szomszédság átlaga alatt marad.
A franciák hat évvel tovább élnek, mint az amerikaiak, és messze nem olyan kövérek. Az állástalanok aránya 6,9 %, 15 éve nem volt ennyire alacsony. A reformok ellenére több adó folyik be, mint bárhol másutt az EU-ban, leszámítva Dániát. Viszont többet költenek szociális célokra. Végül pedig sokat számít a politikai stabilitás.
De mindettől még tény, hogy komoly aggodalomra ad okot az állami iskolák színvonala, és az egészségügy. A politika megosztott, a közvélemény nyugtalan. Az átlag reálbér nem nő. Az államháztartás feszített, részben az energiára rakott ársapka miatt, amivel a megélhetési költségek válságától igyekszik megóvni a hatalom a fogyasztókat.
Következő cikk: Bloomberg-kommentár: Ne kérd, hogy az ukrán sportolók kezet fogjanak orosz ellenfeleikkel!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >