Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Háborús dialektika
A jugoszláv háborúk emlékét, az erről való beszédet egészen biztosan elhomályosítja a jelenleg is tomboló ukrán–orosz konfliktus. Már csak azért is, mert a vérontás abszolút számait tekintve lassan felülmúlja azt, ami a 90-es években a Nyugat-Balkánon történt. Ami azonban nem jelenti azt, hogy akár kívülállóként a „szomszédságból”, például Szlovákiából (nyitott elmével!), eleget foglalkoztunk a jugoszláv háborúk esetleges tanulságaival. Mert nagy valószínűséggel sem igazi társadalmi „eredményt”, sem megnyugvást nem hoznak az etnikai/ nemzeti törésvonal mentén vívott csatározások. Csak traumákat, amelyeket aztán sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnak a társadalmak. Vataščin Péter (Új Szó):
Nem először járok Vukováron, de ez most egészen véletlen, ellentétben az első utammal, ami nem is lehetett volna tervezettebb.
Mindegy azonban, hogyan és mikor érkezünk ebbe a városba. Persze lehet, hogy valaki a Vučedoli Kultúra Múzeuma miatt jön ide, mert arra kíváncsi, hogyan éltek itt az emberek a kései kő-, illetve a bronzkorszakban. Ám ő is fogja látni a golyónyomokat a házfalakon, amiket még az ostrom után 32 évvel sem vakoltak be egyes háztulajdonosok. Szembesülni fog a Trepinjai úton kiállított preparált T–55-össel a Horvát Védők Emlékháza előtt. Az ostrom után konzervált, félig szétlőtt víztoronnyal. Meg – ha beszélget a helyiekkel, köztük pár magyarral – a fájdalmas személyes történetekkel. Ezek szinte elkerülhetetlen élmények.
23 ezren lakják most a várost. 1991 elején pont a kétszerese élt ott. Vukovárról mindenhol leírják, hogy eredetileg soknemzetiségű város volt, ahol a horvát és a szerb népesség mellett egykor megtaláltuk a németeket, de még ma is találkozhatunk magyarokkal, ruszinokkal… 1990-ben a bő 44 ezres lakosság 47%-a volt horvát, 32%-a szerb. Ma 63%, illetve 30% ugyanez a mutató. Ha a városhoz mint közigazgatási egységhez tartozó környező településeket is nézzük, az arányok szintén hasonlók. Vagyis a százalékok elmozdultak ugyan a horvátok javára, de végső soron majdnem ugyanott tartunk, mintha 1991-ben nem történt volna semmi! Ezt egészen egyszerűen azért kell kiemelni, mert a mintegy 3600 emberéletet követelő 87 napos ostrom kiváltó oka épp a nemzeti/etnikai ellentét volt. A szerb erők gyakori brutalitása és a horvát védők végsőkig való elszántsága közmondásos volt és ma is az – ámde még köztük sem húzódtak szigorú etnikai határok.
A Jugoszláv Néphadsereg esetében ez persze nem egy nagy kunszt, besoroztak – azaz berángattak – oda mindenkit, akit értek. Viszont hogy az 1800 fős védőcsapatban legalább 100 szerb harcolt, akikben – egy horvát veterán szavai szerint – teljesen megbíztak a társaik. Sőt, egyes adatok szerint mintegy 10 ezer szerb nemzetiségű katona szolgált a horvát hadseregben 1991 és 1995 között. A másik oldalon persze örök kérdés, mi volt a szerbek „baja”, mennyire volt az indokolt, mikor és miben vált esetleg érdektelenné. Tény azonban, hogy a horvát erők az ország más részein nem mindenhol voltak annyira a „jó oldalon”, mint 1991-ben Vukováron, s nem minden, szerbek ellen elkövetett túlkapásért járt végül jogi szankció, elégtétel. Ám a háborús polarizáltság már csak ilyen...
Horvátország szerb többségű részei javarészt kiürültek 1995-ben, amikor a lakosság elmenekült a horvát Vihar-hadművelet hullámai elől. Kísértettájak fogadják az utazót Észak-Dalmácia és Nyugat-Szlavónia között, ahonnan teljes szerb közösségek tűntek el – végleg. Ez a véglet egyik változata, a másik pedig a csak nagyon kevéssé módosult etnikai arányok Vukováron és környékén. Van példa persze teljes etnikai fordulatra is, például Knin városában, ami 30 éve egyértelműen szerb többségű volt, ma már nyilvánvalóan horvát. Hát ezért volt a háború? A pusztaságért? Máshol a változatlan arányokért? Megint másutt az „etnikai tervezésért”?
A jugoszláv háborúk emlékét, az erről való beszédet egészen biztosan elhomályosítja a jelenleg is tomboló ukrán–orosz konfliktus. Már csak azért is, mert a vérontás abszolút számait tekintve lassan felülmúlja azt, ami a 90-es években a Nyugat-Balkánon történt. Ami azonban nem jelenti azt, hogy akár kívülállóként a „szomszédságból”, például Szlovákiából (nyitott elmével!), eleget foglalkoztunk a jugoszláv háborúk esetleges tanulságaival. Mert nagy valószínűséggel sem igazi társadalmi „eredményt”, sem megnyugvást nem hoznak az etnikai/ nemzeti törésvonal mentén vívott csatározások. Csak traumákat, amelyeket aztán sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnak a társadalmak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >