2025. április 3. csütörtök
Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Kié itt a tér?

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Kié itt a tér?
Cseresznyefa-virágzás (WindyLife fotója)

Három asszony megsérült Belgrád központjában a múlt héten a Köztársaság téren. Egy negyven éves nő fej-, mellkasi- és hastáji sérüléseket szenvedett, amikor megtaposta a tömeg. Rajtuk kívül még kettőt részesítettek elsősegélyben a mentők. A negyedik a hirtelen felszökött vérnyomása miatt szorult ápolásra. A Japánnal szolidarizáló összejövetel résztvevői jártak pórul. A rendezvényen cseresznye-csemetéket is osztogattak. Ekkor kezdődött a dulakodássá fajult tolakodás. Nem szerbiai specialitás az ilyen viselkedés – mondják a szakemberek. Az ingyenszerzés lehetősége különleges tömegpszichózist okoz akkor is, ha mindenkinek juthatna az ajándékból. Egy facsemete azonban csak nem ér meg egy betört fejet. Egyébként sem könnyű Belgrádban megfelelő helyet találni egy japán díszcseresznyének. Gondozása is macerás. És még csak nem is terem. De ingyen van. Csak a térre kellett érte kimenni.

A térre kellett kimennie azoknak is, akiket mások, más ígéretekkel hívtak össze egy hétre a cseresznyefás rendezvény után. Más ígéretekkel, más célokkal. Más indokokkal manipulálva ugyanazokat az embereket. A szerencsétleneket, elesetteket, a csalódottakat. És a veszteseket. Azt a másik Szerbiát, amely már három évvel ezelőtt is másra szavazott, amely akkor kisebbségben maradt. Azokat az embereket, akiknek időközben hátat fordított az élet. Amit jobb híján itt is pénzügyi meg gazdasági válságnak, tranzíciónak, objektív nehézségeknek mondanak a pártokrácia jól szabott ruhájú kényeztettjei. Ezek a csalódottakra építők azt ígérik, hogy rendkívüli választásokkal mindent megoldanak. Vezetőjük, Tomislav Nikolić, aki Vojislav Šešelj Hágába kerülése után – és előtte is – arroganciában, kizárólagosságban, szociális demagógiában, hazafiaskodásban, populizmusban oly jó tanítványa volt mesterének, most a nemzetért való aggodalmában jobb híján éhségsztrájkba kezdett. Annak is a radikális formáját, az élelem és az ivóvíz megtagadását hirdette meg. Gandhi módszerét fogja követni – mondta többször a februári és a mostani nagygyűlés közötti időszakban. Új imázsa, Európa-barát arca, Brüsszelben tett ígéretei arra kényszerítik, hogy kínosan ügyeljen, az erőszaknak még a látszata sem merülhessen fel. Egy megviselt, majdnem megtört, a nemzet sorsáért aggódó, gyötrődő, sztoikus, öregedő politikus szerepében szólt a téren összegyűlt több tízezres tömeghez. Néhány mondat után váratlanul bejelentette: reggel óta nem evett, nem ivott, és ezt az önsanyargatást mindaddig gyakorolja, amíg az ország elnöke nem hajlik meg követelése előtt, és nem egyezik bele a decemberi rendkívüli választások kiírásába. Arról már letett, amit februárban hirdetett meg, hogy tavaszra lesznek a választások. Beleegyezett, hogy majd az uniós tagjelölt státus elnyerése után. De még az idén. Nem jövő januárban. Mert az már minden tekintetben rendes választási év lenne.

Ezért az egy-két hónapért hirdette volna meg az éhségsztrájkot? Nem. A győzelemért. A választási időpontért vívott csatában aratott győzelemért. Tadić is, Nikolić is úgy szeretne nekivágni a kampánynak, hogy már megnyerte ezt a csatát. Ezért az értelmetlen és csökönyös ragaszkodás a decemberi dátumhoz. Ezért a lényegében nem erőszakos, de nagyon radikális bejelentés. Amely amúgy nem is volt túl meggyőző. Még csak drámai sem. Nem áll jól ez a szerep Nikolićnak. Nem is tudja hozni benne magát. Nem igazán tud mit kezdeni új énjével meg az összecsődített elégedetlenekkel sem. Akik legalább olyan csalódottan hagyták el a parlament előtti teret, mint februárban. Egészségükre 12 mentős csoport ügyelt. 14-szer interveniáltak, de nem sérülés miatt. Mert nem csak hogy facsemetéket, de még csak olyan ígéreteket sem osztogattak, amelyekbe bele lehetne kapaszkodni.

2011. április 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen

Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >

Tovább

Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé

Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >

Tovább

Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal

A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >

Tovább

Egy szokatlan barátság

A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >

Tovább

Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális

Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >

Tovább

Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat

Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >

Tovább

Netanjahu Budapesten

Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >

Tovább

Az már fasizmus, ami most van Amerikában

Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >

Tovább

A hazafiság elve és gyakorlata

Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >

Tovább

A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány

Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >

Tovább

Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?

A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >

Tovább

12 pontban az orosz–ukrán háborúról

„Még egy ilyen győzelem, és végképp elveszünk” – mondta állítólag az épeiroszi Pürrhosz király több mint >

Tovább