2025. április 4. péntek
Ma Izidor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Zsarnokok engedelmes népe

Zsarnokok engedelmes népe

Horthy, Kádár, Orbán – három különféleképp embertelen, de egyformán ocsmány korszak. Mi, magyarok rövid megszakításokkal tulajdonképpen egy évszázada az alvilág lakói vagyunk, és egyre inkább alvilági módon is élünk, mind jobban távolodva a nyugati civilizációs normáktól. Magyarországon csak a naptárakban ért véget a számunkra rettenetesen, bár nem ok nélkül így alakult huszadik század. Aki hallott róla, látta videón azt jelenetet, ami a múlt héten játszódott le a Parlament egyik folyosóján, az sokkoló ízelítőt kaphatott az etikai normák széteséséből: a miniszterelnök és rókalelkű talpnyalói röhögve, egymást bíztatva gyaláztak egy képviselőt, holott ő a nép szavazataival szerezte meg a kérdezés jogát. Persze, tudom, le is lövethették volna. Talán ennyivel vagyunk még jobbak nagy barátunknál, az oroszoknál, de a különbség napról-napra csökken. Bruck András:

A 80-as évek közepén, hetente egyszer, esténként, hatan-nyolcan egy budapesti iskola tornatermében fociztunk. Csak foci volt, semmi politika. Egy alkalommal a sporttársak egyike a hely szellemétől idegen megjegyzést tett: „Azért ismerd el, András, hogy nincs jobb rendszer a szocializmusnál”, azzal kiment az öltözőből. Ráhagytam. Az ország túlnyomó többsége valóban jól elvolt a kádári diktatúrával, ahogy egy korszakkal korábban a nemzetgyilkos Horthy-rendszernek is sokkal több volt a híve, mint az ellenzője. És a választásokon résztvevők többsége ma is a mind fojtogatóbban ránk települt autokráciát isteníti. Egy szép, magyar hagyomány. 2010 óta egyre szűkülő falak között folyik ez a szubkulturális rémutazás, a jogaink elvétele, csorbítása már régóta rutinszerű ujjgyakorlat.

Legújabban: állami könyvégetés ugyan nincs, de könyvfóliázás már van, a közalkalmazotti jogviszonytól tíz napja megfosztott pedagógustársadalom teljesen védtelenné vált. Azzal pedig, hogy a rezsim fideszes pártalapítványokba kényszerítette be a legtöbb egyetemet, azok hallgatóit megfosztja az EU Erasmus-programja nyújtotta számtalan lehetőségtől, az oktatóit pedig kizárja a nemzetközi kutatási együttműködésekből. Ez óriási veszteség nekik.

Annak idején valamennyi egyetem gyáván, közönyösen magára hagyta az SZFE hallgatóit hősies harcukban, vajon most kiállnak-e saját magukért? Megpróbálják-e országos sztrájkokkal visszaszerezni minden egyetem legfőbb értékét, a már a középkorban is megvédett autonómiát? Ha nem, hát nem, de egy függetlenségét vesztett egyetemet az EU nem tekinthet egyetemnek. Irracionális gonoszságok fent és bénult tehetetlenség lent – a magyar társadalom már belépett a kollektív haldoklás fázisába. Diktatúrában a „majd csak lesz valahogy” gyárihibás túlélési stratégia, csak egyre rosszabb lehet.

Immár minden társadalmi réteg feje felett ott villog a vészjelző, az a három terület pedig, amely legközvetlenebb hatással van egy-egy ember életminőségére: nyugdíj, egészségügy, oktatás, a szakadék szélére jutott. Egyedül minden diktatúra privilegizáltjai, a sportolók vannak megbecsülve, a sportra számolatlanul ömlik a pénz. Íme, csak egyetlen példa, a legfrissebb: a világszínvonalú csepeli atlétikai stadion építése két és fél éve, 2020 végén indult, és már átadták, egy hónap múlva elkezdődik a budapesti atlétikai világbajnokság. Míg Csepelen lóhalálában folyt az építkezés, a hét éve, 2016-ban bejelentett budai „szuperkórház” kijelölt területén a mai napig egy kapavágás nem történt. Ennyi az emberi létezés értéke Magyarországon, ilyen az Orbán-kormány alig leplezetten nemzetgyilkos programja. 

Mialatt a köztévé sportkommentátorai majd ájultra lelkendezik, ordítják magukat az atlétikai versenyszámok közvetítésekor, ez a rezsim hangfekvése, sok összetört szívű ember épp úton lesz valamelyik kórházba, de már csak a hozzátartozójuk ruhájáért, személyes tárgyaiért mennek majd. A halál örök lehetősége önmagában is emésztő gondolat, de amikor nem a természet, egy valóban gyógyíthatatlan betegség mondja ki feletted a végső ítéletet, hanem egy természetellenesen működtetett rendszer hitvány vezetőinek áldozatává válsz, akkor a legalapvetőbb jogaid közül az élethez való jogodat tagadják meg tőled.

Nem mellesleg nagy valószínűséggel egyetlen érmünk sem lesz, a hazai atlétika legjobbjai néhány kivétellel messze vannak az élvonaltól. Ugyanakkor a szuperkórház megépítésének bűnös halogatása, s persze az egészségügy egésze iránti kormányzati közöny nyilvánvalóan megmutatkozik a halálozási statisztikákban. Ez az illiberális haláltánc most már direktben az életünk ellen megy.

Horthy, Kádár, Orbán – három különféleképp embertelen, de egyformán ocsmány korszak. Mi, magyarok rövid megszakításokkal tulajdonképpen egy évszázada az alvilág lakói vagyunk, és egyre inkább alvilági módon is élünk, mind jobban távolodva a nyugati civilizációs normáktól. Magyarországon csak a naptárakban ért véget a számunkra rettenetesen, bár nem ok nélkül így alakult huszadik század. Aki hallott róla, látta videón azt jelenetet, ami a múlt héten játszódott le a Parlament egyik folyosóján, az sokkoló ízelítőt kaphatott az etikai normák széteséséből: a miniszterelnök és rókalelkű talpnyalói röhögve, egymást bíztatva gyaláztak egy képviselőt, holott ő a nép szavazataival szerezte meg a kérdezés jogát. Persze, tudom, le is lövethették volna. Talán ennyivel vagyunk még jobbak nagy barátunknál, az oroszoknál, de a különbség napról-napra csökken.

 

2023. július 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tolnai Ottó

Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >

Tovább

Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen

Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >

Tovább

Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé

Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >

Tovább

Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal

A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >

Tovább

Egy szokatlan barátság

A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >

Tovább

Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális

Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >

Tovább

Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat

Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >

Tovább

Netanjahu Budapesten

Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >

Tovább

Az már fasizmus, ami most van Amerikában

Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >

Tovább

A hazafiság elve és gyakorlata

Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >

Tovább

A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány

Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >

Tovább

Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?

A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >

Tovább