Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Az oroszok már majdnem kifutottak az időből
Putyinnak az volna a jó, ha Zelenszkij megbékélne a kialakult helyzettel, mert cseppet sem lehet biztos abban, hogy egységei képesek eredményesen megvívni egy átfogó hadműveletet. Keményen érintette, hogy az amerikai Szenátus kinyilvánította: a NATO elleni támadásnak minősül, ha Moszkva atomfegyvert alkalmaz. Azon kívül a Prigozsin-féle puccskísérlet rávilágított, hogy egyáltalán nem annyira stabil a rezsim, mint korábban, ráadásul a delikvens eddig megúszta. Feltételezhetően már a tábornoki kar hűsége is megingott. Erre utal, hogy eltűnt Szurovikin, a zsoldosvezér szövetségese. Minél tovább tart a háborúskodás, annál nagyobb a rendszerváltás esélye. Ráadásul az orosz hadiipar nem tudja pótolni az elhasznált, illetve megsemmisült hadfelszerelést. A lőszer fő szállítója továbbra is Irán, Kína tudna segíteni, de nagyon úgy néz ki, hogy nem dob mentőövet. Peking számára jó volna az orosz győzelem, de az is, ha Moszkva nagyban függne az ázsiai nagyhatalomból. A NATO nem engedheti meg, hogy Zelenszkij veszítsen, mert az a szövetség kudarca is volna. Ezért fokoznia kell a támogatást, illetve rá kell bírnia elsősorban Teheránt, hogy az ne segítse az oroszokat. Enélkül ugyanis nem lehet visszaszerezni az elvesztett ukrán területeket. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Politico
Az európai keményjobb próbál hasznot húzni a franciaországi nyugtalanságból. A nacionalisták részben odahaza igyekeznek ily módon jó pontokat szerezni, illetve sürgetik az EU-t, hogy az szigorítson a menedékpolitikán. A sort a lengyel miniszterelnök nyitotta meg, aki a zavargásokra hivatkozva akarta megindokolni, hogy Varsó – Magyarországgal együtt – miért utasítja el a közös migrációs politika reformját.
Közölte, hogy a megmozdulások oka a szűrés nélküli bevándorlás, ráadásul – tette hozzá Morawiecki – az Unió most ezt a felfogást akarja minden tagra rákényszeríteni. Hasonlóképpen vélekedett az illetékes olasz államtitkár-helyettes, a Salvini-féle Liga tagja is.
A szélsőséges spanyol Vox főtitkára odáig ment, hogy azt bizonygatta: pártjuknál a melegek nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint Franciaországban, mivel ott a migránsok miatt félnek kimenni az utcára. Abascal hozzátette, hogy Magyarországon és Lengyelországban viszont sokkal megnyugtatóbb az LMBT-közösség helyzete, miután a két állam megszűri, hogy kiket enged be.
Hans Kindnani, a brit Külügyi Intézet, a Chatham House szakértője szerint a reakció tipikus a szélsőjobb részéről, miközben az irányzat egyre jobban erőre kap a földrészen. A migráció kapcsán főleg a középjobb szavazóit igyekszik elhappolni, méghozzá eredményesen. Az elmúlt 10 évben azt látni, hogy egyre szigorúbb lett a menekültpolitika a kontinensen.
A szélsőség érvei: az identitás, a bevándorlás és az iszlám fenyegetés mind jobban hatnak a tömegekre. A témát átvették a populistáktól. Már képesek befolyásolni az EU-t is, amit mutat, hogy a Bizottságban van felelőse az európai életmódnak. Vagyis ez már nem politikai kérdés. Azt tükrözi, hogy Brüsszel immár közvetlen veszélynek tekinti a migrációt. A biztos feladata az, hogy távol tartsa a nemkívánatos idegeneket.
Der Standard
Franciaország megbénult, a belpolitikai felfordulás egyben azt jelzi, hogy meggyengült az ország helyzete a világban – állapítja meg szokásos heti kommentárjában Paul Lendvai. Egy év alatt két kemény válság mutatja, hogy veszélyes módon esik szét a társadalom. Tavasszal a nyugdíjreform ellen volt tömegtiltakozás, most pedig hiába mozgósítottak 40 ezer rendőrt, mennek tovább a brutális éjszakai zavargások.
Az állapotok nagyon emlékeztetnek arra, hogy 18 éve csak az éjjeli kijárási tilalom vetett véget az elővárosokban több héten át tartó megmozdulásoknak. A kiváltó ok ezúttal az volt, hogy egy rendőr közlekedési ellenőrzés során közvetlen közelről agyonlőtt egy fiatalt. Macron jobbról és balról egyaránt nyomás alá került. Egyensúlyoznia kell a mélyen meggyökeresedett rasszizmus, illetve az állam elleni erőszak engedélyezésének követelése között.
Közben számolnia kell a befolyásos rendőrszakszervezetekkel. A karhatalomnál idáig fel sem merült, hogy a kiképzés során foglalkozni kellene azzal: hátrányos megkülönböztetés éri az Észak-Afrikából származó tizen- és huszonéveseket. Miközben az elővárosokban súlyos a munkanélküliség. Napirenden van az erőszak a bandák részéről, valamint a kábítószeres bűnözés. Most meg megy a fosztogatás és a gyújtogatás.
A külvárosok és a társadalom közti törésvonal folytán leáll a külpolitika is. 23 év óta most először látogatott volna Németországba francia elnök, de Macron kénytelen volt lemondani az utat. A zavargások sötét hátteret adnak a politikus gyakran provokatív szuper aktivitásához. Jó párszor ellentmondásos kezdeményezéseket tesz, meglepő fordulatokat hajt végre. Amit mond, az egyre kevésbé hat, viszont mind többször vetődik fel a kérdés: lehet-e Macronban bízni?
Die Welt
Az újság külpolitikai főkommentátora az európai biztonságpolitika keserű új tényének nevezi, hogy Németországban túl sokan túl későn ismerték fel: Varsónak igaza volt az orosz veszély ügyében, és hogy Lengyelország a frontállam lett a kontinens biztonsága szempontjából. Az írás abból az alkalomból látott napvilágot, hogy a német védelmi miniszter felkeresi a dél-lengyel Zamoscban felállított német Patriot légelhárító üteget.
Clemens Wergin hangsúlyozza, hogy Pistoriusnak jó pár sérelmet kell orvosolnia a kontinens középső és keleti részén, de ez csak akkor sikerül, ha Berlin alapvetően átgondolja a Kelet-Európához fűződő viszonyát. Az orosz fenyegetés fokozódott Lengyelországgal szemben, amióta Moszkva atomrakétákat telepített Belaruszba, ráadásul Minszk befogadta Prigozsin zsoldosait.
A politikus helyzetét rontja, hogy pártja, az SPD az eltelt két évtizedben vehemensen képviselte az Oroszország-politikát, amelyről azonban már kiderült, hogy teljes csődöt eredményezett. Hogy Berlin csak totojázott és az elején nem adott fegyvert Ukrajnának, az igencsak aláásta az iránta tanúsított bizalmat a keleti NATO-országokban.
Nagymértékben változtatni kell a hozzáálláson ezekkel a kormányokkal szemben, annál is inkább, mert azok ismét egyre jobban tartanak a Kremltől. És az már bebizonyosodott, hogy szó sem volt részükről semmiféle „paranoiáról”, bármit is gondolt erről a korábbi német vezetés. Azaz jobban oda kell figyelni rájuk és vissza kell fogni a kioktatást.
Politico
A müncheni Biztonságpolitikai Értekezlet korábbi, legendás elnöke szerint az egyértelmű, hogy jelenleg nem szabad felvenni Ukrajnát, a NATO-ba, de nagyon is van mód arra, hogy az ország megnyugtató biztonsági garanciákat kapjon a Nyugattól. Wolfgang Ischinger mindjárt három javaslattal is kirukkol:
1. A szövetség minden olyan lehetőséget megad Kijevnek, ami a tagsággal járna, a közös beszerzésektől a hírszerzési értesülések megosztásán át, egészen az együttes hadgyakorlatokig.
2. Az ukrán kormány kétoldalú biztonsági megállapodásokat kötne elsősorban az USA-val, Kanadával, valamint remélhetőleg európai országokkal is. Ez magába foglalná, hogy annyi fegyvert adnának neki, amennyi szavatolná a potenciális agresszor elrettentését. Úgyhogy Moszkva egy nap boldogan látná: az ország belép a NATO-ba, mert akkor kevésbé kellene Kijevtől tartania.
3. Az alig egy hét múlva esedékes vilniuszi csúcson a szövetség közölhetné a Kremllel, hogy a jövőben kemény nyugati válaszra kell számítania, ha folytatja az ukrán civil létesítmények bombázását. Vagyis a Nyugat nem csupán reagálna, hanem kiterjesztené a védelmet.
Az azonnali csatlakozás ellen szólnak a svéd belépés nehézségei, hiszen elég egyetlen tag ellenállása és megreked a folyamat. Azon kívül felvétel esetén bőven előfordulhat, hogy be kell élesíteni a híres 5-ös paragrafust, márpedig ez azt jelentené, hogy katonai összecsapás robban ki a szervezet és Oroszország között.
Pont ilyen okokból az sem volna jó, ha mondjuk, lengyel alakulatok mennének harcolni ukrán földre, mert válaszul Moszkva lengyelországi célpontokat támadhatna, és akkor megint ott tartunk, hogy a NATO hadviselő féllé válna.
Daily Telegraph
Egy brit katonai szakértő szerint Oroszország abban bízott, hogy tovább bírja cérnával, mint Ukrajna, ám bármennyire is lassan halad az ukrán offenzíva, Moszkva már jóformán teljesen kifutott az időből. Richard Kemp zászlóaljparancsnokként harcolt Afganisztánban, jelenleg pedig tanít a Sandhursti Akadémián.
Az oroszok beásták magukat az eltelt hónapok során, ezért nem lehet olyasfajta áttörésre számítani, mint az ősszel Harkivnál vagy Herszonnál. Úgyhogy hiába özönlik a nyugati fegyver, a sikerhez nincs meg a szükséges erő. És nem lehet kizárni, hogy ha az ukránok nem kellőképpen körültekintőek, az orosz haderő ellentámadásba megy át.
Putyinnak ugyanakkor az volna a jó, ha Zelenszkij megbékélne a kialakult helyzettel, mert cseppet sem lehet biztos abban, hogy egységei képesek eredményesen megvívni egy átfogó hadműveletet. Keményen érintette, hogy az amerikai Szenátus kinyilvánította: a NATO elleni támadásnak minősül, ha Moszkva atomfegyvert alkalmaz.
Azon kívül a Prigozsin-féle puccskísérlet rávilágított, hogy egyáltalán nem annyira stabil a rezsim, mint korábban, ráadásul a delikvens eddig megúszta. Feltételezhetően már a tábornoki kar hűsége is megingott. Erre utal, hogy eltűnt Szurovikin, a zsoldosvezér szövetségese. Minél tovább tart a háborúskodás, annál nagyobb a rendszerváltás esélye.
Ráadásul az orosz hadiipar nem tudja pótolni az elhasznált, illetve megsemmisült hadfelszerelést. A lőszer fő szállítója továbbra is Irán, Kína tudna segíteni, de nagyon úgy néz ki, hogy nem dob mentőövet. Peking számára jó volna az orosz győzelem, de az is, ha Moszkva nagyban függne az ázsiai nagyhatalomból.
A NATO nem engedheti meg, hogy Zelenszkij veszítsen, mert az a szövetség kudarca is volna. Ezért fokoznia kell a támogatást, illetve rá kell bírnia elsősorban Teheránt, hogy az ne segítse az oroszokat. Enélkül ugyanis nem lehet visszaszerezni az elvesztett ukrán területeket.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >