2025. február 18. kedd
Ma Bernadett, Simon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pásztormese

Magyar helységnévtábla és ami mögötte van

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Pásztormese

Pásztor Facebook bejegyzése ékes példája a VMSZ hazug, kártékony, fészekparazita kakukk-politikájának. A semmittevés, megalkuvás után gátlástalanul vetik be a hamisan csengő pásztormesét a saját sikerükről! A pártelnökre és haverkodó egyezkedésére semmi szükség itt nem volt, pusztán a törvények és a Szerbia által is aláírt nemzeti kisebbségvédelmi egyezmények betartásának ellenőrzésére, a jogok érvényesítésére. Milyen kiállás várható tőlük a közösség érdekében, ha még erre sem képesek? A jogász végzettségű pártvezér és az ugyancsak jogász képzettségű fia, aki a szabadkai városi képviselő-testület elnöke (is), valamint a szabadkai VMSZ-es alpolgármester az állam működését és a jogérvényesítést csupán a kofák közti alkudozás szintjére lezüllesztve tudják elképzelni, amúgy pedig ténylegesen nem tesznek lépéseket, pedig kinevezésük és fizetésük erre vonatkozik. Különösen botrányos (az is), hogy az egypárti (Véemeszes) Magyar Nemzeti Tanács, amelynek az illetékességi körébe tartoznak „a hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdések”, még csak a hangját sem hallatta! Minek az ilyen testület egyáltalán? Elnök úr, jobb lett volna nem előállni ezzel a (pásztor)mesével! Bozóki Antal:

A hazug embert előbb utolérik, mint a sánta kutyát!

Magyar közmondás

 

Június 28-án Szabadka nevét végre magyarul is kihelyezték a város bejáratához olyan turisztikai óriásbetűkkel, amilyen felirat szerbül – piros-kék-fehér színekben – már másfél éve ott áll.

Az eddig hiányzó magyar felirat jelenleg immár piros-fehér-zöld színben hirdeti a település magyar elnevezését. A magyar felirat megszületésének azonban története van.

A szerb nemzeti színű Суботица – Subotica feliratokat „2021 decemberében helyezték ki, a karácsonyi és újévi városi dekorációkkal együtt. A város bejárata mellett, a Palicsi, a Belgrádi és a Zentai úton, valamint a déli és a kelebiai körforgalomnál is elhelyeztek ilyen feliratokat, amelyik mindegyike kizárólag szerb nyelven hirdette a város nevét. Emellett szerte a városban nemzeti színű zászlókat is kihelyeztek”.

A város magyar neve tehát jókora késéssel került ki, és nem is Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közbenjárására – ahogy beállítani próbálja – se nem a hatóság a jóindulatából, hanem a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ellenzéki magyar párt folyamodványa nyomán, amikor az intézkedést tovább már nem lehetett halasztani.

A Magyar Szó nevű pártlap „nem hivatalos információja szerint”, „a palicsi felirat mellett a többi Subotica felirathoz is kerülnek magyar nyelvű feliratok”.

A szabadkai helységnévtáblákkal kapcsolatos problémákról először Tomó Margaréta 2022. február 10-ei írásából tájékozódtunk.

2021. december végén a Palicsi-tó partján, a Női stranddal párhuzamos félszigeten lévő Palić feliratot lecserélték. A felirat úgy helyezték vissza a helyére, hogy „magyar nyelvű felirat is mellé került”.

Erről Pásztor István, a VMSZ elnöke, a Palics Park Kft. igazgatóbizottságának elnöke stb., a 2021. december 29-ei Facebook-bejegyzésében számolt be. Ezt írta: – A többnyelvűség csak akkor érték, ha tiszteletben tartják és betartják! Sok mulasztás történt a múltban, ma is oda kell figyelni, ne sokasodjanak! Ma a Palics-parti földnyelven korrigáltuk a szemet szúró mulasztást. Most van rendben! Számunkra csak így van rendben! – áll Pásztor István bejegyzésében.

A palicsi táblacsere kapcsán Tomó Margaréta Kern Imre Szabadka Véemeszes alpolgármesterét arról kérdezte, „tervezik-e hasonló módon korrigálni a szemet szúró mulasztást a körforgalmakban, Palics bejáratánál is”.

— Ez egy nagyon jó kérdés. Én szeretném ezt megoldani, de jelen pillanatban nehéz elképzelni, és számomra elfogadhatatlan lenne, hogy kiírjuk Szabadkát a mostani feliratok alapszínével. Azt is nehéz elképzelni, hogy ide piros-fehér-zöld alapon kerüljön ki, hogy Szabadka. Azt viszont el tudom képzelni és ezen majd dolgozunk az elkövetkező időkben, hogy a város zászlaján található világoskék-fehér színkombinációban oldjuk ezt meg. A jelenlegi feliratok kihelyezésekor velünk nem konzultáltak – mondta a Szabad Magyar Szónak (SZMSZ) Kern alpolgármester.

Kern, a VMSZ botcsinálta politikusa „elfogadhatatlannak” tartotta, hogy „piros-fehér-zöld alapon kerüljön ki, hogy Szabadka”, ami most mégis megtörtént.

Nyilatkozatában az is furcsa, hogy „velük”, vagyis Pásztor István Bálint nevű fiával, a Képviselő-testület elnökével, és Kernnel, mint alpolgármesterrel a szerb nyelvű feliratok kihelyezésekor „nem konzultáltak”. Ez is jól mutatja, hogy a VMSZ politikusai csak fikuszként vannak jelen a városi vezetésben!

A senior Pásztor – 2022. február 10-én, a palicsi Magyar Művelődési Központ megnyitóján – a Palicsot érintő kérdésekről szólva többek között a helység bejáratánál elhelyezett fénylő feliratokról is beszélt.

A SZMSZ újságírójának kérdésére, miszerint „van-e remény arra, hogy ezeket eltávolítsák, Pásztor igennel válaszolt”.

– Én azt kértem, igen – válaszolta Pásztor. – Annak nincs akadálya, hogy körforgalmakban legyen ilyen fénylő tábla, máshol is van. De hogy az út egyik meg másik oldalán, minden bejáratnál kettő, betonfalba ágyazva, vascsöveken – ennek semmi értelme nincs. Ráadásul itt négy hivatalos nyelv van. Minek alapján dönti el valaki, hogy a cirillnek és a latin szerbnek helye van, a magyarnak meg a bunyevácnak nincsen? Ha meg mindet be akarnánk tartani, akkor erdőt kellene a táblákból építeni. Ezért a legjobb megoldás, ha ezeket szépen lebontják, arrébb rakják, tudjuk, hogy hol vagyunk, kik vagyunk, hova tartozunk, nem gondolom, hogy ezt a zászlók tengerével kell erősíteni – mondta akkor határozottan Pásztor.

A VMSZ elnöke azt is mondta, „arra kérte a köztársasági elnököt, hogy teremtsük meg a nemzeti szimbólumok számára, amit a kivételesség jelent” (sicc!).

Jogász létére Pásztor nem azt mondta, tehát, hogy a többi, hivatalos használatban lévő nyelven és írással is ki kell írni a város nevét, vagyis, hogy alkalmazni kell a törvényt! Az meg pláne nem világos, hogy az elnök fontoskodó virágnyelvezete szerint a nemzeti szimbólumok esetében ugyan mit jelent a „kivételesség”.

Ezután a szabadkai táblák ügyében több mint egy évig nem történt semmi.

A VMDK 2023. március 23-án közleményben ismertette, hogy „a szabadkai önkormányzat több mint egy éve nem alkalmazza a nyelvhasználati törvény rendelkezéseit”.

A VMDK – a „helyi politikai zsoldosok” ígérgetéseit megelégelve – „egyeztetésre szólította fel Szabadka város polgármesterét” az üdvözlőtáblák ügyében. A párt határozottan követelte az anyanyelv használati jogának törvény által biztosított gyakorlati alkalmazását, valamint „további jogi és közéleti akciókat” is kilátásba helyezett.

Az ellenzéki párt a közösségi hálón vizuálisan is dokumentálta, hogy a hatóság számos más vajdasági településen [Bácsgyulafalván (Telečka), Béregen (Bački Breg), Bezdánban (Bezdan), Csonoplyán (Čonoplja), Gádoron [Gakovo], Harasztiban (Rastina), Küllődön (Kolut, Nemesmiliticsen (Svetozar Miletić, Lemeš)] is csak szerb nyelvű, cirill betűs helységnévtáblákat, ún. üdvözlőtáblákat helyezett el.

A VMDK ezért beadvánnyal fordult Szerbia Önkormányzati Minisztériumához, kifogásolva a Szabadka Város területén tapasztalt állapotokat a hivatalos nyelvhasználat területén, konkrétan azt, hogy a város nevét a „dekoratív” betűs feliratok csak szerb nyelven, cirill és latin írásmóddal hirdetik, amivel a városi adminisztráció vétett a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény rendelkezései ellen.

A VMDK panaszemelése utáni első „(apró) győzelem” a nyelvhasználati törvény alkalmazása ügyében először Bácsgyulafalván történt.

A VMDK közbenjárására „Bácsgyulafalva Helyi Közösségi Tanácsa (prosperálók + haladók) meghozta azt a döntést, amivel követelik Zombor Város Községi Tanácsától, lásson hozzá a magyar felirat kihelyezéséhez”.

A Borsos Máriának, a tanácselnök aláírásával ellátott, Zombor város közigazgatásához intézett május 22-ei „követelés” szerint a testület „egyhangú döntést hozott” Bácsgyulafalva helység „magyar nyelven, fehéren világító szavakkal való kiírásáról”, a már kihelyezett szerb nyelvű helységnév „folytatásában”.

Bácsgyulafalva helyi közösségi tanácsa másmilyen döntést nem is hozhatott. Egyrészt, mert jogsértés történt, mivel a helység nevét – a hatályos törvények értelmében – elmulasztották szerb és magyar nyelven egyszerre kihelyezni. Másrészt, a testület még jobban maga ellen hangolta volna a helyi magyar (72,36 százalékos – a 2011. évi népszámlálási adatok szerint) többségű lakosságot.

A Városi Tanácsnak már lépnie kellett volna!

A VMDK beadványa nyomán a Véemesz vezetésű Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság „hivatalos nyelvhasználatot ellenőrző felügyelősége” – s ez a javára legyen mondva –, arról tájékoztatta a pártot, hogy „a követelésük jogos és megalapozott”, valamint hogy „Szabadka Város elöljáróit, más vajdasági önkormányzatokkal egyetemben, 2023. május 12-én kiküldött átiratban utasították az illetékeseket, hogy a »dekoratív« betűkkel ellátott feliratokat a Hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény 3. és 19. szakasza értelmében minden, hivatalos használatban lévő nyelven ki kell helyezni”.

– Ott pedig, ahol ezek a feliratok ki lettek helyezve szerb nyelven, cirill és/vagy latin írásmóddal, mint az Szabadkán is történt, azokat ki kell egészíteni ugyanolyan méretű és külalakú betűkkel magyar és horvát nyelven, az adott nyelv helyesírásának és a település hivatalos, a nemzeti tanácsok által jóváhagyott megnevezése szerint – írja a VMDK 2023 június 8-ai közleményében.

A VMDK-nak ezt a küzdelmét a nyilvánosság is követte, hisz minden fejleményről beszámoltak.

– A horvátokat nem zavarják a cirill, nemzeti színű település-feliratok Szabadka bejáratainál, – nyilatkozta a Szabad Magyar Szó kérdésére június 25-én Tomislav Žigmanov kisebbségügyi miniszter, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke.

A kérdésre, miszerint a nyelvhasználati törvény betartását szorgalmazza-e a feliratok kapcsán, Žigmanov „igennel válaszolt, kiemelve, hogy azt mindenképp támogatja, hogy a többnyelvűséget mindenhol betartsák, ahol hivatalos használatban vannak a kisebbségek nyelvei is”.

Nem arról van itt szó, hogy kit zavar, vagy kit nem zavar a cirillírás, hanem hogy tiszteletben tartják-e, alkalmazzák-e a nemzeti kisebbségi nyelvi jogokat. A miniszternek tisztában kellene lennie azzal, neki nem „támogatni”, hanem számon kell kérni, hogy a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos használatát a gyakorlatban mindenhol betartsák!

A szabadkai vezetés június 28-án végül eleget tett a hivatalos nyelvhasználatot ellenőrző tartományi felügyelőség (május 12-ei) határozatának, hogy hangolja össze Szabadka nevének kiírását a hatályos jogszabályokkal.

A pozitív fejlemények megjelenése után azonban érdekes dolog történt. Pásztor István június 28-án a Facebook oldalán a magyar helységnév kihelyezését a saját sikereként mutatja be:

Ebben állapodtam meg Vučić Elnökkel! Betartotta a szavát még úgy is, hogy többen voltak, akik az egészet el akarták fülelni! – írta a VMSZ hiteltelen vezetője.

-------------------------

Dogovoreno, urađeno!

Ovako smo se dogovorili sa predsednikom Vučićem!

Nije bilo lako. Bilo ih je, koji su se pravili toše računajući, da će se dogovoreno zaboraviti!

(A szerb szöveg szerint:

Megbeszélve, elvégezve.

Így beszéltük meg Vučić elnökkel!

Nem volt könnyű. Voltak, akik hülyének tettették magukat, arra számítva, hogy a megbeszélt dolgok el lesznek felejtve!)

Pásztor Facebook bejegyzése ékes példája a VMSZ hazug, kártékony, fészekparazita kakukk-politikájának. A semmittevés, megalkuvás után gátlástalanul vetik be a hamisan csengő pásztormesét a saját sikerükről!

A pártelnökre és haverkodó egyezkedésére semmi szükség itt nem volt, pusztán a törvények és a Szerbia által is aláírt nemzeti kisebbségvédelmi egyezmények betartásának ellenőrzésére, a jogok érvényesítésére. Milyen kiállás várható tőlük a közösség érdekében, ha még erre sem képesek?

A jogász végzettségű pártvezér és az ugyancsak jogász képzettségű fia, aki a szabadkai városi képviselő-testület elnöke (is), valamint a szabadkai VMSZ-es alpolgármester az állam működését és a jogérvényesítést csupán a kofák közti alkudozás szintjére lezüllesztve tudják elképzelni, amúgy pedig ténylegesen nem tesznek lépéseket, pedig kinevezésük és fizetésük erre vonatkozik.

Különösen botrányos (az is), hogy az egypárti (Véemeszes) Magyar Nemzeti Tanács, amelynek az illetékességi körébe tartoznak „a hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdések”, még csak a hangját sem hallatta! Minek az ilyen testület egyáltalán?

Elnök úr, jobb lett volna nem előállni ezzel a (pásztor)mesével!

 

2023. július 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„VAJDASÁG SZERBIA RÉSZE”

Vučić most még a tartomány jelenlegi (kvázi) autonómiáját is meg akarja szüntetni! Újabb uszításokkal feszültséget akar >

Tovább

Szerbiában „a forradalom már javában zajlik!”

A polgárok bizalma nélkül pedig egyetlen hatalom sem működhet! Szerbiában hatalomváltásra van szükség. A jelenlegi teljesen >

Tovább

Ők nem a „buborék hercegei”

Emlékszem az Otpor tagjai elfogadták nyilvános fellépést a hivatalos rendezvényen, de nem hívták meg őket erre. >

Tovább

Támadááás!

Zentán például, ötvenöt évvel ezelőtt, az asztalitenisz szentélyben: nem is tudom hány asztal egymás mellett, mint >

Tovább

A VMSZ korifeusa

Az írásból úgy tűnik, Korhecz a Vajdasági Magyar Szolgapárt (VMSZ) korifeusaként jelentette meg ezt a cikket. >

Tovább

Szerbia – mi lesz ennek a vége?

Szerbiában, bár manapság nem mindennaposak a bandák közti fegyveres leszámolások, a gyilkosságok mínuszos hírnek számítanak. Nekik >

Tovább

A fiatalok vissza akarják hódítani a reményt

A tüntetésen sok magyar szót hallottam, főleg magyar fiatalok jelenlétét regisztráltam. Mivel a feleségemmel magyarul társalogtunk, >

Tovább

VMSZ-es „normalitás”

A VMSZ agymosott, tudathasadásos, önző, fanatikus híveket akar karámba zárni, miközben – a hírösszefoglalók szerint – >

Tovább

I šta će sada biti sa nama?

Vest o Teofilovoj smrti podseća me na šifrovanu prepisku između Aleksandra Tišme i Danila Kiša. Danilo >

Tovább

A joghurtforradalom szimbolikus felülmúlása

Megérkeztek a belgrádi egyetemisták, akik két na alatt gyalog tették meg az utat (80 kilométer) Belgrádtól >

Tovább

Újra kellene gondolni az elmúlt harminc évet

A múltat nem lehet csak úgy kidobni az ablakon, mert ha nem tudjuk méltósággal eltemetni, akkor >

Tovább

Ami körülöttünk történik, sokkal több a politikánál

Hogy mi következik ezután, arra - akárcsak sok kiváló barátomnak - nincs válaszom. A kormánytöbbség új >

Tovább