Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Timothy Snyder: a Prigozsin-zendülés 10 tanulsága
A Yale Egyetem történész professzora a blogján tette közzé elemzését, miszerint
1. Az elnök egyáltalán nem népszerű.
2. Prigozsin fenyegetést jelentett a Kreml számára, mert egy csomó olyan dolgot csinál, mint az elnök, csak éppen az állam pénzét veszi igénybe hozzá.
3. A zsoldoskapitány a világ elé tárta az igazságot, amikor közölte, hogy hazugságra épül az egész háború.
4. Oroszország ma sokkal kevésbé biztos a dolgában mint a bevonulás előtt.
5. Az már látszik, hogy ha szorul a hurok, a politikus a saját bőrét igyekszik menteni. 6. A két főszereplő, Putyin és Prigozsin fasiszta, rosszabb, mint Mussolini, aki kitalálta a fogalmat. Viszont az egykori Olaszországgal szemben, náluk központi szerepet tölt be a pénz – oligarchikus fasiszták.
7. Oroszország várhatóan a jövőben is megosztott marad.
8. Az egyik legfőbb bűne az, ahogyan (el)bánt az ellenzékkel. Ám most jó lehetőség kínálkozna, hogy az értelmiség kimondja: végéhez ért a rezsim, ám senki sem vállalkozik rá, hogy valami jobban javasoljon, Prigozsint leszámítva.
9. A Wagner-zendülés ízelítő volt abból, miként fejeződhet be a háború.
10. A lázadás példa arra katasztrófára, amit Putyin hozott országára.
Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
A német kancellár kijelentette egy tévéinterjúban, hogy az orosz elnök egyáltalán nem ül olyan biztosan a nyeregben, ahogyan azt hangoztatja. Szerinte megmutatkoztak a repedések Putyin hatalmi szerkezetén. Scholz ugyanakkor elárulta, hogy a német titkosszolgálatot váratlanul érte a puccskísérlet. Ám mivel az amerikaiak értesültek róla, hogy mi készül, a politikus szükségesnek tartja, hogy megvitassák Washingtonnal, miért akadt el az információ.
Úgy értékelte, hogy igen veszélyes helyzet alakult ki szombaton, senki sem tudta, mi lesz belőle és Putyin mit lép ezek után. De gyorsan egyetértettek a partnerekkel abban, hogy megőrzik a higgadtságot, mert nem rájuk tartoznak az orosz belső ellentétek.
Jelezte, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, mivel annak meg kell védenie magát. Megjegyezte, hogy a béketárgyalások feltételeként az orosz egységeknek ki kell vonulniuk. Kitért arra, hogy Moszkva békediktátumban gondolkodik, azaz Kijevnek el kellene fogadnia, amit a Kreml akar, ideértve hatalmas területek bekebelezését. Ám ebbe a Nyugat nem mehet bele.
Wall Street Journal
A lap úgy értesült amerikai titkosszolgálati forrásokból, hogy Prigozsin az orosz katonai vezetőket akarta elfogni Moszkvában, csak szinte már a cél előtt hátranézett és azt kellett látnia, hogy a saját emberein kívül senki más nem követi, pedig nem ezt ígérték neki. Ennek oka az lehet, hogy a kiszivárgott értesülések szerint az orosz elhárítás (is) értesült a tervről. Mellesleg ezért a zsoldosok már a tervezettnél korábban hozzáláttak a megvalósításhoz.
Ám mégis kérdéses, mennyire tartja még kézben Putyin az ellenőrzést, hiszen a martalócok jóformán a fővárosig jutottak. Prigozsin azt hitte, hogy a fegyveres erők egy része csatlakozik a lázadáshoz. Jelentős mennyiségű lőszert, üzemanyagot halmozott fel, valamint nehézfegyverzetet és légvédelmi erőt összpontosított a támadás előtt.
Washingtonban úgy gondolják, hogy mivel simán be tudta venni Rosztovot, voltak támogatói az ottani parancsnokok között. Ha minden igaz, egyeztetett Szurovikinnal, a légierő első emberével, aki viszont elsőként rendelte el, hogy harci gépek üssenek rajta a menetoszlopon. De állítólag más tábornokok is mellé álltak – az elején.
Alighanem így is katonai patthelyzet lett volna a vége, ha nem jön Lukasenko, aki azért fogadta be a zsoldosokat, hogy erősítse saját biztonságát Oroszországgal szemben. Azóta már jelentős tisztogatás zajlik az orosz fegyveres erőknél, közölte a védelmi tárca egyik korábbi munkatársa. Merthogy az érintett egységek nem avatkoztak közbe a hadoszlop feltartóztatására.
Az amerikai hírszerzés úgy tudja, hogy Sojgu pozíciója egyelőre nincs veszélyben, mert Putyin nem akarja azt az érzetet kelteni, hogy enged a nyomásnak. De később nagyon is megválhat bizalmasától.
Neue Zürcher Zeitung
Timothy Snyder szerint 10 tanulsága van a Prigozsin-féle zendülésnek, túl azon, hogy a Moszkva elleni menet megfordítja az események menetét és megmutatta, mennyire üres lett minden Putyin körül. Már nem tud jót húzni. A Yale Egyetem történész professzora a blogján tette közzé elemzését, miszerint
1. Az elnök egyáltalán nem népszerű. A lakosság nagy többsége ugyan egykedvűnek tűnik, de nincs jele, hogy bárki kiállt volna a politikus mellett, hát még annak, hogy akármilyen személyes kockázatot vállalt volna érte. Ez egyben az jelenti, hogy a legtöbben úgy gondolják: az a gengszter kormányozza őket, akinek a legtöbb fegyvere van, de teljesen mindegy, hogy ki az illető, ők azért folytatják a megszokott életüket.
2. Prigozsin fenyegetést jelentett a Kreml számára, mert egy csomó olyan dolgot csinál, mint az elnök, csak éppen az állam pénzét veszi igénybe hozzá. Az országban a gazdaság pár ember kezében összpontosul, de hogy a közönség ne foglalkozzon ezzel a ténnyel, időről időre látványos háborúkkal vonják el a figyelmét. Arról igyekeznek meggyőzni a tömegeket, hogy azért kell őrületes módon fegyverkezni, mert külső ellenség van. Közben pedig sikert kell felmutatni. Erre szolgált, hogy a kicsiny és jelentéktelen Bahmut megszerzését úgy állították be, mintha az a sztálingrádi vagy berlini csatával lett volna egyenértékű.
3. A zsoldoskapitány a világ elé tárta az igazságot, amikor közölte, hogy hazugságra épül az egész háború.
4. Oroszország ma sokkal kevésbé biztos a dolgában mint a bevonulás előtt. Putyin az agresszióval Kína kezére adja az országot, pedig Peking jelenti az egyetlen komoly veszélyt ellene. Ám az elnök fél, hogy Ukrajna demokratikus modellként szolgálhat, továbbá igyekezett elterelni a figyelmet a korrupcióról, valamint megerősíteni vezető szerepét.
5. Az már látszik, hogy ha szorul a hurok, a politikus a saját bőrét igyekszik menteni. Közben azért fenyegetőzik, azt remélve, hogy komolyan veszik az ellenfelek. Ha nem, akkor simán változtat a mondandón. A rezsim a propagandára épül, még hadsereg bevonásával rendezett látványosságok is ilyen célt szolgálnak.
6. A két főszereplő, Putyin és Prigozsin fasiszta, rosszabb, mint Mussolini, aki kitalálta a fogalmat. Viszont az egykori Olaszországgal szemben, náluk központi szerepet tölt be a pénz – oligarchikus fasiszták.
7. Oroszország várhatóan a jövőben is megosztott marad. Putyin most választhat a megbocsátás és a tisztogatás közül, de igazából egyik sem jó opció.
8. Az egyik legfőbb bűne az, ahogyan (el)bánt az ellenzékkel. Ám most jó lehetőség kínálkozna, hogy az értelmiség kimondja: végéhez ért a rezsim, ám senki sem vállalkozik rá, hogy valami jobban javasoljon, Prigozsint leszámítva.
9. A Wagner-zendülés ízelítő volt abból, miként fejeződhet be a háború. Ha jelentős viszály robban ki Oroszországban, Ukrajna háttérbe szorul és Moszkva hazarendeli a csapatait. Ennélfogva továbbra is segíteni kell Kijevet, hogy fenn tudja tartani a nyomást, netán még növelje is.
10. A lázadás példa arra katasztrófára, amit Putyin hozott országára.
Washington Post
A vezércikk azt hangsúlyozza: nagyon nincs rendben, hogy Oroszországban egérutat kapott a zendülő zsoldosvezér, ám több mint 500-an vannak börtönben, mivel megsértették a kormány által hozott drákói szabályokat a háború ügyében. Köztük vannak olyan neves személyiségek is, mint Kara-Murza, Navalnij vagy Ilja Jasin, de Prigozsin mindegyiküknél súlyosabb bűnt követett el.
Hiszen fegyveres felkelést szervezett az orosz állam ellen. Katonái helikoptereket és egy harci repülőt lőttek lesz, parancsnokuk pedig közölte, hogy Putyin hamis okokra hivatkozva indította meg az agressziót. Ezért elvileg 12-20 évet kaphatna. Ám ügyét ejtették. A hatalom másokkal szemben nem volt ennyire engedékeny, noha csak annyit csináltak, hogy vagy a közösségi hálón, vagy az utcán tiltakoztak az invázió ellen.
Oroszország egyre mélyebben süpped bele a tekintélyuralomba. Jogállam már egyáltalán nincs, a törvénytelenség és önkény új mélységeket ér el. Pedig a háborús bűnöket kellene megtorolni, viszont szabadon kellene engedni mindazokat az ártatlanokat, akik szót emeltek a „különleges katonai művelet” ellen.
Frankfurter Rundschau
A Bild Zeitungnak adott Orbán-interjú kapcsán a lap idézi a CDU egyik EP-képviselőjét, aki szerint különböző okból, de náluk már mindenki elvesztette a bizalmat a magyar kormányfővel szemben. Lena Düpont szerint az EU már csak igen kevéssé lelkesedik Magyarország iránt, így annak lassan érdemes volna megfontolnia, hogy akar még-e az európai közösség része lenni vagy sem.
A jelentés hozzáfűzi, hogy a miniszterelnök a rossz fiúnak számít a szervezetben. Rendszeresen keresztbe fekszik igen fontos döntéseknek és lényeges határozatokat blokkol.
EUobserver
A magyar külügyminiszter igen visszafogott volt a hónap közepén tartott szokásos szentpétervári Gazdasági Fórumon, pedig azt Putyin eredetileg ellen-Davosként találta ki és Szijjártó Péter korábban már hatszor megtisztelte jelenlétével. Ezúttal azonban mindössze egyetlen munkacsoportban vett rész, ahol az energia jövőjéről esett szó.
A vitavezető azonban hiába próbálta meg lépre csalni, mármint hogy mondja ki, mennyire rosszul jár az EU, amikor leválik az orosz szénhidrogénekről, a vendég nem állt kötélnek. Azt viszont szóvá tette, hogy szerinte Brüsszel politikai szempontoknak veti alá az energiaellátás kérdését. Egyébiránt csupán igen rövid időt töltött az eseményen, még arra az ülésre sem ment el, amelyet a Roszatom szervezett.
Amúgy ő volt ezúttal a legmagasabb rangú részvevő Európából, pedig egykor olyanok bukkantak fel ott, mint Merkel Sárközy és Marcon.
Következő cikk: A tudomány és a problémák „szőnyeg alá seprése”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >