Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Ki győz Ukrajnában? A 4 lehetséges kimenetel
Négy lehetséges kimenetelt lát az háborúban Misha Glenny, aki brit újságíróból lett a bécsi Humántudományi Intézet igazgatója. Ám előrebocsátja, hogy az ellenoffenzíva aligha kényszeríti térdre Oroszországot, de megrendítheti a Kremlt. Az opciók:
1. Döntő győzelmet aratnak az ukránok. Putyin aligha élné túl. Oroszországban zűrzavar alakulna ki, beleértve akár egy polgárháborút is – egy nukleáris ütőerővel rendelkező országban.
2. 2. Egyértelműen az oroszok kerekednek fölül, ami nem csak Ukrajna számára volna katasztrófa, hanem hatalmas pofon a világnak.
3. A legvalószínűbb a patthelyzet, amelyből bármikor újra fellángolhat az erőszak, de amelyből béketárgyalások is kialakulhatnak. A Nyugat tekintélye azonban mindenképpen nagy csorbát szenvedne, gyorsan változna geopolitikai környezet.
4. . Eszkalálódás – Moszkva atomfegyvert lő ki, a NATO mind inkább belekeveredik a válságba – ez lidércnyomás volna Biden számára.
Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Deutsche Welle
Varsóban tízezrek vettek rész a Meleg Büszkeség Napjának felvonulásán. Azt követelték, hogy a hatalom ismerje el a melegházasságot is, mivel úgy ítélik,meg hogy a lengyel kormány diszkriminálja a nemi kisebbségeket. A Pride Fesztiválon a liberális polgármester, Rafal Trzaskowski rámutatott, hogy városában az LMBT-közösség képviselői mindig biztonságban lesznek. Reméli, hogy ugyanez lesz a helyzet az egész országban.
A nemzeti-konzervatív PiS sok politikusa ugyanakkor nyíltan uszít a nemi kisebbségek ellen, azt állítja, hogy annak saját ideológiája van, az pedig fenyegeti a lengyel hagyományokat és értékeket, a hagyományos családot. A jelentés megjegyzi, hogy az EU-n belül Magyarország és Lengyelország számít annak a két tagnak, ahol a legrosszabbak az életkörülmények a szexuális kisebbségek számára.
Frankfurter Rundschau
Mivel a lengyelek és a baltiak hiába szorgalmazták, hogy Ukrajna mielőbb kerüljön be a NATO-ba, most azt kívánják elérni, hogy Kijev kapjon hatékonyabb biztonsági garanciákat. Az ukrán tagságot jelenleg Németország, az USA, Hollandia és Magyarország veti el, mert nem szeretné, ha a szövetség a kölcsönös segítségnyújtást előirányzó 5-ös paragrafus alapján belekeveredne a háborúba.
Varsó és a másik három keleti állam láthatólag immár kész arra, hogy az alig három hét múlva tartandó vilniuszi csúcs után kétoldalú alapon akár még katonának is küldjön ukrán földre. Az arra hajlandó országok összefogása akkor jönne létre – írta a minap Rasmussen volt NATO-főtitkár, ha az ukránok üres kézzel távoznak az állam- és kormányfők júliusi tanácskozásáról. A politikus egyébként Zelenszkij tanácsadója.
A német kancellár tegnap arról beszélt a francia és lengyel államfő előtt, hogy Ukrajna részére nagyon is konkrét formában kell szavatolni a biztonságot, de ennél tovább nem ment a részletek ügyében.
A berlini Tudomány és Politika Alapítvány egyik szakértője elképzelhetőnek tartja, hogy külföldi csapatok átvesznek bizonyos védelmi feladatokat ukrán földön. Pl. a légtér őrzését, mert akkor az érintett ukrán csapatokat másutt lehet bevetni. Ezt hallja legalábbis a lengyelektől, a franciáktól és a britektől. Ez egyben hosszabb távon tehermentesítené a Nyugatot is, mert az nem tudna az idők végezetéig fegyvereket és anyagi eszközöket küldeni.
The Times
Négy lehetséges kimenetelt lát az háborúban Misha Glenny, aki brit újságíróból lett a bécsi Humántudományi Intézet igazgatója. Ám előrebocsátja, hogy az ellenoffenzíva aligha kényszeríti térdre Oroszországot, de megrendítheti a Kremlt. Az opciók:
1. Döntő győzelmet aratnak az ukránok. Putyin aligha élné túl. Oroszországban zűrzavar alakulna ki, beleértve akár egy polgárháborút is – egy nukleáris ütőerővel rendelkező országban.
2. Egyértelműen az oroszok kerekednek fölül, ami nem csak Ukrajna számára volna katasztrófa, hanem hatalmas pofon a világnak. Egy megjósolhatatlan, agresszív katonai hatalommal kellene együtt élnie. Az orosz siker megerősítené Kínát.
3. A legvalószínűbb a patthelyzet, amelyből bármikor újra fellángolhat az erőszak, de amelyből béketárgyalások is kialakulhatnak. A Nyugat tekintélye azonban mindenképpen nagy csorbát szenvedne, gyorsan változna geopolitikai környezet.
4. Eszkalálódás – Moszkva atomfegyvert lő ki, a NATO mind inkább belekeveredik a válságba – ez lidércnyomás volna Biden számára.
Ennélfogva a Nyugat lélegzet visszafojtva figyeli, képesek-e az ukránok jelentős területeket visszafoglalni a kapott fegyverekkel. Ám Kijevben illetékesek bizalmas beszélgetésekben elismerik, hogy nem tudják mindenhonnan kiűzni az ellenséget. Ezért inkább abból lehet kiindulni, hogy egyrészt igyekeznek enyhíteni a Kreml stratégiai szorításán, másrészt pedig válságot próbálnak kirobbantani magában Moszkvában.
A legkézenfekvőbb, hogy elvágnák az utánpótlás útvonalat a Krím felé. Ebből óriási bizalmi válság kerekedne Putyin számára odahaza. Ám pont ezért sokan félnek, hogy az elnök ezen a ponton már elrendelné az atomtámadást.
Közben Zelenszkíj fél, hogy Amerika megelégedne korlátozott ukrán területhódítással is, ha ily módon tárgyalóasztalhoz lehetne kényszeríteni Moszkvát. Biden azt szeretné, ha ez az eshetőség erős kijevi pozíció mellett következne be. Illetve a színfalak mögött hírek szerint arra vette rá Kínát, hogy az gyakoroljon nyomást az orosz államfőre és így az fogja vissza magát a nukleáris csapás ügyében. Cserében az amerikai vezető belement, hogy nem szállít olyan fegyvereket, amelyekkel el lehetne érni az orosz területeket.
Putyin azonban úgy gondolja, hogy az idő neki dolgozik, és hogy az amerikai elnökválasztással minden meg fog változni.
Guardian
Hogy mentse a bőrét, Trump és Johnson is lerombolja a jogba vetett hitet. Erre figyelmeztet a kommentár, hozzátéve, hogy mindkét politikus Berlusconi kottájából játszik: Elítéli az ellenük felhozott vádakat, úgy állítja be, hogy azok politikai indíttatásúak, ám az árat a társadalom fizeti meg.
Ők hárman a showman-es populizmus tenorjai. Úgy jutottak a csúcsra, hogy sikeresen bohóckodtak a tévében, azt bizonygatták, hogy csakis ők jelentik a megoldást, illetve a narcisztikus nacionalizmust képviselték. Ám most ítélőszék elé kerültek, Berlusconinál ez a teremtőt jelenti. De aligha juthat be a Mennyországba.
A másik kettő ellen döbbenetes a vádirat, bár mindketten azt állítják, hogy politikai boszorkányüldözés folyik ellenük. Azt remélik ily módon, hogy győzedelmesen térhetnek vissza. Hát, erre Johnsonnak elég kevés e pillanatban az esélye. Ám igen jelentős az általuk okozott kár. A demokrácia, sőt a civilizáció a jogállam elfogadására épül. Az alternatíva a brutális erőszak és verseny, a dzsungel törvénye.
Ám amikor Trump az ügyében nyomozó összes szövetségi alkalmazottat Biden személyes ügynökének nevezi, akkor éppen annak a jogfelfogásnak szegezi neki a nagy kést, ami nélkül nem működik a társadalom.
Washington Post
A szerkesztőségi állásfoglalás helyesli, hogy hivatalba lépése óta először elmegy Kínába az amerikai diplomácia vezetője. Hosszú volt az út a ma kezdődő látogatásig, legutóbb 2018-ban járt Pekingben a washingtoni diplomácia akkori vezetője. Pedig nagyon is fontos a párbeszéd a világ két legnagyobb gazdasága között. A személyes találkozók részben a járvány miatt szakadtak meg, de szerepet játszott, hogy egyre törékenyebb a kétoldalú viszony. A dialógus helyett a kölcsönös gyanakvás és egymásra mutogatás került előtérbe.
A kapcsolatok akkor indultak meg még inkább lefelé, amikor Pelosi házelnök múlt augusztusban elment Tajvanra. Majd az év elején jött a lelőtt kínai műhold históriája. Ily módon nagyon is lehetséges, hogy Biden lesz az első amerikai elnök a két ország viszonyának 1978-as rendezése óta, aki nem megy el Pekingbe.
Közben a washingtoni kormányzat igyekszik kialakítani a politikáját, amely elismerné, hogy a két gazdaság szorosan összefonódik, ám egyúttal azzal is számot vetne, hogy Hszi államfő igencsak harcias hatalmat alakított ki, új világrendet akar. Kétségbe vonja az USA vezető szerepét – a nemzetközi pénzügyi rendszertől kezdve a biztonságig.
Kína viszont úgy tekinti, hogy az Egyesült Államok be akarja keríteni. A két államnak azonban csillapítania kell a feszültséget, nehogy akár félreértésből valami szörnyűség történjen. Ehhez Blinken útja jó kezdetet jelent, mert főként a két hadvezetés között fel kell újítani a párbeszédet.
Wall Street Journal
Elmarasztalja a vezércikk az amerikai elnököt, mivel úgy ítéli meg, hogy személyes politikai okokból udvarol Iránnak a nukleáris megállapodás ügyében. Azt szeretné ugyanis, ha a kérdés nem befolyásolná a választást, noha Teherán már csupán karnyújtásnyira van az atomfegyver előállításától.
Ám az USA nem azt kéri, hogy a másik fél lépjen vissza a dúsított urán ügyében. Sajtóértesülések szerint a szankciók egy részének feloldásával pénzügyi lélegzetvételhez segítené az iráni rendszert. Viszont jelentős részben feladná a szóban forgó létesítmények ellenőrzését. A bizalom jó, de azért nézzünk a másik körmére-elvét a reménykedj és fizess stratégiája váltaná fel.
Irak máris engedélyt kapott, hogy 2,76 milliárd dollárért iráni gázt és áramot vegyen. Nagyon úgy néz ki, hogy Amerika ily módon a párbeszéd folytatását vásárolja meg. De a pénzből az iráni Forradalmi Gárdát, valamint a birodalmi terjeszkedést finanszírozzák a térségben. Az Iszlám Köztársaság nyugodtan megcsinálhatja, hogy horribilis összegeket zsebel be és közben folytatja az atomfegyverkezést. Ily módon csak erősödnek pozíciói.
És nem rejti véka alá, hogy mennyire ellenszenves neki az Egyesült Államok, a szövetségeseivel együtt. Úgyhogy ezúttal sem fog beválni a nukleáris megbékítés.
Következő cikk: Trump, Johnson és Berlusconi ideje lejárt, de az általuk okozott károk megmaradnak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >