Ma Katalin, Liza névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Putyin háborúja egyben Amerika lehetősége is
A neves külpolitikai elemző, Walter Russel Mead nagy lehetőségnek tekinti a háborút Amerika számára. A Hudson Intézet munkatársa és a new yorki Bard College tanára részben a napokban szerzett kijevi tapasztalatai alapján azt mondja, hogy Ukrajna Európa új, nagyszerű ereje lesz, az USA szövetségese. Az agresszió nemzetébresztő tényezőnek bizonyult. Az ukrán közvélemény teljesen egyöntetűen úgy gondolja, hogy a béke fejében sem szabad lemondani az elvesztett területek egyetlen darabkájáról sem. Az ukránok hosszú megpróbáltatásokra készülnek, de nem hajlandóak feladni a függetlenségüket. Bár nem tudják, hogy a Nyugat meddig tart ki mellettük, de készek bármi áldozatra. A tűzkeresztségből egy olyan állam születik, amelynek harcedzett lesz a hadserege, és amely csatlakozik a lengyelekhez és a baltiakhoz az orosz terjeszkedés megakadályozására. A háború, bárhogy is érjen véget, ráerősít az amerikai szövetség jelentőségére. Hiszen Washington és partnerei hozzásegíthetnek egy kis országot, hogy az legyőzze az oroszokat. De a tét még nagyobb. Újfajta hadviselés zajlik, az ukrán katonák sokszor a polcról levett kütyüket alakítják át, hogy azok segítségével feltartóztassák az ellenséges rohamokat. Sok szoftverfejlesztőt hazaküldtek a frontról, hogy kidolgozzák, miként lehet hasznosítani programokkal a harctéri információkat és így jobban belelátni a Kreml terveibe. Ukrajnát támogatni nem karitatív tevékenység, nem érzelmek dolga. Putyin annyira elvakult és őrült volt, hogy pompás lehetőséghez juttatta az Egyesült Államokat. Két kézzel kell kapni az alkalmon. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post
Az amerikai külügyminiszter azt üzente Törökországnak és Magyarországnak, hogy nincs tovább, itt az idő, Svédországot fel kell venni a NATO-ba. Blinken rámutatott, hogy előbbre vannak, ha lezárul a folyamat, ezért az USA felszólítja mind a török, mind a magyar kormányt, hogy iktassa törvénybe Stockholm belépését, amilyen gyorsan csak lehet. Semmi ok sincs a további halogatásra, a svédek minden tekintetben felkészültek, miközben igen feszült a viszony Oroszországgal.
A politikus Észak-Svédországban beszélt, a vendéglátó kormányfő társaságában. A jelentés hozzáfűzi, hogy a NATO irányítói azt remélték: a svéd felvétellel erős jelzést küldenek Moszkvának, ám az ügy már jó egy éve húzódik. Mutatja a tagok közötti ellentéteket, és azt, hogy egyes kormányok képesek feltartóztatni a közös határozatot.
Die Zeit
Németország és Hollandia is nyíltan kétségét fejezte ki az ügyben, lehet-e Magyarország az uniós ügyek irányítója jó egy év múlva. A német Európa-ügyi miniszter, a zöld Anna Lührmann Brüsszelben kijelentette, hogy a súlyos jogállami problémák miatt a magyar kormány elszigetelődött. Továbbá csak ímmel-ámmal támogatja Ukrajnát, ezért bizonytalan, hogy mennyire képes sikeres munkát végezni soros elnökként.
A holland külügyek gazdája arról beszélt, hogy konténernyi gondot lát a magyar oldalon, ideértve a sajtószabadságot, a kisebbségi jogokat és az uniós pénzek sorsát a hatalom legfelső szintjén.
Mint ismeretes, az Európai Parlament holnap voksol arról, hogy vegyék el az Orbán-kabinettől a megbízatást. Az indítványt az öt nagy frakció nyújtotta be. Az EP már tavaly szeptemberben kimondta: Magyarország immár nem demokrácia, hanem hibridrendszer, választási autokrácia. Majd az év végén a Bizottság milliárdos támogatásokat függesztett fel.
Varga Judit az új megjegyezésekre úgy reagált tegnap: komplett ostobaság és csakis politikai megfontolás van mögöttük.
FAZ
A nagy német pártok megbízottai egyöntetűen vélik, hogy jelen állapotában Magyarország nem alkalmas az uniós elnökség betöltésére. A szociáldemokratáktól a magyar származású René Repasi azt mondta, hogy amikor egy ország ilyen szintű jogállami bajokkal küszködik, akkor nem veheti kézbe az uniós ügyek irányítását, közvetlenül az európai választások után. Moritz Körner a liberálisoktól ezt megtoldotta azzal, hogy nem hajlandó autokratákkal az alapjogokról tárgyalni.
Zöld kollégája, Daniel Freund változatlanul biztonsági kockázatnak tartja, hogy az Orbán-kormány vezetné az egyeztetéseket az oroszellenes szankciókról. A CSU-s Monika Hohlmeier, aki nemrégiben küldöttség élén járt Budapesten, felvette, miként beszélhetne a többiek nevében egy olyan állam, amely folyton különvéleményt hangoztat.
És ők még viszonylag mérsékelt hangon nyilatkoztak, mert jó pár strasbourgi törvényhozó a legszívesebben kerek-perec elvenné az tanácselnöki megbízatást a magyar féltől. A francia diplomácia első embere ugyanakkor becsomagolta a mondandóját, amikor azt fejtegette, hogy Magyarországnak semlegesnek és elfogulatlannak kell lennie a feladat ellátása során.
Daniel Freund megjegyezte, hogy a lengyel elnökség ügyében meg kellene várni az őszi választást, mert ha a Tusk vezette ellenzék győz, akkor az elnökség segíthet bizonyítani, hogy az új kormány megbízható partner.
Der Standard
Vera Jourová azt mondta, hogy Magyarország az Unió kifogásai nyomán több lépést is tett már a megfelelő irányban, de még vannak teendői. Az alelnök úgy foglalt állást a tegnapi miniszteri ülés után, hogy változatlanok az aggályok, és még messze a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás vége. Merthogy a jogállamiság, az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlensége a demokrácia fontos alkotóeleme. A feladat az, hogy meg kell védeni és elő kell mozdítani ezeket az értékeket.
AFP
A Bizottság igazságügyi biztosa azt közölte: nem a von der Leyen vezette testületre tartozik, hogy határozzon a három turnus múlva esedékes magyar elnökségről, de nagyon figyeli vitát. Reynders ugyanakkor nem csinált titkot belőle, hogy Brüsszel számára súlyos gondot jelent a magyar és a lengyel jogállam állapota. Így pl. az, hogy Lengyelországban egy újonnan alakult bizottság meggátolhatja a többi közt bírák kinevezését, de más köztisztségek betöltéséről is dönthet.
Az uniós Európa-miniszterek tegnapi találkozóját vezető svéd politikus bejelentette, hogy a magyar kérdés nem szerepelt a napirenden. De mint megjegyezte, az elvárás az, hogy minden soros elnök az összes tagállam érdekeit megjelenítse.
Die Presse
Az osztrák EU-miniszter asszony megismételte, hogy rosszul időzítettnek tartja a vitát a magyar tanácselnökségről. Edtstadler szerint jogilag nincs is mód a tisztséget elvonni, ráadásul a poszt lehetőséget kínál, mivel Magyarországnak tisztességesen fel kell készülnie a közös érdekek képviseletére. Hozzátette egyben, hogy a jogállamiságról nem lehet alkudozni, de azt is látni kell, hogy magyar részről van előrelépés.
Egy osztrák szakjogász szerint ha Strasbourgban holnap meg is szavazzák az előterjesztést, annak jogi következménye nem lesz, csakis politikai jelentősége van. Walter Obwexer, az Innsbrucki Egyetem tanára – a tegnap megjelent holland szakvéleménynek ellentmondva – úgy látja, nem lehet beleszólni abba, ki lehet elnök és ki nem.
A döntés joga az Európai Tanácsnál van, de ott is egyhangú döntés kell hozzá. Az meg nemigen valószínű. A szakértő kitért arra, hogy a tagállamok kormánytisztviselőiből álló testület idáig nem marasztalta el a jogállami normák megszegése miatt sem a magyar, sem a lengyel vezetést. Ezért jelenleg nincs mit tenni az elnöki poszt betöltése ügyében.
Politico
Egyre nagyobb a nyomás, hogy Magyarország ne lehessen az unió soros elnöke a következő év 2. felében. EP-képviselők és európai diplomaták arra hivatkoznak, hogy Orbán Viktor támadja a szabadságjogokat és a jogállamot. Akadályozza Brüsszelben a döntéshozatalt, mert ily módon igyekszik más ügyekben engedményeket kicsikarni. Nem beszélve a közösségi pénzek elsikkasztásáról szóló hírekről.
Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt nevében kijelentette: ezekben a rendkívüli időkben elengedhetetlen, hogy a Tanácsot olyan állam vezesse, amely képes szavatolni a tagok közt a szoros együttműködést, különösen amikor újabb szankciókat kell jóváhagyni Moszkva ellen, vagy meg kell szavazni Ukrajna támogatását. A finn konzervatív politikusnak komoly aggályai vannak, hogy az Orbán-kormány mennyire képes ellátni ezt a feladatot, amikor nem tesz eleget a jogállami előírásoknak.
EUobserver
Az unió újabb 9 orosz tisztségviselőt tenne feketelistára, amiért közreműködtek az ellenzéki politikus, Kara-Murza bebörtönzésében – ha Magyarország feladja a napokban bejelentett vétót. Az érintettek között van az egyik helyettes igazságügyi miniszter, de a magyar fél éppen azt nem szeretné, ha Szvirigyenko nyugati vagyonát is zárolnák, illetve hogy ellene is utazási tilalmat rendeljenek el.
Rajta kívül még 4 bíró, egy hírhedt börtönparancsnok és három más illetékes van a kiválasztottak között. Mint emlékezetes, Kara-Murzát 25 évi büntetőtáborra ítélték, ami – megrendült egészségi állapota miatt – a halállal egyenlő számára. Az illetékes miniszterek ma vitatják meg a kérdést. A magyar álláspontot úgy tekintik, hogy az nyomást akar gyakorolni az EU-ra, mármint hogy az járjon közben Ukrajnánál, miután az jelképesen pellengérre állította az OTP-t.
Közben 40 EP-képviselő azt kezdeményezte, hogy 22 tagállam hidalja át a magyar problémát és iktassa kétoldalú alapon törvénybe a retorzió alapjául szolgáló törvényt, amely nem hivatalosan az orosz fegyházban meghalt jogász, Magnyitszkij nevét viseli. Csehország és a 3 balti köztársaság ezt már megtette.
Project Syndicate
Mítosznak tartja a Nyugat hanyatlásáról szóló állításokat Chis Patten. Hongkong utolsó brit kormányzója, a toryk volt elnöke, egykori uniós biztos szerint tény ugyan, hogy a G7-ek részesedése csökkent a világ GDP-jének megtermelésében, és hogy ez jól jött Kínának, amely éppen erre hivatkozva hirdeti az egypártrendszer előnyét a dekadens liberális demokráciákkal szemben.
Ám a hiroshimai csúcs megmutatta, hogy ritka egység alakult ki az ukrajnai háború és a kínai terjeszkedés ügyében. A fejlett államok jóléte igencsak kedvezően hat a 3. világ eredményeire. Az USA jelentős gondokkal küszködik, de ezek a bajok kezelhetőek és az ország továbbra is a világ vezető katonai hatalma, a liberális demokrácia bástyája.
De ha Kína és a többi tekintélyelvű rezsim azt tehetné, amit akar a világban, akkor az erősebb joga érvényesülne. Ezt a rémes forgatókönyvet meg kell akadályozni. De ha a jogállamok hanyatlanak, akkor miért félnek annyira tőlük a kínai vezetők? Miért gondolják úgy, hogy a demokratikus elvek létveszélyt jelentenek számukra? A Kínai Kommunista Párt megtévesztéssel kábítással őrzi uralmát, tart a szabad és nyílt vitától. Így viszont érdemes volna elgondolkodnia a saját helyzetén, mielőtt más államokat nyilvánít dekadensnek.
Wall Street Journal
A neves külpolitikai elemző, Walter Russel Mead nagy lehetőségnek tekinti a háborút Amerika számára. A Hudson Intézet munkatársa és a new yorki Bard College tanára részben a napokban szerzett kijevi tapasztalatai alapján azt mondja, hogy Ukrajna Európa új, nagyszerű ereje lesz, az USA szövetségese. Az agresszió nemzetébresztő tényezőnek bizonyult. Az ukrán közvélemény teljesen egyöntetűen úgy gondolja, hogy a béke fejében sem szabad lemondani az elvesztett területek egyetlen darabkájáról sem.
Az ukránok hosszú megpróbáltatásokra készülnek, de nem hajlandóak feladni a függetlenségüket. Bár nem tudják, hogy a Nyugat meddig tart ki mellettük, de készek bármi áldozatra. A tűzkeresztségből egy olyan állam születik, amelynek harcedzett lesz a hadserege, és amely csatlakozik a lengyelekhez és a baltiakhoz az orosz terjeszkedés megakadályozására.
A háború, bárhogy is érjen véget, ráerősít az amerikai szövetség jelentőségére. Hiszen Washington és partnerei hozzásegíthetnek egy kis országot, hogy az legyőzze az oroszokat. De a tét még nagyobb. Újfajta hadviselés zajlik, az ukrán katonák sokszor a polcról levett kütyüket alakítják át, hogy azok segítségével feltartóztassák az ellenséges rohamokat.
Sok szoftverfejlesztőt hazaküldtek a frontról, hogy kidolgozzák, miként lehet hasznosítani programokkal a harctéri információkat és így jobban belelátni a Kreml terveibe. Ukrajnát támogatni nem karitatív tevékenység, nem érzelmek dolga. Putyin annyira elvakult és őrült volt, hogy pompás lehetőséghez juttatta az Egyesült Államokat. Két kézzel kell kapni az alkalmon.
Washington Post
A szerkesztőségi állásfoglalás végigveszi, mihez kezd a Nyugat, miután Törökországban az a szövetségese nyert, aki nélkül a fejlett országok nyugodtan meglennének. Persze van néhány eszközük, hogy a megfelelő irányba tereljék, így adja fel kártékony politikája bizonyos elemeit.
Továbbra is gondot jelent az erős ember, aki aláásta a demokráciát, valamint a civil jogokat, miközben összeállt Moszkvával, és így az jó pár milliárd dollárral segítette az omladozó török gazdaságot. Kemény alkuval és erő felmutatásával azonban a minimumra lehet leszorítani az általa okozott bajokat.
Legalább egy nagy kérése lesz az USA-hoz: mert a gazdaság vergődik. Azon kívül 20 milliárdért szeretne venni F-1-6-osokat. Ehhez persze még meg kell nyerni a Kongresszus támogatását, ám a törvényhozókat dühíti, hogy Ankara nem megy bele a svéd NATO-felvételbe.
Arra is rá kell venni, hogy orosz oligarchák ne használhassák működési központként és üdülőparadicsomként az országot. Meg kell büntetni azokat a török cégeket, amelyek segítenek megkerülni az embargót. De a Kreml már aligha tud annyi pénzt adni, mint idáig, mert kezdenek hatni a szankciók. Emellett kiderült az orosz hadsereg gyengesége, vagyis Erdogannak fel kellene fognia, hogy egyre kevesebb osztalékot hoz a Moszkva-kapcsolat.
A Nyugatnak viszont továbbra is szót kell emelnie az alapértékek mellett, miután azokon az elnök lábbal tapod.
New York Times
Bret Stephens kommentárja kiemeli, hogy a török választás eredménye figyelmeztetés, mármint hogy Trump visszatérhet demokratikus eszközökkel, mivel pártjában több autokratikus vezető is többféle értelemben is teljesen hozzá nem értő. Erdogan kihasználta a hatalmi eszközöket, továbbá megzabolázta a sajtót, de az is fontos, hogy a választás szabad, de tisztességtelen volt, amint arra már oly sok példa akad a világban.
Törökország rettenetes állapotban van, ideértve a gazdaságot, illetve a szabadságjogok felszámolását. Szörnyű volt a földrengés következményeinek enyhítésére tett próbálkozás, rávilágított, mennyire korrupt a rezsim.
Mégis elég volt istenre, a hagyományra, az értékekre, az identitásra hivatkozni, és meglovagolni az ezekkel együtt járó haragot. Kiderült, hogy ez fontosabb, mint a megélhetés. Az is sokat számított, hogy illiberalizmus a hatalom felmagasztalására épül. Nem érdekes az sem, hogy az államfő fényűző palotát építtetett magának, sőt.
Kiderült, hogy olyan jelzések ezek, amelyeket a liberálisok nehezen hallanak meg, és még kevésbé képesek megfejteni. Trump híveit nem érdekli, hogy az elnök miatt a párt elvesztette a Szenátust. A lényeg számukra az, hogy tartoznak valahová. Hogy látják és hallják őket. Hogy tüskék azok számára, akikről úgy gondolják, hogy megvetik őket, és akiket ők maguk megvetnek. Erdogan ezt megértette, de nem ő az utolsó populista vezér, aki képes rá.
Következő cikk: Milyen országban élünk? (3.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csalással választást nyerni
A választási rendszer legújabb módosítás-tervezete – számos választókerületi határnak a Fidesz számára kedvező átrajzolása – lényegében >
Vas emeletes ágyak és közös zuhanyzók: egy menekülttábor, amely állítólag nem létezik
A Die Presse munkatársa elment a pamhagen/pomogyi határállomástól mindössze 15 kilométerre lévő Vitnyédre, ahol a magyar >
Bolton: Gorka Sebestyén igazából szélhámos
Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója úgy látja, hogy Gorka Sebestyén igazából szélhámos, akit az új elnök csupán >
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >