Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Addig nem ér véget a háború, amíg Ukrajna nem lesz a nyugat része
Vagyis nem az a kérdés, hogy fel kell-e venni, hanem, hogy mikor és hogyan. Ivo Daalder, aki jelenleg a chicagói Globális Ügyek Tanácsának elnöke, rámutat, hogy a viszály tétje valójában az ukrán állam jövője. Oroszország bele akar szólni a szomszédos állam sorsába. Az ukrán titkosszolgálat abból indul ki, hogy még ha le is állnak az idén a harcok, az ellenség már 2027-8 tájékán újra meglódulhat. Ezért csak akkor lehetséges megnyugtató megoldás, ha Moszkva megérti, vagy ha megértetik vele, hogy az ukránok joga határozni, merre akarnak menni. Márpedig Kijev egyértelművé tette, hogy az euro-atlanti intézmények szerves részének tekinti magát. Meggyőződését alátámasztja, hogy nem csak a saját, hanem a szomszédjai biztonságáért is küzd. Ha nem kerül be a nyugati szövetségi rendszerbe, Putyin továbbra is azt fogja hinni, hogy beleszólhat az ukránok dolgába. Ha Kijev nem kapja meg a tagságot, az csak állandósítja a válságot és új biztonsági veszélyeket vet fel. Ideértve, hogy magában Ukrajnában is destabilizálódhatnak a viszonyok és kialakulhat egy lator állam. Jelenleg azonban alapvető, hogy az ország megkapja a szükséges fegyvereket. De az ukránok ezen felül tényleges biztonsági garanciákra tartanak igényt Moszkva elrettentéséhez.
The Times
A volt brit külügyminiszter Ukrajna szempontjából igen előnyösnek tartja, hogy a puccstól rettegő Putyin folyamatosan cserélgeti a különféle posztokon a tábornokokat, így mindig változik az aktuális elképzelés a hadsereg élén. Ez viszont lehetőséget nyújt, hogy Kijev sokktaktikával segítse elő az elnök bukását.
William Hague hangsúlyozza, hogy ehhez a Nyugatnak át kell adnia a szükséges hadfelszereléseket. A meglepetésszerű támadást elősegíti, hogy az orosz tábornokok feneke alatt nem tud megmelegedni a szék. Idézi a Haditanulmányok Intézetének legfrissebb elemzését, miszerint a legfelső parancsnokoknak folyton udvarolniuk kell az elnök kegyeiért, miközben egymással rivalizálnak. Ez viszont aligha tesz jót egy olyan fegyveres erőnek, amelyik éppen egy igen költséges háborúba bonyolódott.
Az oroszok teljesen irracionálisan viselkedtek a télen, Bahmutnál olyan 100 ezer embert vesztettek. Most meg várják az ellenoffenzívát, a jól kiképzett és felfegyverzett ellenség részéről. Putyin esetében úgy áll: túl határozatlan ahhoz, hogy megnyerje a háborút, még ha az lehetséges is volna. Ugyanakkor politikailag túlságosan is elkötelezte magát, ezért nem képes véget vetni a konfliktusnak, még ha személy szerint esetleg szeretné is.
Ez pedig elhúzódó háborút vetít előre, ideértve hogy az elnök nem fog beleegyezni semmiféle észszerű béke megállapodásba. Ugyanakkor az oroszok igencsak sebezhetőek a harcmezőn. Legfelső parancsnokságuk megosztott, nincs tekintélye. A terepen a tiszteknek nincs joguk önállóan reagálni. Moszkva eközben utálja elismerni, hogy bármi is félresikeredett volna.
Az ukrán oldalon viszont brillírozik a katonai vezetés. Ellenben Putyin, az ellenőrzés nagy mestere, akinek uralma azon alapul, hogy tudjon mindenről, kiszolgáltatottá tette magát olyasvalamivel szemben, amire nem számít.
Politico
Az USA egyik korábbi NATO-nagykövete úgy látja, hogy addig nem ér véget a háború, amíg Ukrajna nem lesz a nyugati katonai szövetség, illetve az EU tagja. Vagyis nem az a kérdés, hogy fel kell-e venni, hanem, hogy mikor és hogyan. Ivo Daalder, aki jelenleg a chicagói Globális Ügyek Tanácsának elnöke, rámutat, hogy a viszály tétje valójában az ukrán állam jövője.
Oroszország bele akar szólni a szomszédos állam sorsába. Az ukrán titkosszolgálat abból indul ki, hogy még ha le is állnak az idén a harcok, az ellenség már 2027-8 tájékán újra meglódulhat. Ezért csak akkor lehetséges megnyugtató megoldás, ha Moszkva megérti, vagy ha megértetik vele, hogy az ukránok joga határozni, merre akarnak menni. Márpedig Kijev egyértelművé tette, hogy az euro-atlanti intézmények szerves részének tekinti magát.
Meggyőződését alátámasztja, hogy nem csak a saját, hanem a szomszédjai biztonságáért is küzd. Ha nem kerül be a nyugati szövetségi rendszerbe, Putyin továbbra is azt fogja hinni, hogy beleszólhat az ukránok dolgába. Ha Kijev nem kapja meg a tagságot, az csak állandósítja a válságot és új biztonsági veszélyeket vet fel. Ideértve, hogy magában Ukrajnában is destabilizálódhatnak a viszonyok és kialakulhat egy lator állam.
Jelenleg azonban alapvető, hogy az ország megkapja a szükséges fegyvereket. De az ukránok ezen felül tényleges biztonsági garanciákra tartanak igényt Moszkva elrettentéséhez. Egyelőre azonban nem világos, miként léphet be a NATO-ba. De az nem holnap lesz, viszont mindenképpen el kell jutni odáig.
SzL
Következő cikk: A bikkfanyelv Vučićnak is, Kurtinak kedvez
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >