Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Nemzetközi sajtószemle
Addig nem ér véget a háború, amíg Ukrajna nem lesz a nyugat része
Vagyis nem az a kérdés, hogy fel kell-e venni, hanem, hogy mikor és hogyan. Ivo Daalder, aki jelenleg a chicagói Globális Ügyek Tanácsának elnöke, rámutat, hogy a viszály tétje valójában az ukrán állam jövője. Oroszország bele akar szólni a szomszédos állam sorsába. Az ukrán titkosszolgálat abból indul ki, hogy még ha le is állnak az idén a harcok, az ellenség már 2027-8 tájékán újra meglódulhat. Ezért csak akkor lehetséges megnyugtató megoldás, ha Moszkva megérti, vagy ha megértetik vele, hogy az ukránok joga határozni, merre akarnak menni. Márpedig Kijev egyértelművé tette, hogy az euro-atlanti intézmények szerves részének tekinti magát. Meggyőződését alátámasztja, hogy nem csak a saját, hanem a szomszédjai biztonságáért is küzd. Ha nem kerül be a nyugati szövetségi rendszerbe, Putyin továbbra is azt fogja hinni, hogy beleszólhat az ukránok dolgába. Ha Kijev nem kapja meg a tagságot, az csak állandósítja a válságot és új biztonsági veszélyeket vet fel. Ideértve, hogy magában Ukrajnában is destabilizálódhatnak a viszonyok és kialakulhat egy lator állam. Jelenleg azonban alapvető, hogy az ország megkapja a szükséges fegyvereket. De az ukránok ezen felül tényleges biztonsági garanciákra tartanak igényt Moszkva elrettentéséhez.
The Times
A volt brit külügyminiszter Ukrajna szempontjából igen előnyösnek tartja, hogy a puccstól rettegő Putyin folyamatosan cserélgeti a különféle posztokon a tábornokokat, így mindig változik az aktuális elképzelés a hadsereg élén. Ez viszont lehetőséget nyújt, hogy Kijev sokktaktikával segítse elő az elnök bukását.
William Hague hangsúlyozza, hogy ehhez a Nyugatnak át kell adnia a szükséges hadfelszereléseket. A meglepetésszerű támadást elősegíti, hogy az orosz tábornokok feneke alatt nem tud megmelegedni a szék. Idézi a Haditanulmányok Intézetének legfrissebb elemzését, miszerint a legfelső parancsnokoknak folyton udvarolniuk kell az elnök kegyeiért, miközben egymással rivalizálnak. Ez viszont aligha tesz jót egy olyan fegyveres erőnek, amelyik éppen egy igen költséges háborúba bonyolódott.
Az oroszok teljesen irracionálisan viselkedtek a télen, Bahmutnál olyan 100 ezer embert vesztettek. Most meg várják az ellenoffenzívát, a jól kiképzett és felfegyverzett ellenség részéről. Putyin esetében úgy áll: túl határozatlan ahhoz, hogy megnyerje a háborút, még ha az lehetséges is volna. Ugyanakkor politikailag túlságosan is elkötelezte magát, ezért nem képes véget vetni a konfliktusnak, még ha személy szerint esetleg szeretné is.
Ez pedig elhúzódó háborút vetít előre, ideértve hogy az elnök nem fog beleegyezni semmiféle észszerű béke megállapodásba. Ugyanakkor az oroszok igencsak sebezhetőek a harcmezőn. Legfelső parancsnokságuk megosztott, nincs tekintélye. A terepen a tiszteknek nincs joguk önállóan reagálni. Moszkva eközben utálja elismerni, hogy bármi is félresikeredett volna.
Az ukrán oldalon viszont brillírozik a katonai vezetés. Ellenben Putyin, az ellenőrzés nagy mestere, akinek uralma azon alapul, hogy tudjon mindenről, kiszolgáltatottá tette magát olyasvalamivel szemben, amire nem számít.
Politico
Az USA egyik korábbi NATO-nagykövete úgy látja, hogy addig nem ér véget a háború, amíg Ukrajna nem lesz a nyugati katonai szövetség, illetve az EU tagja. Vagyis nem az a kérdés, hogy fel kell-e venni, hanem, hogy mikor és hogyan. Ivo Daalder, aki jelenleg a chicagói Globális Ügyek Tanácsának elnöke, rámutat, hogy a viszály tétje valójában az ukrán állam jövője.
Oroszország bele akar szólni a szomszédos állam sorsába. Az ukrán titkosszolgálat abból indul ki, hogy még ha le is állnak az idén a harcok, az ellenség már 2027-8 tájékán újra meglódulhat. Ezért csak akkor lehetséges megnyugtató megoldás, ha Moszkva megérti, vagy ha megértetik vele, hogy az ukránok joga határozni, merre akarnak menni. Márpedig Kijev egyértelművé tette, hogy az euro-atlanti intézmények szerves részének tekinti magát.
Meggyőződését alátámasztja, hogy nem csak a saját, hanem a szomszédjai biztonságáért is küzd. Ha nem kerül be a nyugati szövetségi rendszerbe, Putyin továbbra is azt fogja hinni, hogy beleszólhat az ukránok dolgába. Ha Kijev nem kapja meg a tagságot, az csak állandósítja a válságot és új biztonsági veszélyeket vet fel. Ideértve, hogy magában Ukrajnában is destabilizálódhatnak a viszonyok és kialakulhat egy lator állam.
Jelenleg azonban alapvető, hogy az ország megkapja a szükséges fegyvereket. De az ukránok ezen felül tényleges biztonsági garanciákra tartanak igényt Moszkva elrettentéséhez. Egyelőre azonban nem világos, miként léphet be a NATO-ba. De az nem holnap lesz, viszont mindenképpen el kell jutni odáig.
SzL
Következő cikk: A bikkfanyelv Vučićnak is, Kurtinak kedvez
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >