Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Oroszország minden eddiginél inkább Potemkin szuperhatalomnak látszik
Paul Krugman azt írja a New York Timesban, hogy Putyin háromszor sült fel az arcvonalon, méghozzá nagyon, de még ennél is fontosabb, hogy hasztalan próbálta meg az energiahordozókkal megzsarolni a demokráciákat, és ennek azért fontos tanulságai vannak. A Nobel-díjas közgazdász felidézi, hogy igencsak volt ok az aggodalomra, amikor Moszkva elzárta a gázcsapot, mert azt remélte, hogy Európa majd szépen kifarol Ukrajna mögül. Ám a földrész feltűnően jól átvészelte a megpróbáltatásokat. Nem emelkedett a munkanélküliség, az infláció ugyan felszaladt, de a kormányok általában kordában tudták tartani – részben ársapkával, részben állami támogatással. Vagyis a földrész működőképes maradt. Besegített a szokatlanul enyhe tél is. Közben pedig egyre több támogatás érkezik az ukránoknak, akik így már készülhetnek az ellenoffenzívára. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
Hosszas bizonytalanság után eldőlt, hogy a két európai nagyágyú, Németország és Franciaország is beszáll abba a perbe, amelyet a Bizottság indított az EU legfelsőbb bíróságánál a homofób magyar törvény miatt. Erről személyesen egyeztetett Scholz kancellár és Marcon elnök, közölte egy berlini kormányszóvivő.
Így már a tagállamok többsége, összesen 14 ország csatlakozott a szerződésszegési eljáráshoz. A németeken és a franciákon kívül Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Portugália, Írország, Spanyolország, Málta, Ausztria, Svédország, Szlovénia és Finnország. Valamint az Európai Parlament.
Az a bajuk a csaknem két éve elfogadott jogszabállyal, hogy az szerintük nem a pedofilok, hanem az LMBT-közösség tagjai ellen irányul. Orbán Viktor annak idején arra hivatkozott, hogy nem akar az iskolákban és az óvodákban semmiféle reklámot a melegségnek. Erre indult be azután Brüsszel.
Reuters
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a Bizottság azért fordult a múlt év közepén az Európai Bírósághoz, mivel úgy ítélte meg, hogy a vitatott magyar jogszabály sérti a versenypiaci szabályokat, az emberek alapvető jogait, valamint a közösség értékeit.
A magyar miniszterelnök úgy állította be, hogy a gyermekeket kívánja megvédeni, úgy is mint a hagyományos, katolikus családi értékek képviselője. Csakhogy emberi jogi szervezetek szerint a szabályozás hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a nemi kisebbségekkel szemben. Ursula von der Leyen egyenesen szégyennek nevezte.
Reuters
A román alsóház megálljt parancsot a kormánynak, amely előszedte azt a régi ötletet, hogy a közpénzek eltulajdonítása csak 250 ezer lejes kárösszegtől felfelé számítana bűncselekménynek. A kérdést hat éve egyszer már felvetette az akkori hatalom, de akkor a korrupció bagatellizálása hatalmas tömegtiltakozást váltott ki. Olyat, amekkorát 3 évtizede nem látott az ország. Úgyhogy a kabinet a végén meghátrált.
Románia a Transparency International szerint az EU egyik legkorruptabb tagja. A Bizottság a 2007-es belépés óta folyamatosan figyeli a jogrendszerét, bár a múlt évben javasolta, hogy hagyjanak fel a gyakorlattal. Független ügyészek azonban az összes politikai pártnál gyakran találnak bizonyítékokat érdekütközésre, hatalommal való visszaélésre, továbbá arra, hogy kenőpénzekért adnak oda állami megbízásokat.
New York Times
Paul Krugman azt írja, hogy Putyin háromszor sült fel az arcvonalon, méghozzá nagyon, de még ennél is fontosabb, hogy hasztalan próbálta meg az energiahordozókkal megzsarolni a demokráciákat, és ennek azért fontos tanulságai vannak. A Nobel-díjas közgazdász felidézi, hogy igencsak volt ok az aggodalomra, amikor Moszkva elzárta a gázcsapot, mert azt remélte, hogy Európa majd szépen kifarol Ukrajna mögül.
Ám a földrész feltűnően jól átvészelte a megpróbáltatásokat. Nem emelkedett a munkanélküliség, az infláció ugyan felszaladt, de a kormányok általában kordában tudták tartani – részben ársapkával, részben állami támogatással. Vagyis a földrész működőképes maradt. Besegített a szokatlanul enyhe tél is. Közben pedig egyre több támogatás érkezik az ukránoknak, akik így már készülhetnek az ellenoffenzívára.
A lecke az, hogy
1. Oroszország minden eddiginél inkább Potemkin szuperhatalomnak látszik, nem sok van a fényes homlokzat mögött. A katonasága messze nem annyira hatékony, mint ahogy azt hirdetik, az energiát pedig cseppet sem olyan könnyű fegyverként használni, ahogy azt sokan képzelték.
2. A demokráciák ezúttal is megmutatták, hogy sokkal keményebbek, mint ahogy az látszik, nem egyszerű őket megfélemlíteni.
3. A korszerű gazdaságok jóval rugalmasabbak, nagyon is képesek megbirkózni a változásokkal, mint ahogy azt a helyzetük alapján várni lehetne.
Emellett azt tapasztalni, hogy a körülmények ugyan a lehető legrosszabbak, mégis jól alakul az energia átmenet, vagyis a számítottnál sokkal könnyebb lesz áttérni a zöld energiára.
Wall Street Journal
A szerkesztőségi állásfoglalás leszedi a keresztvizet Joe Bidenről, mert úgy gondolja, hogy azt súlyos felelősség terheli a két évvel ezelőtti kaotikus afganisztáni kivonulásért, csak éppen nem vállalja. Az alkalmat az szolgáltatta, hogy a kormányzat most tette közzé jelentését az akkori eseményekről és arra jut benne, hogy a hatalom kényszerpályán mozgott, mert Trump kész helyzet elé állította, miután megállapodott a tálibokkal.
Ám a vezércikk azt hangoztatja, hogy egyáltalán nem kellett volna végrehajtani az egyezséget, miután azt a gerillák sem tartották tiszteletben. Trump is hazarendelte volna a csapatokat, de Biden nem azért lett elnök, hogy azt csinálja, amit az elődje. Ráadásul sokan figyelmeztették pl. a vezérkarból, hogy jobb lenne ott hagyni egy több ezer fős egységet.
Mellesleg az afgán szövetségeseket nem vonták be a döntésbe és ez csak fokozta a zűrzavart. Azok egy nap szó szerint arra ébredtek az ellenforradalmárok sakkban tartása szempontjából kulcsfontosságú bagrami repülőtéren, hogy elmentek az amerikaiak. Ez pedig stratégiai ki nem kényszerített hibának bizonyult.
De még ennél is riasztóbb, hogy a Fehér Ház nem látja az összefüggést az afganisztáni megadás és a világrend mind nagyobb felborulása között. Odalett az USA tekintélye, Putyint nem sikerült elriasztani az inváziótól. Sőt csak ösztökélte rá, hiszen Moszkva még inkább úgy látta, hogy nem kell tartania Washington reakciójától. Kína pedig azóta még agresszívabb lett a Tajvani-szorosban.
Süddeutsche Zeitung
Peking játszik a rendelkezésére álló befolyásolási eszközökkel és Európa most már pont olyan függőségi viszonyba került vele szemben, mint korábban Moszvától. Pedig – emeli a kommentár von der Leyen és Macron pekingi látogatása után – a két politikus azon van, hogy megtalálja a megfelelő bánásmódot Hszi rendszerével.
A viszonyra alapvetően a bizalmatlanság és az a félelem jellemző, hogy a kontinens kiszolgáltatottá válhat. Csak éppen a németek éppen most egyeztek meg Ausztráliával ritka fémek kitermeléséről, miután Kína be akarja tiltani ezeknek az anyagoknak a kivitelét. Az meg betenne az elektromos autók fejlesztésének, valamint napelemek gyártásának. Egyértelműen azt tapasztalni, hogy Peking kész érvényesíteni a fölényét.
A döntő azonban az lesz, hogy Hszi miként áll hozzá a háborúhoz, mind a két vendég ezt üzente. Az ázsiai nagyhatalomnak nem lehet érdeke, hogy mind jobban beálljon az oroszok mögé, mert akkor nem marad mozgástere az USA és Európa között. Jelenleg érdekelt az együttműködésben az öreg kontinenssel, mert nem szeretné elveszíteni ezt a jelentős piacot, ugyanakkor igyekszik feltörni a transz-atlanti szövetséget. Azt puhatolja, hol van a leggyengébb láncszem, most éppen Macronnak udvarol emiatt.
Kínának gyorsan túl kell esnie a bizalmi megmérettetésen, ha fel akarja tartóztatni a világ mind gyorsabb kettészakadását. A Bizottság elnökének, valamint a francia és német vezetésnek pedig azt kell elérnie, hogy Európa egy nyelven beszéljen Pekinggel, mert csak akkor tud jól kikeveredni a helyzetből.
Wall Street Journal
A vezércikk gratulál az amerikai képviselőház elnökének, valamint a tajvani államfőnek, amiért azok nem a szigetországban, hanem köztes megoldásként Kaliforniában, a Reagenről elnevezett könyvtárban találkoztak. Így nem provokálták Pekinget, miközben az egyre fenyegetőbben viselkedik. Viszont hogy az eseményen ott volt majdnem két tucat demokrata, illetve republikánus honatya, az azt tanúsítja, hogy a Kongresszusban mindkét párt támogatja a tajvani demokráciát.
Egyébként az út így is történelmi volt, mert idáig egyetlen alsóházi elnök sem tárgyalt amerikai földön Tajvan legfőbb képviselőjével. Utóbbi kijelentette, hogy a törvényhozók támogatása azt jelzi: a szigetország nem szigetelődött el, nincs egyedül. Igaza van abban, hogy a szigetország körül a status quót Kína kérdőjelezi meg, miután ki akarja terjeszteni a kommunista uralmat, ám a kiszemelt célpont ragaszkodik az önkormányzathoz és nem szeretne úgy járni, mint Hongkong.
Ennél fogva - hangsúlyozza a lap – az USÁ-nak és szövetségesének sürgősen cselekedniük kell hogy megerősítsék a sziget védelmét. Peking azonban csak magát okolhatja, amiért mindkét nagy amerikai párt egyre inkább Tajvan mellett foglal állást.
FT
Az amerikai sajtó akaratlanul továbbra is Trump szövetségese – figyelmeztet a kommentár, miután a vádemelés kapcsán a média orrba-szájba tudósít a politikus minden rezzenéséről, ezzel pedig hozzásegíti, hogy még jobban ellenőrzése alá vonja a Republikánus Pártot. Úgy tűnik, hogy a tömegtájékoztatás nem tanult és nem felejtett semmit.
Hogy perbe fogták a volt elnököt, az történelmi esemény, de a vádak olyan vékonykák, hogy ez cseppet sem indokolja a hatalmas sajtófelhajtást. Úgy lehetne mondani, hogy a vádhatóság hegyei a hosszas vajúdás után egy egeret szültek. Ám a veszély az, hogy Trump meglovagolja a rivaldafényt. Hiszen az jól jött neki, amikor esélytelenként kihívta Hillary Clintont. A demokraták most is azt hiszik, hogy ő lenne a könnyebbik ellenfél Biden számára.
A hangulat persze megváltozhat, ha olyan súlyos bűncselekmény miatt állítanák bíróság elé, mint mondjuk, a Kongresszus munkájának akadályozása, államtitkot képező okmányok eltulajdonítása, vagy a választási eredményének befolyásolásának kísérlete. Trumpnak megvan az a képessége, hogy a legrosszabbat hozza ki mind a két pártból.
A sajtó viszont lecsap a lehetőségre, mert az nagy nézettséget hoz neki. A korábbi elnök népszerűsége és befolyása ugyanakkor nem mérséklődik. Egyébként még a börtönből is indulhatna az elnökségért. És már nőttek az esélyei, hogy ő legyen az ellenzék jelöltje. Abból is ő profitálná a legtöbbet, ha visszaesne a Fehér Ház jelenlegi lakójának népszerűsége. De az jól jönne a sajtónak is, amely változatlanul Trump legrosszabb ellensége és legjobb barátja.
Politico
Mujtaba Rahman úgy ítéli meg, hogy korai még piedesztálra emelni Le Pent, mert a francia szélsőjobb vezére ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint idáig, ez viszont nagy-nagy akadályt jelent számára az Elysée-palotába vezető úton. Az Eurázsia Csoport nevű washingtoni agytröszt európai igazgatója szerint hiába forrong Franciaország Marcon nyugdíjreformja miatt, a kétfordulós választási rendszer, a korábbi szoros orosz kapcsolat, valamint a kiérleletlen gazdaságpolitika a Nemzeti Gyűlés tótumfaktuma ellen szól.
Nem tudni persze, ki lesz a kihívója, miután a jelenlegi elnök többé nem szállhat ringbe, de Le Pen aligha képes az első menetben többséget szerezni, utána viszont nem tud újabb tömegeket maga mögé állítani. Noha azt reméli, hogy az olasz kormányfőhöz hasonlóan fátylat tud borítani pártja fasiszta gyökereire. Hogy korábban Putyintól kért kölcsön folyamatosan anyagi nehézségekkel küszködő szélsőjobb számára, az megint támadási felületet jelent. De a legfőbb Achilles-sarka a gazdaság, ott a programja igen halovány ígéretekre épül. Arról nem beszélve, hogy uniós szabályokat szegne meg.
Ily módon igen sok tényezőnek kellene összejátszania, hogy nyerni tudjon 4 év múlva: pl. súlyos gazdasági válság és belháború Macron lehetőséges utódjai között. Nem lehetetlen, de nem valószínű ez összejön neki.
Következő cikk: Peszáhi besúgók, húsvéti feljelentők
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >