Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Új kezdet Montenegró számára
A Deutsche Welle elemzése szerint az elnökválasztás kimenetele alapján a történelmi újrakezdés előtt áll Montenegró, mivel véget ért az autokrata Đukanović több évtizedes uralma, az utód fiatal, képzett, EU-párti, de politikailag tapasztalatlan. Ilyen fontos időket még nemigen élt át az alig 600 ezres köztársaság, Jakov Milatović azt a változást ígéri, amire oly sokan vágynak. Az eddigi vezető korrupt kliensrendszert épített ki, amely főként neki, a családtagjainak és a barátok, valamint a kormánypárti elit szűk körének volt jó. Milošević szövetségeseként indult, később bevezette országát a NATO-ba, illetve ráállította az uniós csatlakozás útjára. Ezért cserében a Nyugat nem feszegette összefonódását a pénzmosással, a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval. Hogy Milatović mire lesz képes, azt nehéz felbecsülni. Volt pénzügyminiszterként jól ért a makrogazdasági kérdésekhez, de nemigen ismeri ki magát az állam és a régió viharos politikai viszonyaiban. Nem mutat rokonszenvet a jobboldali nacionalista szerb elnök, Vučić iránt, viszont úgy tartják róla, hogy szoros kapcsolatok fűzik a Montenegróban jelentős társadalmi befolyást élvező szerb-ortodox egyházhoz. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
The Times
A vezércikk úgy látja, hogy Finnország igen fontos erősítést jelent a NATO számára, bástya Moszkvával szemben. Pedig Putyin pont attól fél a legjobban, hogy kibővül és még ütőképesebb lesz a szervezet az Ukrajna elleni meggondolatlan kalandorság kellemetlen visszahatásaként. Ám a belépés meggyengíti Moszkva stratégiai pozícióit.
Hiszen a szövetségnek egyetlen tollvonással kétszer olyan hosszú lett a közös határa Oroszországgal, mint amilyen idáig volt. Viszont a szövetségesek erősebbek lettek a Baltikum és a sarkvidék között, mert a finn hadsereg jól képzett és arról nevezetes, hogy az évtizedek során mindannyiszor makacsul védekezett az orosz betörések ellen. Ráadásul most már az összes tag elleni támadásnak minősül, ha az oroszok netán ismét behatolnak finn felségterületre.
A svédek még hátravannak, ők alighanem a jövő hónapban esedékes török választás után jöhetnek. Putyin egészen másban reménykedett, amikor elrendelte az inváziót. Azt akarta megakadályozni, hogy Kijev közelebb kerüljön a Nyugathoz. Olyan vazallus államban gondolkodott, amellyel egyben megfélemlíti a régió többi kormányát, nehogy azok kérjék a NATO-felvételt. Helsinki és Stockholm azonban bemondta a blöfföt.
A Balti-tenger gyakorlatilag a szervezet belső tava lett. De a finnek képesek önmaguk is sokáig ellenállni az esetleges orosz agressziónak. Nagyobb a tüzérségük, mint Nagy-Britanniának, kb. ugyanannyi harckocsijuk van és éppen most rendeltek F35-ösöket. Arról nem beszélve, hogy a határtérséget sűrű erdő borítja és van ott 180 ezer tó is.
Ugyanakkor a vasárnapi választáson a 2. helyen végzett Finnek Pártja nem lelkesedik úgy Putyinért, mint a magyar kormány, amely szintén gátolja Svédország csatlakozását.
Der Standard
A kommentár úgy ítéli meg, hogy a finnek belépésével erősebb lesz a NATO, a bővítés nagy stratégiai nyereség, de a szervezet továbbra is törékeny marad. Meg kell erősíteni a földrész védelmét, nem lehet csak Amerikára támaszkodni.
Mindenesetre Finnország tagságával megszűnik a stratégiai lyuk a Baltikum és Skandinávia között. Ha Putyin a háborúval meg akarta gyengíteni a szövetséget, akkor pont az ellenkezőjét érte el. Svédország egyelőre várakozni kénytelen, mert a két autokrata, Erdogan és Orbán az útjában áll, mivel belpolitikai aprópénzre igyekszik váltani az ügyet. Ily módon pedig csökken a nyitás politikai jelentősége, de a finnek egymagukban is fontos partnernek számítanak.
Az orosz fenyegetés alighanem teljesen üres, Moszkva éppen most éli fel katonai erőit Ukrajnában és nemigen tud bármit is szembeállítani a NATO-val. Viszont a konfliktus újból feltárta, hogy a földrész biztonsága egy olyan szövetséges kezében van, akinél csökken a hajlandóság a világ csendőrszerepének betöltésére. Ha jövőre Trump győz, megint a bezárkózásra lehet számítani. Arról nem beszélve, hogy hosszú távon az USA nem kívánja finanszírozni az öreg kontinens védelmét.
Ezért az európaiaknak félre kellene tenniük a nemzeti rivalizálást és el kell érniük, hogy saját maguk képesek legyenek szavatolni a demokráciát és a szabadságot. De ez csakis a katonai szervezeten belül lehetséges. Pont azért kell hozzálátni most, mert a NATO jelenleg igen jól áll.
Wall Sreet Journal
A Trump elleni per jogosságában eleve kételkedő jobboldali lap a teljes vádirat ismeretében még inkább kétségbe vonja, hogy a manhattani kerületi ügyész mennyire megalapozottan vágott bele az eljárásba. Azzal érvel, hogy a helyi törvények értelmében az irathamisítás csak akkor minősül büntetendőnek, ha másik bűncselekmény is kapcsolódik hozzá, ám ilyenről nem tudni.
Azaz a vád még soványabb, mint ahogy azt sejteni lehetett. Bragg, a jogász azt mondja, hogy illegális kampányfinanszírozás van a háttérben, csak éppen nem tudja bizonyítani, mert a vezércikk szerint reménytelenül tekinti koronatanúnak a volt elnök ügyvédjét, akit egyébként a történtek alapján már elítéltek és le is töltötte a büntetését. Így felvetődik, hogy miért kellett az ország történetében először vádat emelni egy korábbi elnök ellen.
Az mindenesetre gyanús, hogy az első tárgyalás után alig pár hónappal következik a republikánusok előválasztása Iowában, és pont akkor veszi elő az ügyészség, hogy mi történt 7 évvel ezelőtt. Csak találgatni lehet, hogy az eljárás miként hat ki Trump újraindulási esélyeire, de még inkább azt kell megkérdezni, hogy az ügy mennyire érinti a köz véleményét az igazságszolgáltatásról.
New York Times
Orbán Viktor a kedvenc gazemberévé tette meg Soros Györgyöt, azaz olyan minden célnak megfelelő bűnbak lett a hatalom számára, akit bármikor elő lehet kapni, ha valami gond van, miközben épül az illiberális demokrácia. A lap ezt annak kapcsán írja, hogy Trump szorult helyzete folytán a tengerentúlon ismét teli szájjal sorosozik a jobboldal.
A magyar kormányfő először a migránsválság során jött rá, hogy politikailag mennyire használható ellenség az üzletember. Ennek megfelelően a Fidesz médiagépezete szépen feltupírozta azt az állítást, hogy milliárdos tömegeket kíván betelepíteni Afrikából és Ázsiából Európába. Viszont vannak, akik szerint a kampánynak volt antiszemita vonulata is. Mások szerint igazából az húzódott mögötte, hogy Orbán megveti a gazdag liberális elitet, függetlenül annak az etnikai származásától vagy hitétől.
A visszavonultan élő Soros jó 25 lett az összeesküvés elméletek híveinek céltáblája, aki szerintük mozgatja a szálakat. Legyen szó valuták összeomlásáról, bevándorlásról vagy az erkölcsök lazulásáról. Ráadásul Amerikában a demokratákat támogatja. A Rágalmazás Elleni Liga (ADL) nevű zsidó jogvédő szervezet igazgatója azt mondja, el kell ítélni, amikor azzal vádolják a befektetőt, hogy ő segíti a globalisták összeesküvését, éspedig azzal a céllal, hogy megsemmisítse az USÁ-t, mert itt a klasszikus zsidóellenesség köszön vissza.
A volt elnök elleni per kapcsán az a vád ellene a jobboldal részéről, hogy megvette az érintett ügyészt. Ám erre az ADL úgy véli, hogy ilyet kijelenteni egyenesen veszélyes, amikor az Egyesült Államokban az antiszemitizmus történelmi csúcsra emelkedett.
Süddeutsche Zeitung
A legnagyobb német lap azt emeli ki helyzetértékelésében, hogy Izrael nem engedhet meg magának olyan kormányfőt, mint amilyen Netanjahu. Ő éppen leállította az igazságügy ún. reformját, és mégsem bocsátja el a változásokat kifogásoló védelmi minisztert, ám ez csak azt mutatja, hogy a nagy taktikus már nem érzi a hangulatot az országban. Meghátrált, de a visszavonulás minden, csak nem rendezett.
Ugyan a feszült belpolitikai helyzetre hivatkozva jegeli az átalakulást, de ez csupán ürügy, amikor a biztonsági helyzet egyébként eleve nem rózsás. A legnagyobb fenyegetést azonban a jelek szerint éppen Netanjahu jelenti. Egyszerűen elvesztette az iránytűjét. 3 hónapja még a látványos visszatérést ünnepelte, ám jelenleg az fenyegeti, hogy minden összeomlik, amit az évek során felépített, illetve büszkén a saját teljesítményeként méltatott.
Az élenjáró high-tech ágazat megindult a lejtőn, köszönhetően a Legfelső Bíróság körüli lövészárokharcoknak, vagyis a demokrácia elbizonytalanodásának. Jelentős károkat szenvedett főként az amerikai kapcsolat, pedig az ország védhatalmáról van szó. A belviszály már az izraeli fegyveres erőkre is kiterjed.
Ám mindezért a politikus csakis saját magát okolhatja. Mert a hatalom visszaszerzésére és megtartására szélsőségesekkel állt össze. Azok pedig folyamatosan harapófogóban tartják. Stratégiát immár nem látni nála, a taktika egyetlen célja az, hogy időt nyerjen.
Deutsche Welle
Az elemzés szerint az elnökválasztás kimenetele alapján a történelmi újrakezdés előtt áll Montenegró, mivel véget ért az autokrata Đukanović több évtizedes uralma, az utód fiatal, képzett, EU-párti, de politikailag tapasztalatlan. Ilyen fontos időket még nemigen élt át az alig 600 ezres köztársaság, Jakov Milatović azt a változást ígéri, amire oly sokan vágynak.
Az eddigi vezető korrupt kliensrendszert épített ki, amely főként neki, a családtagjainak és a barátok, valamint a kormánypárti elit szűk körének volt jó. Milošević szövetségeseként indult, később bevezette országát a NATO-ba, illetve ráállította az uniós csatlakozás útjára. Ezért cserében a Nyugat nem feszegette összefonódását a pénzmosással, a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval.
Hogy Milatović mire lesz képes, azt nehéz felbecsülni. Volt pénzügyminiszterként jól ért a makrogazdasági kérdésekhez, de nemigen ismeri ki magát az állam és a régió viharos politikai viszonyaiban. Nem mutat rokonszenvet a jobboldali nacionalista szerb elnök, Vučić iránt, viszont úgy tartják róla, hogy szoros kapcsolatok fűzik a Montenegróban jelentős társadalmi befolyást élvező szerb-ortodox egyházhoz.
Kurier
Bukaresti látogatása során a német kancellár megadta Romániának a kért garanciát a schengeni tagság ügyében. Scholz az osztrák szándékokat keresztezve azt mondta román kollégájának, hogy ha rajta múlik, a vendéglátó ország már az idén bekerül a határmentes övezetbe. Hozzátette, hogy megpróbálja meggyőzni mindazokat, akik elutasítják a román belépést.
Németország már decemberben a nyitás mellett voksolt, Ausztria viszont – Hollandiával az oldalán – meghiúsította a döntést. Az osztrák belügyminiszter a német vezető nyilatkozata hallatán most azt közölte, hogy az osztrák álláspont nem változott: csak akkor szabad kiterjeszteni Schengent, ha előtte gondoskodnak a külső határok hatékony védelméről. Márpedig – tette hozzá Karner – az eléggé fura, hogy Scholz feloldaná a határellenőrzést Magyarország és Románia között, viszont fenntartja a német-osztrák határon. Azaz a rendszer nem működik.
Die Presse
A burgenlandi zöldek fontos szakaszgyőzelemnek minősítik, hogy a győri bíróság döntése értelmében elölről kezdeni a környezetvédelmi vizsgálatot a Fertő-tó magyar partján kezdett monstre beruházás kapcsán. Emlékeztetnek arra, hogy a magyar környezetvédőkkel együtt egészen Strasbourgig elmentek, mert így akarták fokozni a nyomást az Orbán-kormányra, amely a többi közt hotelegyüttest, futballpályát és parkolóházat tervezett a részben természetvédelmi övezetnek számító területre.
De az építkezés már tavaly júliusban leállt, mert hiányzott a pénzt. Azóta már feloszlatták az állami fővállalkozót és a tó egy részét ismét megnyitották a nagyközönség számára. Az ügy most átkerült a magyar építésügyi tárcához, de a hogyantovább nem ismeretes. Mindenesetre Kun Zoltán a Fertő-tó barátai nevű egyesület nevében fontos sikernek nevezte az ítéletet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >