Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A komor skandináv krimi újabb epizódja
A Guardian vezércikke úgy látja, hogy újabban sötétség teríti be Észak-Európát, ennek része a tegnapelőtti finn választási eredmény. Hiszen távozni kényszerül a karizmatikus szociáldemokrata miniszterelnök, és ennek még lesz következménye messze az ország határain túl is. A folyamat az ősszel Svédországban kezdődött, ahol mérsékelten konzervatív vezető vette át a baloldali kormányfő helyét, miközben feljött a radikálisan jobboldali Svéd Demokrata Párt. Most Helsinkiben is ez lehet a forgatókönyv. A legfőbb áldozat Sanna Marin, akinek a sorsát az pecsételte meg, hogy kiálltak mögüle a szövetségesei, a középjobb viszont sikeresen lovagolta meg az államadósság megnövekedése által keltett félelmeket. Nem számított a NATO-belépés, sem pedig az Ukrajnának nyújtott határozott támogatás sem. Egyik ügyben sem várható érdemi változás a jövőben, ám a győztes Nemzeti Koalíciós Párt összeállhat a nacionalista Finnek Pártjával, amely a mind magabiztosabb európai radikális jobboldal helyi leágazása. A nagy gond az, amire a finn fejlemények csak ráerősítenek, hogy ti. a sok gazdasági gond és a megélhetési válság a bezárkózás, valamint lazább környezetvédelmi politika felé tereli a földrészt. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Az a nagy kérdés Görögországban, nem alakulnak-e ki hasonló állapotok, mint a magyaroknál és a lengyeleknél. Mindenesetre az Európai Parlament tényfeltáró Bizottsága hatalmas gondokat állapított meg: veszélybe került a jogállam, mivel napirenden van a rendőri erőszak, a keleti határon erővel toloncolják vissza a menekültek, de a legnagyobb botrány az illegális lehallgatás.
Bebizonyosodott, hogy az ügyészség 9-szer engedélyezte – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – egy politikus megfigyelését, aki egyébként a hatalmon levő Új Demokrácia EP-képviselője, de nyilvánosan bírálta a miniszterelnököt. Még a pártból is kizárták, amikor nem átallotta kijelenteni, hogy Micotakisz orbanizálja az országot.
Nem sokkal később a görög rendszer 38 helyet zuhant a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság rangsorában. Majd kiderült, hogy poloskát telepítettek egy másik strasbourgi törvényhozó, a szociáldemokrata PASOK későbbi elnökének telefonjára is. Ez azóta már görög Watergate-ügy néven fut, bár a hatalom mossa kezeit, nem akar tudni semmiről.
Mindenesetre elbocsátották a kormányfő irodavezetőjét – az unokaöccsét, valamint a titkosszolgálat főnökét. Viszont az ügyészség megakadályozta, hogy az adatvédelmi hatóság utánajárjon a történteknek. Így kérdéses, mennyire önálló a vádhatóság. Egyébiránt egyetlen kormányzati tisztségviselő sem volt hajlandó leülni az EU-küldöttjeivel, akik arra jutottak, hogy veszélyben van a hatalmi ágak megosztása, a szabad sajtó, valamint a civil szféra, az igazságszolgáltatás teljesítménye pedig rendkívül gyatra. Virágzik a „büntetlenség kultúrája”.
Aggályait fejezte ki az amerikai Külügyminisztérium is. Nikosz Alivizatosz, az Athéni Egyetem alkotmányjog professzora, a Velencei Bizottság tagja azonban ezzel együtt túlzásnak tartja, hogy Görögországot Magyarországhoz vagy Lengyelországhoz hasonlítsák. Hiszen nem építik le módszeresen a jogállamot. Orbán viszont nyilvánosan kijelenti, hogy elutasítja a liberalizmust.
Wall Street Journal
Egy neves amerikai szakértő szerint Putyin Shakespeare tollára való démonokkal küszködik, ám képzeljük el, mi lenne ma Európa szívében, ha a rendszerváltás után nem bővítik ki a NATO-t. Robert Kaplan, aki a lap rendszeres szemleírója, fő állásban pedig a washingtoni Külpolitikai Kutató Intézet geopolitikai osztályát vezeti, teljesen légből kapottnak nevezi azt az állítást, hogy végeredményben a volt szocialista országok felvétele vezetett az invázióhoz.
Úgy gondolja, hogy még az oligarchákat és a biztonsági szolgálat főnökeit is meglepte a támadás. Az elnök paranoiája, elszigeteltsége és az orosz nagysághoz fűződő illúziója kapcsán kizártnak nevezi, hogy ha nem így alakulnak a dolgok a hidegháború után, akkor Európa ma békében élne a putyini Oroszországgal. Akkor a keleti térséget továbbra is a szegénység, valamint a bizonytalan belső politikai helyzet jellemezné, ily módon a régió javarészt ki lenne szolgáltatva Moszkva ármánykodásának.
Az sem igaz ugyanakkor, hogy a katonai szövetség manapság jobban meglenne az új tagok nélkül. Elég azt megnézni hozzá, milyen irányban fejlődött Románia, illetve Moldova. Hány Moldova lenne napjainkban Németország és Oroszország között, ha nincs keleti nyitás!
Magyarország a tekintélyelvűséggel kokettál, Bulgária gyenge állam, de ők kivételek. Arról nem beszélve, hogy ha Ukrajnában drámaian romlana a harci helyzet, akkor alighanem még Orbán, az opportunista vezető is visszatérne az EU zászlaja alá, elfogadná a demokratikus normákat.
Ha a NATO annak idején nem terjeszkedik keletre, akkor a háború jelenleg lengyel földön folyna és Putyin ott lihegne minden érintett ország nyakában. Ukrajnát már rég bedarálta volna, és Németország még inkább a semlegesség felé sodródott volna. Most meg kell teremteni a demokratikus államok övezetét a Balti- és a Fekete-tenger között – az orosz imperializmus ellen.
Ha Putyin bukik, országa ugyan destabilizálódna, mégis esélyt kapna, hogy normális viszonyok között éljen. De ne feledkezzünk meg Zelenszkijről, aki szintén shakespeare-i hős. Az ő karizmája, erőteljes vezető szerepe nélkül Ukrajnának nem lett volna bátorsága szembeszállni Moszkvával a csatamezőn.
FT
A lap vezető külpolitikai elemzője úgy ítéli meg, hogy döntő pillanathoz érkezett Ukrajna, ahol a sok lelki sérülést és a kimerültséget ellensúlyozza a büszkeség és remény. Gideon Rachman teljesen normális állapotokat talált Kijevben, miközben pár száz kilométerre onnan dúl a háború. Nem hivatalos adatok szerint 100 ezren haltak vagy sebesültek meg a fronton és igen sok a civil áldozat is. A légtér nagy részét nem lehet használni, le vannak zárva a kikötők a Fekete-tengeren, így az ország csak bajosan tud kapcsolatot tartani a külvilággal.
Az elszenvedett fizikai, gazdasági és társadalmi kár hatalmas, ám egyre csak nő. De jelen van az érzés, hogy az ország végre kiszakad a tragikus múltból, és hogy európai ország lesz, amelyet mindössze karnyújtásnyi távolság választ el a békétől és a jóléttől. Csak éppen 5-6 millióan menekültek külföldre, javarészt asszonyok és gyerekek, és mivel a férfiak hadkötelesek, családok szakadtak ketté. Nagyon valószínű, hogy sokan már soha nem fognak hazatérni.
Az ukrán gyerekek tömeges elrablása jól jellemzi az orosz törvénytelenséget és brutalitást – ez a fő oka, hogy annyi ukrán el van szánva: elég volt Moszkva szorításából. Az EU jelenti a biztonságos kikötőt számukra. Merthogy az nem olyan, mint az erőszakra és kulturális elnyomásra épülő orosz imperializmus.
A figyelem most a készülő ukrán hadműveletre összpontosul, ám azért érezhető a félelem, hogy a Nyugat kifarol Kijev mögül. Ezzel együtt azt látni, hogy Ukrajna nagyrabecsülést vívott ki, amikor bátran kiállt a függetlenségéért és ezzel feltehetőleg hosszú időre érvényes nemzetközi státuszt szerzett magának. Kuleba külügyminiszter ezt úgy fogalmazta meg, hogy az ukránok a háborúban tudták megmutatni saját identitásukat. Kár, hogy ez csak sok ezer halott árán sikerült, de hát a világ már csak ilyen – fűzte hozzá.
Guardian
A vezércikk úgy látja, hogy újabban sötétség teríti be Észak-Európát, ennek része a tegnapelőtti finn választási eredmény. Hiszen távozni kényszerül a karizmatikus szociáldemokrata miniszterelnök, és ennek még lesz következménye messze az ország határain túl is.
A folyamat az ősszel Svédországban kezdődött, ahol mérsékelten konzervatív vezető vette át a baloldali kormányfő helyét, miközben feljött a radikálisan jobboldali Svéd Demokrata Párt. Most Helsinkiben is ez lehet a forgatókönyv. A legfőbb áldozat Sanna Marin, akinek a sorsát az pecsételte meg, hogy kiálltak mögüle a szövetségesei, a középjobb viszont sikeresen lovagolta meg az államadósság megnövekedése által keltett félelmeket.
Nem számított a NATO-belépés, sem pedig az Ukrajnának nyújtott határozott támogatás sem. Egyik ügyben sem várható érdemi változás a jövőben, ám a győztes Nemzeti Koalíciós Párt összeállhat a nacionalista Finnek Pártjával, amely a mind magabiztosabb európai radikális jobboldal helyi leágazása.
A nagy gond az, amire a finn fejlemények csak ráerősítenek, hogy ti. a sok gazdasági gond és a megélhetési válság a bezárkózás, valamint lazább környezetvédelmi politika felé tereli a földrészt. Olaszország és Svédország után a finneknél is még inkább szalonképessé válnak a szélsőjobbos nézetek olyan kérdésekben, mint a klímacélok vagy a migráció.
Elképzelhető persze, hogy a finn győztes a szociáldemokratákkal lép szövetségre, ez volna a legjobb azoknak, akik félnek az Európa erőd-mentalitás megerősödésétől. Marin hiányozni fog a nemzetközi színtérről. Odahaza és külföldön továbbra is népszerű, igazi szociáldemokrata vonalat vitt, a társadalmi egyenlőséget tekintette céljának. Hogy most lelép a porondról, az mintha önmagában kevésbé derűs időket harangozna be.
Washington Post
A Fox News minden csak nem komoly tévécsatorna, leginkább a szélsőjobb propaganda szócsöve, így megérdemli, hogy vaskos büntetést szabjanak ki rá az ellene indult rágalmazási perben. Ezt írja Eugene Robinson, az újság rovatvezetője és társszerkesztője, aki pedig nem győzi hangsúlyozni, hogy a sajtószabadság rendíthetetlen híve.
Ám Rupert Murdoch kábelcsatornája nem szolgált rá, hogy sajtóorgánumnak nevezzék. Amit művelt a Dominionnal, a választási szavazatok összeszámlálására szolgáló rendszer kifejlesztőjével, az minden csak nem újságírás. Inkább utcai rablótámadásra emlékeztet. Az illetékes bíró azt állapította meg, amikor helyt adott a cég keresetének, hogy az állítások közül semmi, de semmi sem igaz. Így a per sorsa most 1,6 milliárd dollár, jóhírnévrontás címén.
A tévétársaság a 3 évvel ezelőtti elnökválasztás után többször is azt bizonygatta, hogy a vállalat manipulálta a voksok regisztrálására kidolgozott algoritmust, Trump ezért vesztett. Ám azóta kiderült, hogy Murdoch és a társaság vezetői sem hittek az volt elnök vádjaiban, csak éppen féltek, hogy a szélsőjobbos nézősereg elpártol tőlük, ha megmondják az igazságot. Ezért ragaszkodtak a hazugsághoz. Sőt, az egyik sztár műsorvezető, az immár Magyarországon jól ismert Tucker Carlson azt sürgette, hogy rúgják ki azt a riportert, aki megpróbálta kideríteni a tényeket.
Pedig mint utóbb nyilvánosságra került, pontosan tisztában volt azzal, hogy Trump két ügyvédje hazudott a talk showjában. Márpedig ha egy szerkesztőség nem azt mondja a nézőknek, amiről tudja, hogy megfelel a valóságnak, hanem azt, amit a közönség hallani akar, nos, akkor annak semmi köze sincs újságíráshoz.
Következő cikk: Új kezdet Montenegró számára
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >