Ma Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az ukrajnai háborúnál is nagyobb kihívások előtt Európa
Timothy Garton Ash úgy látja, hogy a háború nagy lendületet adott Európának, még az olyan lator nacionalisták sem tudták megzavarni az összefogást, mint Orbán Viktor. Ám kérdés, hogy az EU képes-e megbirkózni az előtte álló sokkal nagyobb kihívásokkal. Rossz hír, hogy sok tagállam egyáltalán nem szerepelt valami fényesen és igen nagyok a kockázatok. A populista politikusok belülről igyekeznek átalakítani az integrációt, nem áll szándékukban távozni. Orbán szépen kimazsolázza a tagságot. Magyarország már nem demokrácia. A PiS ősszel mindenáron nyerni akar, folytatni kívánja az orbanizálást – lengyel módra. A hollandoknál a jelek szerint egy vidéki populista párt köp bele a levesbe, Ausztriában a szélsőjobbos Szabadságpárt áll a közvélemény kutatások élén. Olaszországnak újfasiszta miniszterelnöke van, még akkor is, ha felelősen viselkedik a legfontosabb kérdések kapcsán. A franciánál jó esély van rá, hogy 4 év múlva Le Pen nyer. Példátlan a külső fenyegetés: a borzalmas háború, Putyin és Hszi férfibarátsága. Az USA megint a trumpi úton haladhat a választás után, akár a volt elnök nélkül is. A felmelegedés erősödik, a világ népessége meghaladja a 8 milliárd főt. Hatalmasak az egyenlőtlenségek gazdag és szegény népek között. Mindez pedig csak fokozza a migrációs nyomást, amit kihasználnak Európában az idegengyűlölő demagógok. És ne feledkezzünk meg Tajvanról sem. Az EU erős, de sokkal erősebbnek kell lennie, hogy vegye ezeket a hatalmas külső és belső akadályokat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euractiv
Névtelenül négy brüsszeli forrás is azt nyilatkozta az optimista magyar kormányzati kijelentések hallatán, hogy majd meglátjuk, hozzájuthat-e Magyarország a nyáron a felfüggesztett uniós alapokhoz. Mert az igaz, hogy van előrelépés a jogi függetlenség visszaállítása kapcsán, de ezt csak az egyik kifogásolt terület. Egész lista vonatkozik a korrupció visszaszorítására, ideértve, hogy javítani kell a közbeszerzések rendszerét.
Hivatalosan nem kívánt senki sem megszólalni, sem Budapesten, sem Brüsszelben. De illetékesek szerint az is hátráltatja a kifizetéseket, hogy hiába van előfinanszírozás, a magyar hatóságoknál a nyáron még aligha állnak rendelkezésre a számlák, hogy azokat megtéríttessék az EU-val. Ezért inkább csak az év második felében lehet számítani a pénzcsapok megnyitására, már, ha a magyar fél addig eleget tesz a feltételeknek.
A nagy inflációs nyomás miatt Orbán próbált üzletet kötni az Unióval, miközben azért viaskodik a szervezettel a többi közt Ukrajna támogatása és Oroszország megbüntetése ügyében.
Guardian
Timothy Garton Ash úgy látja, hogy a háború nagy lendületet adott Európának, még az olyan lator nacionalisták sem tudták megzavarni az összefogást, mint Orbán Viktor. Ám kérdés, hogy az EU képes-e megbirkózni az előtte álló sokkal nagyobb kihívásokkal.
Az Oxfordi Egyetem professzora örvendetesnek nevezi, hogy Európa igencsak népszerű a kontinens lakossága körében. Az azonban nem tartja igaznak, hogy a szervezetet csak erősítették a súlyos megpróbáltatások, mert ez nem áll pl. a 2015-ös menekültválságra. A járványra és az orosz agresszióra viszont igen. 10 körben születtek szankciók Moszkva ellen és a szolidaritás megmutatkozott az ukrán menekültek befogadásánál is.
Rossz hír viszont, hogy sok tagállam egyáltalán nem szerepelt valami fényesen és igen nagyok a kockázatok. A populista politikusok belülről igyekeznek átalakítani az integrációt, nem áll szándékukban távozni. Orbán szépen kimazsolázza a tagságot. Magyarország már nem demokrácia. A PiS ősszel mindenáron nyerni akar, folytatni kívánja az orbanizálást – lengyel módra.
A hollandoknál a jelek szerint egy vidéki populista párt köp bele a levesbe, Ausztriában a szélsőjobbos Szabadságpárt áll a közvélemény kutatások élén. Olaszországnak újfasiszta miniszterelnöke van, még akkor is, ha felelősen viselkedik a legfontosabb kérdések kapcsán. A franciánál jó esély van rá, hogy 4 év múlva Le Pen nyer.
Példátlan a külső fenyegetés: a borzalmas háború, Putyin és Hszi férfibarátsága. Az USA megint a trumpi úton haladhat a választás után, akár a volt elnök nélkül is. A felmelegedés erősödik, a világ népessége meghaladja a 8 milliárd főt. Hatalmasak az egyenlőtlenségek gazdag és szegény népek között. Mindez pedig csak fokozza a migrációs nyomást, amit kihasználnak Európában az idegengyűlölő demagógok.
És ne feledkezzünk meg Tajvanról sem. Az EU erős, de sokkal erősebbnek kell lennie, hogy vegye ezeket a hatalmas külső és belső akadályokat.
Philadelphia Inquirer
A magyar és a lengyel illiberális rendszerrel behatóan foglalkozó amerikai professzor, Daniel Kelemen szerint immár kialakult forgatókönyve van a tekintélyuralmakban a hatalom kiépítésének. A Rutgers Egyetem tanára szerint a vezetők szabad választás eredményeként kaparintják meg a kormányzást, ám utána jogi eszközökkel felszámolják az alkotmányos rendszert.
A maguk javára billentik a szabályokat, így azután a későbbiekben az ellenzéknek esélye sincs győzni., bár elvileg fennmarad a szabad választás homlokzata. Az első lépcső az, hogy meg kell szerezni az igazságszolgáltatást és a médiát. Ha ugyanis nincsenek fékek és ellensúlyok, akkor nem lehet felelősségre vonni az uralmat gyakorló politikusokat. Az intézkedéseket pedig nem lehet megkérdőjelezni a bíróságokon.
A következő fokozatban az ellenzéket kell lejáratni, majd következik a választási törvények átírása. Minden Magyarországon úgy történt, hogy Orbán a nyugdíjkorhatár leszállításával megszabadult a tapasztalt bíráktól. Utána önálló testületet hozott létre, hogy az foglalkozzon választási kérdésekkel, a gyülekezés szabadságával, illetve a rendőri erőszak miatt benyújtott panaszokkal. Végül pedig egy barátjával az élen új hatóságot állított fel a bírák kinevezésére.
A sajtót ravaszul vonta az ellenőrzése alá: egy oligarcha cimborája segítségével egész holding hozott létre az ágazat felügyeletére. Az EU hiába tiltakozott, átmentek a változtatások és azokat most már igen nehéz visszacsinálni.
Kelemen szerint Netanjahu ugyanehhez a kottához nyúlt, miután nyíltan csodálja az amúgy antiszemita Orbánt. Utóbbi Trumpnak és a republikánusoknak is nagy kedvence. A volt amerikai elnök is hozzálátott a tervhez, csak nem volt elég ereje hozzá. Viszont lehetséges utódja, a floridai kormányzó szintén megveti a demokratikus normákat. Nagyon oda kell figyelni, mi lesz az izraeli dráma végkimenetele, mert ha elesik a jogállam, akkor újabb példa támasztja alá, hogy megválasztott autokraták képesek fokról fokra felszámolni a demokráciát.
Washington Post
Nem sok esély van rá, hogy Putyin egyhamar az igazságszolgáltatás elé kerül az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért, de a hurok szorul az orosz diktátor nyaka körül – mutat rá a szerkesztőségi vélemény. A Biden-kormányzat a héten jóváhagyta, hogy különleges ítélőszék alakuljon az elnök és hóhérainak felelősségre vonására. Ily módon a Nyugat afelé tart, hogy számon kérje a moszkvai imperialistákon Európa utóbbi 70 évének legsúlyosabb fegyveres konfliktusát.
Ez dicséretes, habár sok a jogi kérdőjel. De lényeges, hogy ne csupán azok kerüljenek a vádlottak padjára, akik a hadszíntéren szegték meg a többi közt az emberiesség normáit. A Nemzetközi Büntető Bíróság nem járhat el a béke elleni bűncselekmények ügyében, ezért kell más fórumot találni. Az új testület az ukrán jogrendre épülne, de munkájában más országok szakértői is részt vennének. Csak bizonytalan, hogy mennyire pártolná azt pl a Pentagon, amely attól fél, hogy az új bíróság esetleg amerikai ügyekre is kiterjesztené hatáskörét.
Ám a lényeg az, amit az ítélőszék Putyinnak és a körülötte lévő bólogató jánosoknak és az oligarcháknak üzen: kényelmesen berendezkedtek a hatalomban, és azt hitték, hogy megússzák. Ám felelniük kell azért a vérontásért, amelyet egy szuverén nemzetnek okoztak.
Wall Street Journal
A vezércikk szomorú napnak nevezi Amerika számára, hogy most első ízben vádat emeltek egy volt elnök ellen, ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy kinyílhat Pandora szelencéje. Megjósolhatatlan és káros következmények fenyegetnek. Ezért bombabiztos bizonyítékokat szabad csak felsorakoztatni, mert a mélyen megosztott országnak már csak az hiányzik, hogy a bizonyítékok ne legyenek meggyőzőek az átlagszavazó számára. Nem merülhet fel kétség az ügyészség elfogulatlansága kapcsán.
Trump egyértelművé tette, hogy a fejleményt fel akarja használni választási kampányában. Besorolja amellé, hogy kétszer is alkotmányos vádemelési eljárás alá igyekeztek vonni, hogy az FBI bizalmas dokumentumokat keresve átkutatta a birtokát és hogy meggyanúsították: összejátszott az oroszokkal. A viselkedése persze sebezhetővé tette, de ha kiderül, hogy demokratikus túlkapásról van szó, az megint megmentheti.
Nem kétséges, hogy az ügyész azt csinálja, amit a legtöbb demokrata akar, ti. hogy a korábbi elnök a vádlottak padjára és a politikai viták középpontjába kerüljön. Merthogy őt tartják a könnyebben legyőzhető jelöltnek. Azt is tudják, hogy a vádemelés nehéz helyzetbe hozza a republikánus vetélytársakat. Állást kell foglalniuk és folyton erről az ügyről faggatják őket, nem pedig Biden teljesítményéről.
A veszély azonban az, hogy ezek után republikánus ügyészek is ugyanígy járhatnak el, vagyis még inkább a demokrácia húzza a rövidebbet. Bragg súlyos erőket szabadít el, amit lehet, hogy később mindenki csak bánni fog.
FT
Amerika teljesen ismeretlen vizeken halad, miután az igazságszolgáltatás kerekei az előző amerikai elnök ellen fordultak – mutat rá a vezércikk. Igaz, csupán viszonylag enyhe vétségért kell felelnie, és ez felveti, hogy csak még népszerűbb lesz támogatói körében. Azt fogja mondani, hogy a „mély állam” lendült mozgásba ellene. Valós veszély az utcai erőszak. Ám a demokrácia a jogállamra épül, és bármiféle kompromisszum ártana mindkettőnek. Viszont, hogy a politikus hallgatási pénzt fizetett egy pornó filmszínésznőnek, az a legcsekélyebb vád az összes eljárás közül, amely az ügyében folyik.
A helyzet kényességére való tekintettel, ajánlatos volna, ha a bíróság kikérné felsőbb fokú testületek szakvéleményét, mielőtt előállna a bizonyítékokkal az esküdteknek. Akkor ugyanis Trump nem állíthatná, hogy politikai eljárás áldozata, és nem ásná alá az amerikai intézményekbe vetett bizalmat, ha netán elítélik, ám másodfokon felmentik.
A New yorki ügyész azonban nagy szolgálatot tett, amikor normális gyanúsítottnak vette a volt elnököt. Így megkönnyíti azoknak a kollégáknak a dolgát, akik sokkal súlyosabb bűncselekmények gyanúja alapján vizsgálódnak. Súlyos precedenst jelentene, ha nem üldöznének valakit csak azért, mert a tömegek felheccelésével fenyeget. Igen-igen lényeges, hogy a politikus nem áll a törvény fölött. És nincs arról szó, hogy a demokraták fegyverként vetnék be az igazságszolgáltatást. A döntő szót a bíróság mondja ki. A republikánusoknak is érdekük, hogy megfelelően működjön a jogrendszer.
Guardian
Donald Trump a pofátlanságra építette egész politikai pályafutását és biztos, hogy szembe fog szállni a törvénnyel a vádemelés után is, ám utóbbi csak a kezdet, de lehet, hogy nem a törvény fog nyerni. A politikusban nincs semmi szégyenérzet, látszólag semmi sem tudta megállítani: sem egy sor botrány, sem két alkotmányos vádemelési eljárás, sem a választóktól kapott pofon, sem az, hogy híveit fegyveres felkelésre buzdította.
Most újabb szomorú precedenst teremt, mert bűncselekménnyel vádolták meg. A mostani per egyszerre biztató és nyugtalanító, mert egyrészt az ízléstelenségével és egyszerűségével tökéletesen megmutatja, milyen emberről van szó. Másfelől viszont szinte jelentéktelennek tűnik ahhoz képest, amekkora károkat Trump a nemzetnek okozott.
De még a hallgatási pénz törvénytelen elszámolását sem lesz könnyű bizonyítani. Így a vádlott még jól is kerülhet ki az ügyből. Erősíti a mártíromság mítoszát, amit azonmód anyagiakra vált. Emellett kedvezhet neki az előválasztásokon. A Fox News máris visszaállt mögé, DeSantis pedig elítélte a vádemelést.
Trump uszító retorikája nem csupán alattomos, hanem veszedelmes is. Viszont nem szabad visszariadni a pertől csak azért, mert az fokozza az ország megosztottságát és erőszakot robbanthat ki. A politikus egész életében mást sem csinált, minthogy azt kereste, miként kerülheti el magatartásának jogi következményeit. Ha kitérnek előle, az megerősíti az üzenetét, mármint hogy az igazságot és a törvény a kisembereknek találták ki, viszont győzhet a hazugság és a hatalom. Ez lenne csak a nagy csapás az amerikai demokráciának.
Economist
A szerkesztőségi állásfoglalás tanácsosnak tartaná, ha Izrael kihasználná a válságot és végre – 75 év után – rendezné az alkotmány kérdését. Hogy a kormány a tömegnyomás hatására visszavonta az igazságügyi reformot, az a szakadék széléről rántotta vissza az országot. Ám félő, hogy Netanjahu és szélsőjobbos, illetve vallásos koalíciója csupán kozmetikai változtatásokra hajlandó.
De persze a kormányfőnek más választása nem volt, mint az (átmeneti?) engedmény, amit a liberálisoknak és a demokratáknak üdvözölniük kell a világban. Orbán, Duda és Erdogan mind meggyengítették, illetve politikai befolyás alá vonták a bíróságokat, mielőtt keresztülnyomták az illiberális rezsimjüket.
A megosztottság áthidalására rendezni kell, amit annak idején az alapító atyák nyitva hagytak, ideértve a vallás szerepét az államban, valamint a kisebbségek védelmét. Így ugyanis az idők során fokról fokra egyre nagyobb jogkörhöz jutottak a bíróságok. Sok jobboldali, illetve vallásos ember úgy érzi, hogy a rendszert ellenük buherálták meg. A másik oldalnak viszont az elfogadhatatlan, amit a miniszterelnök akar.
Az elmúlt hetek tanulsága a kormánytábor számára az, hogy az átalakításhoz széles körű társadalmi egyetértés szükséges. A tiltakozók viszont kénytelenek belátni, hogy az erőviszonyok a vallásos körök javára billennek el, ezért nekik is engedniük kell.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár igazat ad az egyik osztrák lap kiadójának, hogy Ausztriában a demokrácia, az oligarchia és a tévutak egy és ugyanazt jelentik. Legalább is ez volt a benyomás két napja, amikor a szélsőséges FPÖ képviselői távoztak a parlamenti ülésteremből, a szociáldemokrata honatyák közül pedig a többség távolmaradt, amikor az ukrán elnök videokapcsolaton keresztül mondott beszédet a t. Háznak.
Az elemzés úgy értékeli, hogy a két párt eljárása egyszerűen tisztességtelen volt. Közismert persze, hogy a 3. jelentős erő, a Néppárt milyen szívesen áll össze Orbán Viktorral, és szoros viszonyt ápol Bulgáriával is, amely csinos kerítést kíván felállítani a menekültek ellen a török határon. Mindkét országban erős az oroszbarátság, nem csupán a hatalom, hanem a közvélemény részéről is.
Így nem véletlen, hogy az uniós tagok közül idáig csak a magyar, a bolgár és az osztrák törvényhozás nem hallgatta meg élőben Zelenszkijt, aki ilyen esetekben segítséget szokott kérni. Az világos, hogy az Osztrák Szabadságpárttal szó szerint nem lehet államot csinálni. Viszont, hogy az SPD 40 honatyája közül csupán 18 volt jelen, az kínos, sőt rettenetes. A párt javában bontja le saját magát, ezért jó lett volna, ha legalább ebben a kérdésben kimondja, ami teljesen egyértelmű: Oroszország gyilkos háborút vív.
Következő cikk: Az orbáni úton járnak a bolgár és a szlovák szocialisták
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >