2024. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kína téves politikusokra támaszkodik Kelet-Európában

Kína téves politikusokra támaszkodik Kelet-Európában

Vonatkozik a megállapítás Magyarországra is, függetlenül attól, hogy Orbán Viktor továbbra is gyakorolja a hatalmat. A szoros kétoldalú viszony, amelyhez járult a korrupciós vád néhány közös ügylet kapcsán, felfokozta az ellenzék dühét a kínai kapcsolat miatt. E pillanatban azonban a hivatalos viszony kölcsönösen előnyös: Orbán arra használja, hogy Pekingre hivatkozva növelje befolyását az EU-n belül. Kínának viszont Magyarország arra jó, hogy hencegjen nemzetközi sikereivel, és hogy azért legyen egy-két szövetségese Európában. Szerbiában szintén férfibarátság bontakozott ki Vučić államfő és Hszi között, csakhogy az ellenzék a magyar példához hasonlóan elkezdte kifogásolni a kínai jelenlétet. Így bekövetkezhet, hogy Pekingnek jóformán nem lesz barátja abban a térségben, ahol pedig korábban bőven volt kire támaszkodnia. De hát a nyugatbarát körök, vagyis a közvélemény többségének célpontjává tette magát. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Foreign Policy

 

Román vélemény szerint Kína elvesztette befolyását Közép- és Kelet-Európában, mert szokásától eltérően nem a teljes politikai spektrumra támaszkodott az érintett országokban, hanem csupán hatalmon lévő politikusokra. Andrea Brinza, az ázsiai és csendes-óceáni térséggel foglalkozó bukaresti kutató intézet alelnöke példaként említi meg, mekkora fordulat állt be a kínai-cseh viszonyban, miután Prágában Zeman helyett Petr Pavel lett az elnök. 

Ugyanez áll Romániára és Görögországra is. A nagy változást a románok esetében a háború hozta meg: a kínaiak egyszerre csak azt tapasztalták, hogy Bukarestben bezárultak előttük a politika legfelső szintjének kapui. Az ok az, hogy Pekingben nem értették meg: a lakosság és a pártok elfordulnak Kínától, ha azt látják, hogy az túl közel áll populista, tekintélyuralmi vagy korrupt erőkhöz.

Vonatkozik a megállapítás Magyarországra is, függetlenül attól, hogy Orbán Viktor továbbra is gyakorolja a hatalmat. A szoros kétoldalú viszony, amelyhez járult a korrupciós vád néhány közös ügylet kapcsán, felfokozta az ellenzék dühét a kínai kapcsolat miatt. E pillanatban azonban a hivatalos viszony kölcsönösen előnyös: Orbán arra használja, hogy Pekingre hivatkozva növelje befolyását az EU-n belül. Kínának viszont Magyarország arra jó, hogy hencegjen nemzetközi sikereivel, és hogy azért legyen egy-két szövetségese Európában.

Szerbiában szintén férfibarátság bontakozott ki Vučić államfő és Hszi között, csakhogy az ellenzék a magyar példához hasonlóan elkezdte kifogásolni a kínai jelenlétet. Így bekövetkezhet, hogy Pekingnek jóformán nem lesz barátja abban a térségben, ahol pedig korábban bőven volt kire támaszkodnia. De hát a nyugatbarát körök, vagyis a közvélemény többségének célpontjává tette magát.

 

Bloomberg

 

A bolgár elnök azt kérte Bakuban azeri kollégájától a kaukázusi köztársaság küldjön több gázt Közép- és Kelet-Európába. Ennek érdekében felvetette, hogy össze kellene kapcsolni a térség gázvezetékeit Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária között. Ruman Radev szerint a továbbiak csakis Azerbajdzsánon múlnak.

A két politikus nem találkozott személyesen, mert az egyik vendégről kiderült, hogy covidos, azért a tárgyalást videó segítségével bonyolították le. Az azeri fél 3 éve szállít földgázt Olaszországnak, Görögországnak és Bulgáriának a Déli Gázfolyosón keresztül. Az export értéke az idén várhatóan 12 milliárd köbméter lesz, szemben a tavalyi 11,4 milliárddal.

 

The Times

 

Putyin olyan helyzetbe kerül Közép-Ázsiában, mint Nagy-Britannia az 56-os szuezi válság idején: kénytelen felismerni, hogy szerepe erősen megingott a térségben. Ezt Mark Galeotti, Oroszország-szakértő, a Mayak Kockázatelemző Központ igazgatója írja, kiemelve, hogy a régió öt állama fokozatosan kiválik Moszkva vonzáskörzetéből.

Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán a háború miatt már nem tiszteli Putyint, így az arrafelé lemondhat a birodalmi hegemónia maradékáról. Pedig egykor a biztonság garanciájának számított, de ma már egyre inkább úgy tekintenek rá, mint olyan szomszédra, amely szintén csak a saját érdekeit követi, viszont akit ki lehet játszani Peking és Washington ellen. De egyébként nincs pénze, és nem sok más előnnyel tud szolgálni. 

A Kreml ma már nem lenne képes csapatokat küldeni, ahogy azt tette a térség központjában Kazahoknál, hogy megtámogassa az új vezért Tokajevet a régi diktátor, Nazarbajev ellenében. Ráadásul Moszkva nemzetközi tekintélye is odavan, ezért nemigen kérnék fel ilyen segítségnyújtásra. No meg nem is lenne alkalmas rá. Ezért azután nem meglepő, hogy a kazah elnök többször is nyíltan elítélte az inváziót.

Az orosz héják persze összeesküvést emlegetnek, és tény, hogy Washington ezer örömmel elszigeteli Oroszországot, ám Közép-Ázsia nem súlyponti övezet ebből a szempontból. Inkább csak kihasználja az ottani Moszkva-ellenességet. Az öt állam fő kereskedelmi partnere az EU, egyébként pedig mind inkább egymás közt oldják meg belvitáikat.

Peking örül az előállt helyzetnek, viszont egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy töltse be a biztonsági űrt. De ettől még marad az orosz befolyás, hiszen továbbra is csaknem hárommillió közép-ázsiai dolgozik orosz földön és igen fontosak az általuk hazautalt pénzek. Így azután ezek a köztársaságok becsukják a szemüket, amikor azt látják, hogy rajtuk keresztül játsszák ki a szankciókat, vagy mosnak pénzt az oroszok.

Ennek természetesen megvan az ára, lásd, amikor Azerbajdzsán 3 éve török segédlettel megtámadta Örményországot, utóbbi új pártfogókat keresett, miután észlelte, hogy a Kreml nem volt hajlandó vagy képes megtámogatni. Egyébiránt a posztszovjet köztársaságok úgy értékelték: annak idején Moszkva a maga részéről ajándéknak tekintette, hogy függetlenséget adott nekik. Vagyis nem természetes joguk volt elnyerni az önállóságot. Ez a teljesen téves értelmezés vezetett az Ukrajna elleni agresszióhoz is.

 

FT

 

A vezércikk úgy értékeli, hogy új korszak köszöntött be Kínában, a vezetés immár nem a gazdasági növekedést, hanem a biztonságot és az ellenőrzést tartja a legfőbb szempontnak, ám emiatt súlyos feszültség állhat elő az Amerikához fűződő viszonyban. Két pekingi kijelentés is előrevetíti, hogy nagy baj közeleg.

Az egyik az volt, amikor Hszi elnök közölte: az USA irányítja azokat az erőket, amelyek az ázsiai nagyhatalom „feltartóztatására, bekerítésére vagy elnyomására” törekednek. De még ennél is súlyosabb, hogy a külügyminiszter szerint ha Washington nem tapos rá a fékre, akkor bizonyosan súlyos viszály és összeütközés lesz a vége. De más jelzések is megerősítik, hogy a kínai fél a konfrontációra készül.

Ez nem azt jelenti, hogy Peking szükségesnek tartaná válságot, hát még a szuperhatalmak háborúját. Ám aláhúzza, hogy ma már a biztonság lett a kínai politika meghatározó eleme. Feltett szándék önerőre támaszkodni, kellő rugalmasságot elérni. Ennek megfelelően az államfő legújabban meghirdette, hogy világszínvonalra kell felhozni a hadsereget.

A kockázat azt, hogy a kölcsönös ellenségeskedés és gyanakvás súlyosbítja a helyzetet. Az Egyesült Államok joggal aggódik amiatt, hogy Kínából stratégiai versenytárs lesz. Ám azt is számításba kell vennie, hogy amit ellenlépésként tesz, az csak mélyíti a gyanakvást Peking részéről. Ezért fel kell ismerni, hogy ez az út elképzelhetetlen ellenségeskedésbe torkollhat. Végig kell gondolni a továbbiakat és mindkét részről olyan biztosítékokra van szükség, amelyek megakadályozzák a katasztrófát.

 

 

2023. március 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább

Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet

Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >

Tovább

Trump győzedelmes visszatérése

Korábbi kampányaihoz hasonlóan Trumpnak most volt átfogó választási programja. Amit a programrészletekből megismerhetünk, az egyetlen szóval >

Tovább

Jobb Trumppal Kína ellen, mint Trump nélkül Oroszország ellen

Az Unióban bizonyos elégtétellel nyugtázzák, hogy jobboldali-populista Orbán Viktor ráfaraghat a sompolygásra, mivel rajta kívül senki >

Tovább

A kultúrharcos Amerika

Hasonló probléma az amerikai woke mozgalom történelemfelfogása. Az jogos cél, hogy ne csak a jómódú idős >

Tovább

Orbán kihívójának, Magyarnak most be kell bizonyítania, hogy ő az áldozat

Magyar Péternek sürgősen bizonyítania kell, hogy áldozat az általa nyilvánosságra hozott megfigyelési ügyben, azaz hogy a >

Tovább

Trump tanult a korábbi elnökségből

Ha megnézzük, hogy kiket vesz maga mellé Trump, azt látjuk, hogy tanult a korábbi elnökségből. Nem >

Tovább