Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Háború a demokrácia jövőjéért
Ha Putyin kerekedne felül, az jelzés volna az egész világ számára, hogy a hatalom erősebb, mint a jog – mutat rá az elemzés. Sajnálattal konstatálja, hogy az utóbbi évtizedekben mindenütt visszaszorult a liberális demokrácia, egy sor kormány illiberális útra tért, illiberális demokráciák pedig nyílt autokráciákká vedlettek át. Az arab tavaszból nem sok maradt, Mexikóban egy baloldali-populista elnök szétveri a jogállami intézményeket. Indiában a tekintélyelvű hindu nacionalizmus szorítja ki a hagyományos sokszínűséget. De még Izraelben is támadás alatt állnak a demokratikus normák – a szélsőjobbos koalíció miatt. Az egyetlen reménysugár Brazília a szociáldemokrata Lula da Silva orrhossznyi győzelmével. És a talán leglényegesebb vizsga: el tudja-e űzni a közakarat a népszerűtlen autokrata török elnököt. A demokratikus normák meggyengülése befolyásolja az államok álláspontját a háború kapcsán is. A globális Dél jelentős része olyan államokban él, amelyek az ENSZ-ben az Oroszországot elítélő határozat ellen voksoltak, vagy tartózkodtak. Hogy ekkora a közöny, miközben egy paranoid diktátor megtámadja demokratikus szomszédját, az arról tanúskodik, mennyire törékeny sok helyütt a demokrácia támogatottsága. Még a területi épség megsértését is vállvonogatás fogadja. Sokszor olyan pártok állnak ki nyugaton Putyin mellett, amelyek egyébként sem adnak a demokratikus elvekre. Pedig nem sűrűn lehet ennyire egyértelműen látni, mekkora különbség van a demokrácia és a zsarnokság között. Kiábrándító, hogy a nyugati világon túl ezt ennyire nem észlelik. Ám nem szabad megengedni, hogy a 21. században nyers erő felülírja a jogot. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Az Európa Tanácsban, majd az Európai Parlamentben kirobbant vesztegetési botrány arról árulkodik, hogy a földrész kleptokraták fojtófogásába került. Nem véletlen, hogy – az kiabál, akinek a háza ég-alapon – elsőként Orbán Viktor árasztotta el kárörvendő megjegyzésekkel Strasbourgot, hiszen kormányára jó ideje a korrupció árnyéka vetül. Miközben a Transparency International korrupciós listáján Magyarország fej fej mellett áll Burkina Fasoval a 77. helyen. Utolsó az uniós tagállamok sorában.
Úgyhogy nem csupán az EU fagyasztott be 7,5 milliárdnyi felzárkóztatási támogatást a korrupciós aggályok miatt, hanem az OECD is kipellengérezte a magyar kormányt, mivel az nem tesz hathatós lépéseket a megvesztegetések és a nepotizmus ellen. De ettől még nagy károkat okozott, hogy Katar, Azerbajdzsán és Marokkó európai politikusokat kent meg. A cél az volt, hogy a három országot kedvezőbben ítéljék meg a két testületben. Egyébiránt a vesztegetés nem igazodik pártszínekhez, a jobb- és baloldal egyaránt kivette a részét belőle.
Az Atlanti Tanács nevű agytröszt vadonatúj jelentése két kleptokratikus hullámot rögzít. Az első során az olyan despoták, mint Marcos volt fülöp-szigeteki elnök, valamint zaire-i hasonmása, Mobutu a kisíbolt vagyont igyekeztek nyugati bankokban elhelyezni, illetve ingatlanokba fektetni.
A második vonulat sokkal körmönfontabb volt és gátlástalanul kihasználta a nyugati pénzügyi rendszer kiskapuit. Főként orosz oligarchák mentették a vagyonukat az USÁ-ba és Európába, de közben nem ritkán kormányuk politikai megbízását teljesítették. Az orosz kleptokraták 2014 óta 300 milliárd dollárnyi fekete pénzt halmoztak fel, amiből politikai befolyást vásároltak nyugaton. A kínai pártdiktatúra állami cégek révén szerez érvényt törekvéseinek külföldön.
Mindez azonban csak azért lehetséges, mert a fejlett országokban bőven vannak olyanok, akik segítenek nekik. Korábbi és még mindig aktív politikusok, ügyvédek, sajtómunkások, ingatlanközvetítők és műkereskedők, akik segédkezet nyújtanak a sötét ügyletekhez.
Politico
Bár már hatályba lépett a 10. szankciós csomag, az nem vonatkozik a nukleáris fűtőanyagokra, hiába követelte Zelenszkij elnök. Olyan szokás ez, amelyet Európa nem tud megtörni, pedig gyorsan felszámolta függőségét az orosz széntől és olajtól. Utóbbi már csupán négy államba, így Magyarországra érkezik – csövön. Pedig 3 éve a szénszükséglet 54 %-át Oroszországból fedezték, a nyersolaj esetében pedig 25 % volt ez az arány.
A gáznál a szállítmányoknak immár csupán kevesebb, mint 10 % jön orosz földről, szemben a korábbi 40 %-kal. Viszont keményebb dió az együttműködés a nukleáris energia területén – történelmi és gyakorlati okokból egyaránt. Tavaly a világ több mint 1 milliárd dollárért vett orosz atomtechnológiát, illetve hasadóanyagot. A vásárlások értéke még nőtt is Magyarországon, Szlovákiában és Finnországban.
Mivel az EU-ban 18 orosz tervezésű atomerőmű van, igencsak megosztó kérdés, hogy a reaktorokat mennyire érintsék a megtorló intézkedések. A leghangosabb ellenző az Orbán-kabinet. Urániumot ugyan lehet venni máshonnan is, ám a dúsítás legalább 10 évig javarészt még orosz kézben lesz. De a magyar fél a Paks 2 miatt még bővítette is az együttműködést a Roszatommal. Így egy európai diplomata szerint ha a szankciók egy nap netán vonatkoznak az atomiparra, akkor is tele lesznek kivétellel.
Der Standard
A háború a demokrácia jövőjéért folyik, de ha Putyin kerekedne felül, az jelzés volna az egész világ számára, hogy a hatalom erősebb, mint a jog – mutat rá az elemzés. Sajnálattal konstatálja, hogy az utóbbi évtizedekben mindenütt visszaszorult a liberális demokrácia, egy sor kormány illiberális útra tért, illiberális demokráciák pedig nyílt autokráciákká vedlettek át.
Az arab tavaszból nem sok maradt, Mexikóban egy baloldali-populista elnök szétveri a jogállami intézményeket. Indiában a tekintélyelvű hindu nacionalizmus szorítja ki a hagyományos sokszínűséget. De még Izraelben is támadás alatt állnak a demokratikus normák – a szélsőjobbos koalíció miatt. Az egyetlen reménysugár Brazília a szociáldemokrata Lula da Silva orrhossznyi győzelmével. És a talán leglényegesebb vizsga: el tudja-e űzni a közakarat a népszerűtlen autokrata török elnököt.
A demokratikus normák meggyengülése befolyásolja az államok álláspontját a háború kapcsán is. A globális Dél jelentős része olyan államokban él, amelyek az ENSZ-ben az Oroszországot elítélő határozat ellen voksoltak, vagy tartózkodtak. Hogy ekkora a közöny, miközben egy paranoid diktátor megtámadja demokratikus szomszédját, az arról tanúskodik, mennyire törékeny sok helyütt a demokrácia támogatottsága. Még a területi épség megsértését is vállvonogatás fogadja.
Sokszor olyan pártok állnak ki nyugaton Putyin mellett, amelyek egyébként sem adnak a demokratikus elvekre. Pedig nem sűrűn lehet ennyire egyértelműen látni, mekkora különbség van a demokrácia és a zsarnokság között. Kiábrándító, hogy a nyugati világon túl ezt ennyire nem észlelik. Ám nem szabad megengedni, hogy a 21. században nyers erő felülírja a jogot.
FAZ
Az orosz-kínai kapcsolatok egyik neves szakértője szerint Peking számára lidércnyomást jelentene, ha megbukna Putyin. Alekszander Gabujev aláhúzz, hogy Kína pont ezért segít az elnöknek a víz fölött maradni. Hogy ebbe azután belefér-e kamikáze drónok szállítása, ahogy az a hírekben szerepel, azt az elemző kétli, hiszen Hszi folyton arra hivatkozik, hogy felelős hatalomként nem ad küld fegyvereket hadviselő feleknek – ellentétben az USÁ-val.
De van ezer más módja, hogy segítsen: átveszi az orosz olajat, lehetővé teszi a kínai pénzügyi rendszer használatát, még egy kis technológiacsere is belefér. Ez alighanem elég ahhoz, hogy a baráti, tekintélyelvű Oroszország mind inkább a famulusa legyen. Ezt támasztja alá a legutóbbi béketerv, amely egyértelműen Moszkvának kedvez. Putyin alighanem jó tárgyalási alapnak is tekinti, az ukránok és a nyugati szövetségesek viszont nem.
Kína erre azt fogja mondani, hogy megpróbálta, de az USA beleköpött a levesbe. A globális Dél szintén hasonlóképpen vélekedik majd. Európában leginkább Magyarországtól várható ez az álláspont és ez kész nyereség Peking számára, amely egyre nagyobb befolyást gyakorol az oroszokra.
Az azonban még messze van, hogy az orosz rendszer összeomoljon, vagy területeket adjon vissza. Az atomfegyverek indítógombját csak akkor nyomja meg, ha Putyin azt hiszi, hogy már az uralmát fenyegeti veszély. A kínaiak tisztában vannak azzal, hogy ez esetben sokat nem tehetnek. De az jó nekik, hogy az orosz fél egyre jobban függ tőlük.
Mint ahogy az is, hogy Washington erőforrásait és figyelmét leköti a NATO keleti szárnya. Ily módon Peking nagyobb mozgástérhez jut az Indiai- és Csendes-óceánon, továbbá jobban összpontosíthat Tajvanra. De ugyanúgy vélekedik, mint Moszkva, hogy ti. Európa csak azért támogatja Ukrajnát, mert az Egyesült Államok megparancsolta neki. Egyszerűen nem értik, miként működik a földrész.
Washington Post
A vezércikk olyan háborús bűnnek minősíti, hogy Oroszország tömegesen hurcol el ukrán gyerekeket, amely nem maradhat büntetlenül. Úgy értékeli: az invázió egyik leggyalázatosabb következménye a kicsiknek okozott szenvedés. Egyrészt hogy végignézik a rombolást és az öldöklést, másrészt pedig hogy módszeresen orosz földre viszik őket „átnevelés” céljából. Az ugyanis kulturális agymosást jelent.
Hogy összesen hány fiatalt érint, az ügyben eltérnek a számok, ukrán részről 11 ezer esetről tudnak. A Yale Egyetem kutatói idáig hat ezer ilyen esetet találtak, bár jelezték, hogy a tényleges szám alighanem jóval magasabb. A fiatalokat 43 helyen tartják. Egy részüket a család tudtával vitték át a határon, de a szülők azt hitték, hogy vakációról van szó, illetve a cél az, hogy ne legyenek háborús területen, de utána visszajönnek.
Ám ismeretesek olyan esetek, amikor a tervezettnél csak hetekkel, hónapokkal később tértek vissza, illetve két táborban teljesen leállították a hazaszállítást. Emellett sokszor árvákat telepítettek át az oroszok. Márpedig ez az erőszakos eljárásmód a jelek szerint megsérti a nemzetközi jogot. Az ítéletet nemzetközi bíróságoknak kell kimondaniuk. Az USÁ-nak és Európának azonban már most intézkedniük kell olyan orosz illetékesek ellen, akik közreműködnek az ilyen akciókban. Közülük legalább 12-en nincsenek rajta a szankciós listákon, de sürgősen fel kell kerülniük oda.
BBC
A brit ellenzéki Munkáspárt vezére úgy gondolja, hogy gyökeresen új gazdaságpolitika szükséges, mert különben az ország az évezred végére Lengyelország mögé szorul fejlettségben, 2040-re pedig még Magyarország és Románia is megelőzi. Keir Starmer, aki azzal vádolja a hatalmon lévő torykat, hogy azok hanyatló pályára állították az Egyesült Államokat, a növekedési adatokra hivatkozik.
Eszerint a brit GDP 2010 és 21 között reálértékben évi fél %-kal gyarapodott, ezzel szemben a lengyelek 3,6 %-ot tudtak felmutatni. Úgy hogy Nagy-Britanniának rá kel kapcsolnia, tartós fejlődést kell produkálnia. Ezen felül a tiszta energia szuperhatalmává kell válnia, javítania kell az egészségügyi ellátást, emelnie kell az oktatás színvonalát és meg kell reformálnia az igazságügyet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >