2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Geopolitikai korszakváltást jelent a háború

Geopolitikai korszakváltást jelent a háború

Oroszország – Kínával együtt – vissza akarja szorítani a liberális rendet, hogy a világ biztonságos legyen a tekintélyuralmak számára. Moszkva és Peking egyaránt gyengének tartja a Nyugatot, olyannak, amely nem képes és nem is hajlandó megvédeni az elveit és az érdekeit. Azaz éppen egy éve véget ért a Berlini fal leomlásával megkezdődött konvergencia kora. A két kormány fokozza a nyomást a környező államokra, hogy azok alávessék magukat a neoimperialista központnak. A veszélyben lévő országok ugyanakkor az USÁ-t igyekeznek rávenni arra, hogy szavatolja szuverenitásukat., amire Amerika – elvi és hatalompolitikai megfontolásokból – hajlandó is, de igyekszik elkerülni a közvetlen összecsapást a két vetélytárssal. Itt arról van szó, hogy az autokráciák nem férnek össze a liberális világrenddel, Minél jobban megerősödnek, annál nehezebb velük békésen együttműködni. Ugyanakkor joggal tartanak a jelenlegi rendtől, mert a piacgazdaság, a jogállam és a demokrácia terjedésével mind jobban szűkül az önkényuralmak mozgástere. Erre a válaszuk: bezárkózás, illetve terjeszkedés, amihez a megfélemlítés és az erőszak adja az eszközt. A volt KGB-s Putyin számára a színes forradalmak mögött csakis washingtoni összeesküvés állhat, amely meg akarja gyengíteni Oroszországot. Esetében, akárcsak Hszinél, a túlélés a tét. Mindketten egyfajta cordon sanitaire-t igyekeznek vonni saját országuk köré. Sokáig visszafogták magukat, de most már elérkezettnek látták az időt az offenzívához. Csakhogy továbbra is kiszolgáltatottak a nyugati piacoknak, beruházásoknak és technológiának. Putyin az amerikai elnökválasztásban reménykedik. Sok múlik azon, miként alakul a harci helyzet Ukrajnában. A küzdelem csak most kezdődött el a világban a jövő rendező elveiért. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Wall Street Journal

 

Hogy Orbán Viktor milyen mértékben akadályozza a nyugati egységet Oroszország és Kína ügyében, azt jól mutatta a kínai fődiplomata eheti budapesti látogatása. Magyarország továbbra is szoros viszonyt ápol Moszkvával, és többször is igyekezett felpuhítani, illetve megakadályozni a szankciókat. A kormányfő, aki éppen az orosz kapcsolat miatt összekülönbözött több európai partnerrel, Novák Katalint küldte maga helyett Varsóba az amerikai elnökhöz.

A 9 keleti NATO-tag vezetőinek meghívásával Biden azt akarta bizonyítani, hogy Moszkvával és Pekinggel folytatott versengésben újból a frontországokra összpontosít, tehát azok már egyáltalán nincsenek a periférián. A háború folytán új geopolitikai szerephez jutottak. A tengerentúli politikus dicsérte is őket, kiemelve, hogy azok tudják, mi a tét a mostani viszályban: nem csupán Ukrajna, hanem Európa és a világ demokráciáinak szabadsága.

Egyben igyekezett megerősíteni, hogy szoros kapcsolatot tart fenn a földrésszel, miközben folyik a közdelem a szabályokra épülő nemzetközi rendért, a tekintélyuralmak destabilizáló próbálkozásai ellen. Úgy értékelte, hogy a közös ukrajnai fellépés nyomán az orosz agresszor meggyengült. Közben visszaesett Kína befolyása is Európában, beleértve a keletet is.

 

FAZ

 

A Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnöke szerint hatnak az oroszellenes szankciók, de de Putyin nem fog kifogyni a pénzből. A testületet még 1952-ben hozták létre, hogy képviselje a kontinens keleti felével kereskedő német cégek érdekeit. Jelenleg 29 országra terjed ki. Vezetője, Michael Harms úgy értékelte, hogy a német vállalatok messzemenően betartják a tilalmakat, az orosz gazdaság főleg azért ennyire ellenálló, mert hatalmas bevételekhez jut az energiahordozókból.

Továbbá India és Kína készségesen átveszi a feleslegessé vált olajat. Ezért a szakember szerint nem lehet számítani az orosz gazdaság összeomlására, az elnöknek lesz miből finanszíroznia a háborút. A megtorló intézkedések inkább arra jók, hogy a politikus számára az árak felől behatárolják a döntéseket.

 

Die Zeit

 

A kommentár úgy ítéli meg, hogy korábban az EU-ban a hálátlan gyerek kategóriájába sorolták a közép- és kelet-európai országokat, ám most már ők diktálnak Németországnak és Franciaországnak is. Az erkölcsi erő keletre tolódott el. Ezt csak aláhúzza Biden kijevi és varsói látogatása. Az amerikai elnök a háború kirobbanása óta már másodszor keresi fel a lengyel fővárost, elkerülve Párizst és Berlint.

Még nem is olyan régen sűrűn lehetett hallani a kelet-nyugati törésvonalról. Magyarország és Lengyelország viszonya kétes volt a jogállamhoz, a térség sok kormánya vonakodott menekülteket befogadni. Szemükre is hányták nyugaton, hogy bekerültek az Unióba, de csak a gond van velük. A nézeteltérések nem szűntek meg, de fordultak a viszonyok. Az Ukrajna elleni támadás bebizonyította, hogy Oroszország ügyében a régiónak volt igaza. A németek és a franciák, akik korábban igen közel álltak Moszkvához, rengeteg erkölcsi tőkét eljátszottak. Most a többi közt fegyverszállításokkal igyekeznek visszanyerni a szavahihetőségüket.

Az Elysée-palotában tagadják, hogy Lengyelország a két vezető hatalommal egyenlő tényezővé lépett volna elő. Osztja a véleményt Hegedűs Dániel, aki a Német Marshall-alapítvány szakértőjeként úgy látja, hogy a térség gazdaságilag nem elég erős és nincs elég lakosa sem, így nem tudja a prímet vinni. És amikor Ukrajna újjáépítéséről lesz szó, megint előtérbe kerülnek a németek és a franciák. 

Ezzel együtt alapvetően megváltoztak a kontinensen az erőviszonyok. Már egyáltalán nem annyira magától értetődő Berlin és Párizs igénye a tempó meghatározására. Nőtt a keleti régió súlya és még egyszer nem tűnik el a Nyugat térképéről.

 

Neue Zürcher Zeitung

 

Geopolitikai korszakváltást jelent a háború, mivel Oroszország – Kínával együtt – vissza akarja szorítani a liberális rendet, hogy a világ biztonságos legyen a tekintélyuralmak számára. Moszkva és Peking egyaránt gyengének tartja a Nyugatot, olyannak, amely nem képes és nem is hajlandó megvédeni az elveit és az érdekeit. Azaz éppen egy éve véget ért a Berlini fal leomlásával megkezdődött konvergencia kora.

A két kormány fokozza a nyomást a környező államokra, hogy azok alávessék magukat a neoimperialista központnak. A veszélyben lévő országok ugyanakkor az USÁ-t igyekeznek rávenni arra, hogy szavatolja szuverenitásukat., amire Amerika – elvi és hatalompolitikai megfontolásokból – hajlandó is, de igyekszik elkerülni a közvetlen összecsapást a két vetélytárssal.

Itt arról van szó, hogy az autokráciák nem férnek össze a liberális világrenddel, Minél jobban megerősödnek, annál nehezebb velük békésen együttműködni. Ugyanakkor joggal tartanak a jelenlegi rendtől, mert a piacgazdaság, a jogállam és a demokrácia terjedésével mind jobban szűkül az önkényuralmak mozgástere. Erre a válaszuk: bezárkózás, illetve terjeszkedés, amihez a megfélemlítés és az erőszak adja az eszközt.

A volt KGB-s Putyin számára a színes forradalmak mögött csakis washingtoni összeesküvés állhat, amely meg akarja gyengíteni Oroszországot. Esetében, akárcsak Hszinél, a túlélés a tét. Mindketten egyfajta cordon sanitaire-t igyekeznek vonni saját országuk köré. Sokáig visszafogták magukat, de most már elérkezettnek látták az időt az offenzívához. Csakhogy továbbra is kiszolgáltatottak a nyugati piacoknak, beruházásoknak és technológiának.

Putyin az amerikai elnökválasztásban reménykedik. Sok múlik azon, miként alakul a harci helyzet Ukrajnában. A küzdelem csak most kezdődött el a világban a jövő rendező elveiért.

 

Le Figaro

 

A magyar Honvédségnél még tart a sajtó által tisztogatásnak nevezett folyamat: újabb vezető tisztek kapják meg az értesítést a nyugdíjaztatásukról, közben pedig a miniszter nagyszabású toborzó kampányba kezdett: jó fizikai állapotban lévő fiatalokat keres, akik beszélnek nyelveket. Aki viszont az idősebb tisztek közül maradni akar, annak bizonyítania kell az értékeit, úgy mint külföldi tapasztalat, nyelvtudás és megfelelő testi kondíció.

Mindezt a legnagyobb titokban készítették elő, még a védelmi tárca személyzeti osztálya sem tudott róla. De még ha meg is áll az az érv, hogy túlságosan is vízfejű volt a hadsereg vezetése, a lépés brutalitása döbbenetet váltott ki Magyarországon és kérdéseket vetett fel a NATO-ban.

Csiki Varga Tamás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől azt mondja: kétség merült fel, hogy ezek után a magyar katonák mennyire képesek betölteni szerepüket a szövetségnél, hiszen egy ilyen gyors és jelentős változás óhatatlanul azzal jár, hogy tapasztalatok, személyes kapcsolatok mennek veszendőbe és csökken a bizalom.

Mivel fontos NATO-posztokról távolították el azok gazdáit, Orbán ellenfelei szívesen gondolják, hogy a politikus, aki nem hajlandó Ukrajna oldalára állni, eltávolodik a szövetségtől, sőt netán az uniós kilépésnek ágyaz meg. A miniszterelnök azonban kijelentette, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete létfontosságú az ország számára.

Ugyanakkor a fiatalítás példátlan műszaki fejlesztéssel jár együtt. A hatalom nagy örömére a Global Fire Power nevű intézmény a tűzerő alapján a földrészen a 17. helyre tette Magyarországot. Orbán Viktor azt közölte: eljött az idő, hogy újraélesszük a katonás szellemet magunkban.

 

2023. február 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.

A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >

Tovább

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább