2025. május 11. vasárnap
Ma Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Új migrációs válság van kirobbanóban Európában

Új migrációs válság van kirobbanóban Európában

Ezzel egyidejűleg arra kell készülni, hogy a populisták rossz megoldásokat ajánlanak – emeli ki az Economist vezércikke. Az év eleje óta az Unió illetékesei 280 ezer illegális határátlépőt regisztráltak, ami 77 %-kal több, mint egy évvel korábban. Szerbia pl. szabadon beengedi a világ legszegényebb országából, Burundiból érkező embereket, miután az afrikai állam visszavonta Koszovó elismerését. A „turisták” azután továbbállnak, közismert, hogy 3 ezer eurót kell fizetni az embercsempészeknek, ha valaki át akar jutni az EU határán. A válság újraéledése két gondot vet fel: az ukrán menekültek megsegítése népszerű a nyugati lakosság körében, de az afrikaiakhoz, ázsiaiakhoz már korántsem ennyire kedvező a hozzáállás. A populisták előretörtek. A másik nehézség, hogy teljes zűrzavar van a menedékpolitikában. A déliek tehermegosztást követelnek a többiektől, az északiak erre csak önkéntes alapon hajlandók, ám az nem vált be. Ez pedig felemésztette a bizalmat. A frontországok ellen viszont az a vád, hogy nem tartják be a szabályokat, egyrészt rosszul bánnak a migránsokkal, másrészt pedig arra ösztökélik őket, hogy menjenek tovább, isten hírével. Kérjenek a gazdagabb kormányoktól menedéket. A baj ott van, hogy a földrésznek még most sincs lövése sem, mitévő legyen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Die Welt

 

Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke kijelentette, hogy Magyarország és Lengyelország folytatja a demokrácia leépítését, és ez igencsak megnehezíti a többiek dolgát. Katarina Barley különösen bajosnak nevezte, hogy a háború idején fellépjenek a két kormány ellen, mert mindent felülír a szolidaritás, ám azt azért mégsem hagyja az EU, hogy a két országban demokráciaellenes törekvések érvényesüljenek.

Azaz a közösség támogatja Lengyelországot az Oroszországgal szembeni viszályban, annál is inkább, mert példaszerű a társadalom hozzáállása. De az ezzel együtt nem járja, hogy a PiS és a Fidesz változatlanul aláássa a jogállamot. A politika még a mostani, súlyos helyzetben sem tenyerelhet rá az igazságszolgáltatásra, nem vásárolhatja fel a független sajtót.

Valamiféle egyensúlyt kell találni a két szempont között, ám a magyar és a lengyel vezetés természetesen másként gondolkodik. Arra hivatkozik, hogy most minden segítséget meg kell adni nekik, egyébként pedig mindenki csukja be a szemét. A válasz erre az, hogy megkapnak mindent a menekültek ellátásához, de ettől még vissza kell állítani a bíróságok önállóságát, a médiának pedig sokszínűnek kell lennie.

Barley azonban nem érzékeli, hogy Budapest vagy Varsó jobb belátásra térne. Csak annyi történt, hogy némi hasadás mutatkozik a magyar-lengyel ellenállási fronton. A lengyelek nem vették jó néven, hogy Orbán nem állt be a szankciók mögé. Ám a nagy szembefordulás elmaradt. Érdekszövetséget tartanak fenn, és most megalakult az új olasz kormány is, amely igen jó véleménnyel van a magyar miniszterelnökről. Vagyis a nehézségek csak fokozódnak.

 

Frankfurter Rundschau

 

Magyarország aggódik, hogy megkapja-e az uniós milliárdokat, mégis lármázik az oroszellenes szankciók miatt, ám emögött alighanem rendszer van, és lehet, hogy Orbán szerencsésnek bizonyul. Azaz hiába tesz keresztbe a megtorló intézkedések ügyében, az EU felszabadíthatja az alapokat, bár jelenleg még kétség övezi a magyar jogállamot.

Egy német EP-képviselő szerint a magyar vezetés csupán látszatreformokra hajlandó. Ezzel szemben Varga Judit derűlátó. Ám ha Brüsszel megnyitja a pénzcsapot, azzal fontos ütőkártyát ad ki a kezéből. Hogy mi lesz, azt egyelőre nem lehet megjósolni. De nyugodtan lehet feltételezni, hogy összekapcsolódik a szankciókat elutasító magyar álláspont és a forrásokért vívott harc.

Magyarország a korrupció melegágyának számít. Sokszor Orbán barátai és bizalmasa húznak hasznot az uniós programokból. Daniel Freund, a német környezetvédők strasbourgi törvényhozója úgy látja, hogy további változások nélkül Magyarország az EU nem demokratikus tagja lehet. A liberálisok szintén azt mondják: nem szabad elsietni befagyasztott pénzek feloldását.

Diplomaták szerint azonban nem jön össze az ehhez szükséges többség az Európai Tanácsban, bár egyelőre a németek és a franciák sincsenek megelégedve a magyar ígéretekkel. Pl. biztosítékokat sürgetnek a sztrájkjog, a kisebbségekkel szembeni diszkrimináció és a tudomány szabadsága ügyében. Ám Orbán pénteken megint csak a Moszkva-ellenes megtorló intézkedések eltörlését szorgalmazta. 

 

 

Daniel Freund szerint a politikusnak az a mázlija, hogy sokkal nagyobb gondok vannak terítéken, és azok megoldásához szükség van az ő beleegyezésére is. Egyébiránt bármennyire is meglepő, de egy valamiben egyért a magyar vezető és Katarina Barley, igaz, teljesen más és más kiindulópontból: igen nehéz jövő előtt áll az Unió.

 

Le Monde

 

Orbán Viktor már az EU székhelyén is kétségbe vonja az EU értékeit: emberei éppen most nyitottak intézetet Brüsszelben, hogy eszmei harcot vívjanak a szervezettel.  A Mathias Corvinus Collegium a magyar kormány nagyvonalú anyagi támogatását élvezi, vezetője a miniszterelnök tanácsadója, Orbán Balázs.

Az intézmény feladata az, hogy elősegítse a vitát a kulturális feszültségekről, mondja az igazgató, Frank Füredi, aki nagyon sajnálja, hogy a magyar kormányfőt egyesek ördögnek állítják be. Úgy véli továbbá, hogy a Magyarországgal szembeni ellenségesség immár irracionális magyarofóbiába ment át.

Ezzel szemben Luuk van Middelaar, egy másik brüsszeli agytröszt, a Geopolitikai Intézet alapítója azon a véleményen van, hogy Orbán igyekszik befolyásolni az ideológiai vitákat. Ehhez pedig egy korszerű kirakatra van szüksége a nacionalista politikusnak.

Sébastian Maillard, a konzervatív Jacques Delors Intézet első embere arra vezeti vissza az új brüsszeli intézet megalapítását, hogy nem egészen két év múlva választások lesznek a kontinensen, Magyarország pedig 2024 második felében soros elnök lesz, ennélfogva Orbán már akkori politikai harcra készül.

Ez pedig megerősíti, hogy nem kívánja elhagyni az Uniót, mint ahogy az olasz miniszterelnök és a PiS sem, viszont igyekszik ideológiailag belülről átalakítani az EU-t, mivel azt jelenleg túl progresszívnak tekinti. Éppen akkor ad lendületet az ideológiai csatározásnak, amikor újjáalakul az európai jobboldal, és közelednek egymáshoz az EP-n belül a nacionalista pártok. Közülük szinte mindnek van tudományos intézete, hogy ideológiailag megtámogassák magukat.

 

Euronews

 

A portál úgy véli, oda kell figyelni, hogy Brüsszelben magyar agytröszt létesült, amely ugyan függetlenként tünteti fel magát, de a pénzt az Orbán-kormánytól kap. Frank Füredi igazgató abban jelölte meg a feladatukat, hogy alternatív narratívát kívánnak kínálni az EU buborékkal szemben, mert az nagyon konformista tud lenni és karantént képez más vélemények távoltartására.

Bírálók szerint viszont arra szolgál, hogy terjessze Orbán Viktor vízióját Európáról. Végh Zsuzsa, az Európai Külkapcsolati Tanács kutatója szerint az igazi szándék az, hogy felerősítse a belga fővárosban a magyar vezetés felfogását, hogy az bekerüljön a politikai fő áramlatba. Vagyis a cél nem a konstruktív vita, a magyar kormány nem így működik. Azon felül a főnök, Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója és közvetlen tanácsadója – (párt)ideológiai kérdésekben.

Az időzítés azzal függ össze – hangsúlyozza a szakértő -, hogy 2024-ben jönnek az EP-választások és addig bejáratódhat az intézmény. Rövidtávon pedig az indokolja működését, hogy a magyar fél még egy eszközzel ágálhat az anyagi eszközök megvonása ellen.

Merthogy az intézmény azok sorába tartozik, amelyeket állami forrásból tartanak fenn a hivatalos politika propagálására. Egy másik brüsszeli agytröszt munkatársa ott látja a bibit az MCC-nél, hogy az teljesen beáll a hatalom mögé. Azon kívül a gyakorlatban azt tapasztalta, hogy igen nehéz bevonni a jogállami vitába a magyar és a lengyel kormányt, így ezek a fórumok a két ország hivatalos képviselői nélkül zajlanak.

 

Economist

 

Új migrációs válság van kirobbanóban Európában, ám arra kell készülni, hogy a populisták rossz megoldásokat ajánlanak – emeli ki a vezércikk. Az év eleje óta az Unió illetékesei 280 ezer illegális határátlépőt regisztráltak, ami 77 %-kal több, mint egy évvel korábban. Szerbia pl. szabadon beengedi a világ legszegényebb országából, Burundiból érkező embereket, miután az afrikai állam visszavonta Koszovó elismerését. A „turisták” azután továbbállnak, közismert, hogy 3 ezer eurót kell fizetni az embercsempészeknek, ha valaki át akar jutni az EU határán.

De más országokból is sokan jönnek. Az afgánok és szírek az országukban tapasztalható rettenetes állapotok ellen menekülnek, máshonnan a szegénység űzi el a tömegeket, miután a háború folytán az égbe tart az élelmiszer- és benzinár. A klímaváltozás is megteszi persze a maga hatását. Európának azonban nem sok kedve van őket befogadni. A gazdaság a recesszió felé tart, nem úgy, mint 7 éve.

A válság újraéledése két gondot vet fel: az ukrán menekültek megsegítése népszerű a nyugati lakosság körében, de az afrikaiakhoz, ázsiaiakhoz már korántsem ennyire kedvező a hozzáállás. A populisták előretörtek. A másik nehézség, hogy teljes zűrzavar van a menedékpolitikában. A déliek tehermegosztást követelnek a többiektől, az északiak erre csak önkéntes alapon hajlandók, ám az nem vált be. Ez pedig felemésztette a bizalmat.

A frontországok ellen viszont az a vád, hogy nem tartják be a szabályokat, egyrészt rosszul bánnak a migránsokkal, másrészt pedig arra ösztökélik őket, hogy menjenek tovább, isten hírével. Kérjenek a gazdagabb kormányoktól menedéket. A baj ott van, hogy a földrésznek még most sincs lövése sem, mitévő legyen.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A kommentár szerint az ember csak szégyenkezik, ha azt látja, hogy Orbán Viktorral és a szerb elnökkel áll össze az osztrák kancellár a migráció visszaszorítására. Sőt, pártja az emberi jogi megállapodást is kétségbe vonja, ám ezért nagy árat fog fizetni az osztrák jobboldal. A nemzetközi egyezmény felülvizsgálatának szükségességét egy-két konzervatív tartományfőnök kezdte pedzegetni (a szélsőséges Szabadságpárt nyomdokain haladva), de aztán a frakciófőnök, most pedig már az EU-miniszter is beállt a sorba.

Csak éppen azzal maradnak adósak, hogy elárulják: mi a baj a Genfi Konvencióval. Valójában arról van szó, hogy az ÖVP az FPÖ farvizén haladva a bevándorlók ellen mozgósít, miután azok száma kétségtelenül megemelkedett.  A párt ezer örömmel hangoztatja ezt a nézetet és Karl Nehammer kancellár szorosan együttműködik Magyarországgal, amely az Európai Bíróság szerint alapvetően megsérti a menedékjogot, illetve Szerbiával, amely a hiperaktív kitoloncolási gyakorlatáról ismert.

Orbán alighanem Ausztria nevében is szólt, amikor három napja a belgrádi hármas találkozón azt fejtegette: a migrációt nem kell kezelni, annak nem is szabadna megtörténnie. Szóval, ilyen emberekkel paktál le az osztrák vezetés. Szégyenletes. 

 

2022. november 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel

Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >

Tovább

Választási pamflet

Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >

Tovább

Elváltak haragos útjaik

A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >

Tovább

Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?

Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >

Tovább

A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának

Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >

Tovább

Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja

Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább