Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarország és Ausztria pénzt ad Szerbiának, hogy az haza tudja paterolni az elutasított menedékkérőket
Erről egyezett meg a három ország első számú vezetője Belgrádban, a migrációról tartott újabb hármas tanácskozáson. A házigazda Vučić elnök ezt úgy vezette fel a sajtóértekezleten, hogy a három kormány megosztja a költségeket, amikor repülőgépeket bérel. A munka már az év vége előtt megkezdődik. Ezen felül az eddiginél több rendőrt és műszaki berendezést összpontosítanak a szerb-észak-macedón határon, hogy a védelmi vonal még inkább eltolódjon délre. A Frontex szerint tavalyhoz képest az idén 160 %-kal többen érkeztek a balkáni menekülő úton. Számuk januártól októberig majdnem elérte a 130 ezret. A jelentés kiemeli, hogy a migráció elutasítása mindhárom országban jól jövedelmez politikailag a kormányoknak. Közben az EP szerbiai jelentéstevője bírálta, hogy Belgrádban csatornát indít az orosz Russia Today. Vladimir Bilcsik szerint ez a lépés önmagáért beszél, de nem szabadna, hogy egy tagjelölt ország a Kreml dezinformációs központjaként működjön. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euractiv
Az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehország Európa-minisztere szerint felerősíti a Magyarországgal szembeni bírálatokat, hogy az Orbán-kormány nem hajlandó elfogadni Brüsszel tervét, mármint hogy a tagok közösen felveendő kölcsönből segítsék Ukrajnát. Mikulás Bek vezeti holnap azt a tanácsülést, amelyen a magyar jogállam védelme lesz a téma. Mint kifejtette, a magyar ellenállás kiélezi a helyzetet és az ország ellen fordítja a többieket.
Pedig a meglehetősen drámai gazdasági helyzet folytán a magyar vezetésnek égető szüksége van a befagyasztott forrásokra, ráadásul a nehézségek csak fokozódnak – tette hozzá. Arról is beszélt, hogy az utóbbi időben némi hajlandóságot lát magyar részről a bizottsági kifogások megszívlelésére, de nem gondolja, hogy záros időn belül alapvető változás következne be a magyar hozzáállásban.
A jelentés megjegyzi, hogy uniós körökben felmerült a gyanú: a Fidesz azért ellenzi a 18 milliárd eurós hitelt, mert így szeretné némi engedményt kicsikarni magának a jogállami vitában.
Die Presse
A kommentár arra figyelmeztet, hogy Európát ma ugyanazok az eszmék rombolják, amelyektől éppen 100 éve Richard Nikolaus Coundenhova-Kalergi, a páneurópai mozgalom alapítójaként óvott. Nem véletlen, hogy a földrész újraegyesítésére 1989-ben éppen a Sopronban megrendezett páneurópai piknik adta meg kezdőlökést.
Már pontosan egy évszázaddal ezelőtt az volt a jelszó, hogy Európának békésen újra kell egyesülnie. A határoknak el kell tűnniük és a kontinensnek – stabil és toleráns hatalomként kiegyenlítő szerepet kell betöltenie az USA és Szovjet-Oroszország között. Csakhogy az eltelt évtizedekben veszedelmes erők éledtek újjá. Porlad az európai összefogás. A magyaroknál, lengyeleknél és olaszoknál nacionalista körök vették át az irányítást. Pénzt követelnek Brüsszeltől, cserében hallani sem akarnak a szolidaritásról.
De a populisták másutt is a határellenőrzések visszaállításával, más európaiak kirekesztésével kacérkodnak. Az összeesküvés elméletek terjesztői ismét pocskondiázzák mindazokat, akik a kultúrák egymás mellett éléséért állnak ki. Annak idején Coudenhove-Kalergi ellen is az volt vád, mint amit most hajmeresztő antiszemiták felhoznak Soros ellen: a tömeges bevándorlással tönkre akarja tenni a földrész civilizációját. De már az is ellenségnek minősül, aki csak túltekint a nemzeti határokon.
Coudenhove-Kalerginek sok minden ismerős volna, ha visszatérne napjainkban: pl, hogy Németország külön úton igyekszik megoldani az energiaválságot, Magyarország pedig többet kér az európai utasoktól a benzinért, mint a hazai polgároktól. Amit ő akart, az idealista, rasszizmus-ellenes és békés volt.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Európa kijelentkezett a nemzetközi politikából, a szervezet egy sor fontos területen működésképtelen – írja közös elemzésében Daniel Cohn-Bendit, aki 20 éven át volt EP-képviselő, valamint Claus Leggewie politológus, az esseni Kultúratudományi Intézet igazgatója. Úgy értékelik, hogy a háború letérítette eddigi pályájáról a szervezetet és a német-francia-tengely ezúttal nem képes segíteni. Ilyen helyzetben viszont megélénkültek a nemzeti külön utak, olyan ellenségképek éledtek újjá, amelyekről már mindenki azt hitte, hogy a múltba merültek.
A helyzet paradox: minél inkább keletre tevődik át a fókusz, annál inkább a nemzetállam lesz a mérce. Lengyelország a háború folytán annyira felértékelődött, hogy esetében szinte már nem is érdekes a jogállam megsértése, úgy jelenik meg, mint amely „egészséges hazafiságot” sugároz.
Az olyan euroszkeptikus politikusok diktálják a tempót, mint Orbán Viktor, aki nem fogadja el sem a bővítést, sem az integráció elmélyítését. De a tekintélyelvűség migrációellenessége nyugaton is megjelenik, az autokrácia szembemegy a liberális demokráciával. Terjed a paranoid demokráciacsömör, amihez oroszbarát semlegesség társul és a végén Amerikát teszi felelőssé a világhelyzetért. Ily módon a tengerentúlon jó esélye van a Trump 2.0 jelzéssel futó bezárkózásnak, így viszont Európa védtelen marad az orosz és kínai imperializmussal szemben.
A közös európai politika kulcsterületeken egy tapodtat sem mozdult előre és hiába akar Scholz többségi döntést a külpolitikában, ha ezt saját maga kontrázza meg a nemzeti külön intézkedésekkel. Hiányzik a messzire tekintő politika, amelyet csak összefogással lehet hatékonyan megvalósítani. Amelyet európai tervnek lehet tekinteni és reményt nyújt.
Der Standard
Magyarország és Ausztria pénzt ad Szerbiának, hogy az haza tudja paterolni az elutasított menedékkérőket. Erről egyezett meg a három ország első számú vezetője Belgrádban, a migrációról tartott újabb hármas tanácskozáson. A házigazda Vučić elnök ezt úgy vezette fel a sajtóértekezleten, hogy a három kormány megosztja a költségeket, amikor repülőgépeket bérel.
A munka már az év vége előtt megkezdődik. Ezen felül az eddiginél több rendőrt és műszaki berendezést összpontosítanak a szerb-észak-macedón határon, hogy a védelmi vonal még inkább eltolódjon délre. A Frontex szerint tavalyhoz képest az idén 160 %-kal többen érkeztek a balkáni menekülő úton. Számuk januártól októberig majdnem elérte a 130 ezret. A jelentés kiemeli, hogy a migráció elutasítása mindhárom országban jól jövedelmez politikailag a kormányoknak.
Közben az EP szerbiai jelentéstevője bírálta, hogy Belgrádban csatornát indít az orosz Russia Today. Vladimir Bilcsik szerint ez a lépés önmagáért beszél, de nem szabadna, hogy egy tagjelölt ország a Kreml dezinformációs központjaként működjön.
Guardian
A brit lap hírül vitte a világnak, hogy a Markó utcában visszatették a helyére annak a fasiszta bírónak a képmását, aki a nyilaskeresztes időkben vezette a Kúriát. A keret nagyjából 10 éven át üresen lógott és alatta felirat tájékoztatta az érdeklődőket, hogy a nehéz időkben játszott szerepe miatt nem láthatják Szemák Jenő portréját.
Ám hogy a kép most ismét megtekinthető, az egy névtelenséget kérő kúriai bíró szerint erős jelzést küld a jelenlegi magyar politikai légkörről. Valamikor a múlt év közepe táján, szép csendben tették vissza, hírek szerint nem sokkal azután, hogy a Fidesz-hű Varga Zs. András átvette az Kúria irányítását. Alatta most azt olvasni, hogy a jogász dicstelenül, minden kényszer nélkül fogadta el törvényellenes kinevezését a magyar náciktól, majd fenyegetéssel érte el, hogy a bíróság a közeledő orosz hadsereg elől Sopronba települjön át.
A tudósítás megjegyzi, hogy Szemák rettegett volt, folyamatosan ítélkezett, ám a háború után elmenekült és Amerikában halt meg 1971-ben. Távollétében Magyarországon halálra ítélték. Ungváry Krisztián az egész ügyről azt mondja, nem szabad megtagadni a múltat, de megfelelő összefüggésbe kell helyezni.
New York Times
Az újság egyik külpolitikai szemleírója olyan elszántságot tapasztalt Ukrajnában, amire azt mondja, hogy Amerikának tanulnia kellene belőle. Nicholas Kristof úgy látja, hogy Putyin elnök képtelen megtörni az ukránok harci szellemét, viszont lassan megdolgozza jó néhány amerikai és európai lelkét Egy közvélemény kutatás nemrégiben arra jutott, hogy az USÁ-ban a márciusi 6 %-kal szemben most már a republikánusok 48 % mondja azt: az ország túl nagy segítséget ad az ukránoknak.
Ehhez képest ukrán földön sorban állnak az önkéntesek, hogy a hadseregben szolgálhassanak, minden szálat megmozgatnak, hogy mielőbb behívják őket. Az oroszoknál viszont több százezren külföldre menekültek a sorozás elől. Ám mivel a harctéren kudarcot vallott, Moszkva bombázásokkal és az áram-, illetve vízhálózat elleni támadásokkal igyekszik terrorizálni a civileket. Ami persze háborús bűntett, de a cél az, hogy megegyezésre serkentse az átlagembert.
Csakhogy nem jön be neki. Az ukránok nem inognak meg, míg az amerikaiak, németek és franciák közül sokan igen. Pedig utóbbiakat mozgósítania kellene az orosz brutalitásnak. A Kreml megpróbálta elfoglalni egy független állam bizonyos részeit és folyamatosan emberellenes bűncselekményeket követ el.
De gyakorlati megfontolások is amellett szólnak, hogy a világ segítse Kijevet. Merthogy az ukránok emberi pajzsként védik a Nyugatot. Timothy Snyder, a Yale-ről ezt úgy foglalta össze, hogy az ukrán ellenállás hihetetlen biztonsági előnyöket nyújt Amerikának.
Az ukrán kitartás egyben növeli az esélyét, hogy Putyin megbukik. Hogy milyen politikus jön utána, az kétesélyes, ám a pakliban az is benne van, hogy a világ biztonságosabb lesz és véget ér a belorusz diktatúra, illetve Moldova és Grúzia megosztottsága. De a legfőbb, hogy ha felsül az orosz kísérlet, akkor Kína óvatosabb lesz Tajvan kapcsán, és így csökken az orosz-kínai kataklizma veszélye.
Lehet persze, hogy egy ponton az engedmények felé kell terelni Zelenszkijt. Ám az alap az, hogy a világ adósa Ukrajnának és támogatnia kell Dávidot Góliát ellen. Az ukránok pont azt kérik, hogy az Egyesült Államok ne hagyja cserben őket.
Következő cikk: Csak nyugi, mert Oroszországnak pihenőre van szüksége a háborúban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >