2025. április 19. szombat
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Az év, amikor a liberális demokrácia visszavágott

Az év, amikor a liberális demokrácia visszavágott

A Financial Times kommentárja úgy ítéli meg, hogy az idén a liberális demokrácia felvette a kesztyűt a tekintélyuralmakkal szemben, de az ukrajnai háború miatt hiba volna a csodák évéről beszélni. Mindenesetre a populisták vesztettek a franciáknál, Nagy-Britanniában távozásra kényszerült Boris Johnson, Bolsonarót kisöpörték a hatalomból Brazíliában, a svédekkel és a finnekkel bővül a NATO, Amerikában pedig kudarcot vallottak azok a republikánus jelöltek, akik élvezték Trump áldását. Viszont az igaz, hogy a demagógok kerekedtek felül Izraelben és Olaszországban. De a liberálisok így is nyugodtan kikürtölhetik a sikereiket. Annál is inkább, mert az autokraták elvesztették aurájukat, mármint hogy értenek a kormányzáshoz. Igencsak csorbult a tekintélyük, visszavonulóban vannak, miután leszerepeltek az urnáknál. De még ennél is nagyobb baj a liberalizmus ellenfelei számára, hogy bebizonyosodott: elfuserálják a dolgokat, legyen szó a járványról vagy a gazdaságról. Azaz minden ellenkező állítás dacára a nyugati rendszerek hatékonyabbak, a demokráciák jobban kezelik az emberek bajait. Az erős emberek arra építettek, hogy a liberalizmust ki fogják gyomlálni, mint egy rossz gént. Ám jött az idei év, amely hosszú idő óta példátlan lökést adott az ellenoldalnak. Ám semmi ok az önteltségre. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Bloomberg

 

A cseh alsóház elnök asszonya kifejtette, hogy az EU-nak be kell vetnie a pénzügy fegyvert Magyarország ellen, azaz meg kell vonnia kemény milliárdokat, mert csak így csökkenhet Orbán Viktor hazai támogatása. Marketa Pekarova Adamova, aki nem először hangot elégedetlenségének a magyar politikai rendszer miatt, azzal érvelt, hogy mind jobban szorul vissza a magyar demokrácia és nagy a korrupció, így a fejlemények a töréspont felé tartanak. A kormányfő ugyanis olyan célokat követ, amelyek ellentétesek az Unió értékeivel.

Ám szerinte a magyarok csak akkor nyomják meg a vészcsengőt, azaz fogy el a Fidesz-hívek jelentős részének a türelme, ha érzik a rossz kormányzás következményeit, miközben folyamatosan romlik a gazdasági helyzet. Úgy véli, hogy javarészt a magyar társadalmon múlik, merre mennek tovább a dolgok. Egyben figyelmeztetett arra, hogy egyre befolyásosabb a szélsőjobbos politika, az pedig jó eséllyel balul üt ki. És nagyon rossz volna, ha ez a fertőzés átterjedne más országokra is. Kifogásolta továbbá, hogy Magyarország igen elnézően viszonyul Oroszországhoz és felvizezi a szankciókat.

A politikusnő pártja az Európai Néppárthoz tartozik, oda, ahová korábban az egyre inkább szélsőséges Fidesz is. Nyilatkozata azt tükrözi, hogy Brüsszelben nemigen kívánják enyhíteni az Orbánra nehezedő nyomást, miközben a jövő hónapban elvileg megszületik a döntés arról, utalják-e a befagyasztott összegeket.

 

Der Standard

 

Magyarország fogadkozik, hogy az eddiginél hatékonyabban küzd a korrupció ellen, mivel szeretné mielőbb lezárni az EU-val a pénzügyi vitát. Sok pénzről van szó, ám a bírálók szerint a magyar reformterv jó irányba mutat, ám ajánlatos óvatosnak lenni. Mindenesetre az Orbán-kormánynak igazolnia kell, hogy olyan lépésekre szánta rá magát, amelyek leállítják az európai alapok megdézsmálását.

Egyrészt a felzárkózási alapból 7,5 millió euró, másrészt a gazdasági újjáépítési keretből 5,8 milliárd euró forog kockán. Fennáll ugyanis a gyanú, hogy a miniszterelnök „kreatív” közbeszerzési eljárásokkal tőle függő oligarchák zsebét tömi tele brüsszeli pénzekkel. De a Bizottságtól pár napja már olyan jelek érkeztek, hogy megfelelőek a kilátásba helyezett intézkedések.

Csak éppen az új rendszer kulcsintézménye, az Integritási Hatóság jogköre korlátozott. Ligeti Miklós a Transparency Internationaltől azt mondja, hogy csupán csekély haladás ígérkezik a visszaélések elleni harcban. Így a periférián megtörténhet, hogy lelepleződnek Fidesz-közeli emberek, akik a korrupciós tápláléklánc alsó szintjén állnak.

Múlt heti magyarországi látogatása alapján viszont a német zöld EP-képviselő, Daniel Freund arra jutott, hogy a reformok fékezett habzásúak, nem többek szólamoknál. Jóformán csak a közpályázatok odaítéléséről szólnak, a jogállam érvényesítésére nem terjednek ki. De állítólag Orbán már az igazságszolgáltatás átalakítására is kapható. Ezt azonban nyilvánosan még nem erősítette meg, és nem is terjesztett elő idevágó törvényjavaslatokat. Vagyis meglátjuk, hogy meddig hajlandó elmenni ezen a területen, amely alapvető fontosságú, hogy megőrizze hatalmát.

 

Yahoo/Reuters

 

Magyarország a technikai recesszió felé közelít, ami azt jelenti, hogy két egymást követő negyedévben visszaesést produkál a gazdaság. Az infláció persze az egész térséget megtépázta, de Lengyelország képes volt növekedni áprilistól június végéig. Az első félév alapján a magyar adatok negyedévi összehasonlításban 0,4 %-os csökkenést mutatnak, és elemzők még rosszabb eredményre számítanak az év utolsó három hónapjában. Az áremelkedés ugyanis meghaladja a 20 %-ot.

Azt várják azonban, hogy az éves növekedés mindent együttvéve 4 %- lesz, de jövőre lassul az ütem. A kormány 1 %-kal számol a következő évben.

 

Frankfurter Rundschau

 

A Politico pár nappal ezelőtti cikkéhez kapcsolódva a német baloldali lap azt írja, hogy Orbán elűzi a német diszkont élelmiszerláncokat. A magas árakat használja ki, hogy magas adókat vessen ki az olyanokra, mint az Aldi és a Lidl, illetve hatósági árakat érvényesítsen náluk. De vonatkoznak ezek az intézkedések a francia Auchanra, az ír Penny Marketre, az osztrák Sparra, valamint a brit Tescóra is.

A magyar konkurenciára viszont nem, mivel ők franchise-rendszerben működnek. A riválisok védekeznek, de attól tartanak, hogy a hatalom szabadulni igyekszik tőlük, és nem világos, mit tehetnének ellene. A kormány több tagja nem is csinál titkot abból, hogy jobban szeretné, ha az élelmiszer forgalmazás hazai kézben lenne.  Úgy, ahogyan az a bankokkal, a nagy építőipari, illetve energetikai vállalatokkal történt. A haszonélvezők a kormányfő partnerei, szövetségesei, valamint vele szövetséges vállalkozók voltak.

 

Der Standard

 

Viharos az oktatáspolitika a magyar illiberális rezsimben – a tanítást mind inkább akadályozzák, ugyanakkor militarizálják, miközben nem emelik a pedagógusok bérét. Így jellemzi a magyar rendszer G. Szabó Imre, a CEU vendégprofesszora az osztrák olvasók felvilágosítására írott cikkben. Az ágazat forrong, az utóbbi hetekben egyre-másra zajlanak a tiltakozások.

A megmozdulások mélyen érintik a hatalom kilátásait. A kormány ugyan igyekszik lenyomni a szakszervezeteket, ám azok megmozdulások szervezésével, illetve más módon fejezik ki az elégedetlenséget, mivel gyakorlatilag szinte lehetetlen beszüntetni a munkát. Ehhez nagy segítséget nyújt a tanárok, diákok és szülők ad hoc-alapon megszerveződött mozgalma.

A fő követelés a béremelés, de fontos téma, hogy egyre kevesebben mennek tanárnak, ezért mind nagyobb az idősebb aránya. Azon felül a pálya jócskán elnőiesedett. További panasz a fokozódó centralizálás, ami kéz a kézben együtt már a képzés meggyengítésével, ami viszont kihat a társadalmi felemelkedés lehetőségére. A tehetősebb családok ezért inkább egyházi vagy magániskolákba íratják a gyerekeiket.

A kabinet az EU-ra mutogat, mondván, hogy ha az majd ad pénzt, akkor lesz miből fizetni a magasabb kereseteket a szakmában. Azaz az EU-val fennálló jogvita túszává teszi a megoldást. De hogy mikor érnek véget a demonstrációk, azt nem lehet megjósolni. A hatóságok egyelőre úgy igyekeznek megakadályozni a helyzet eszkalálódását, hogy újabb tüntető tanárokat nem rúgnak ki. Ám most már kisebb vidéki iskolák, sőt óvodák is csatlakoztak az elégedetlenkedők táborához. És gyakran a szorult helyzetbe került középrétegektől indulnak ki a változások.  

 

FT

 

A Financial Times kommentárja úgy ítéli meg, hogy az idén a liberális demokrácia felvette a kesztyűt a tekintélyuralmakkal szemben, de az ukrajnai háború miatt hiba volna a csodák évéről beszélni. Mindenesetre a populisták vesztettek a franciáknál, Nagy-Britanniában távozásra kényszerült Boris Johnson, Bolsonarót kisöpörték a hatalomból Brazíliában, a svédekkel és a finnekkel bővül a NATO, Amerikában pedig kudarcot vallottak azok a republikánus jelöltek, akik élvezték Trump áldását. Viszont az igaz, hogy a demagógok kerekedtek felül Izraelben és Olaszországban.

De a liberálisok így is nyugodtan kikürtölhetik a sikereiket. Annál is inkább, mert az autokraták elvesztették aurájukat, mármint hogy értenek a kormányzáshoz. Igencsak csorbult a tekintélyük, visszavonulóban vannak, miután leszerepeltek az urnáknál. De még ennél is nagyobb baj a liberalizmus ellenfelei számára, hogy bebizonyosodott: elfuserálják a dolgokat, legyen szó a járványról vagy a gazdaságról. Azaz minden ellenkező állítás dacára a nyugati rendszerek hatékonyabbak, a demokráciák jobban kezelik az emberek bajait.

Az erős emberek arra építettek, hogy a liberalizmust ki fogják gyomlálni, mint egy rossz gént. Ám jött az idei év, amely hosszú idő óta példátlan lökést adott az ellenoldalnak. Ám semmi ok az önteltségre.

 

Washington Post/AP 

 

A boszniai szerbek renegát vezére azt mondta beiktatási beszédében, hogy a közösségnek van egy Szerbiája, vagy egy Oroszországa, illetve olyan partnerei akadnak, mint Magyarország és Kína. Milorad Dodik azt ígérte, hogy továbbra is jó kapcsolatokat fog fenntartani, mint a négy állammal. A politikus ugyanakkor azt állította, hogy az Egyesült Királyság és Németország a szerb kisebbség érdekei ellen munkálkodik. A jelentés megjegyzi, hogy Oroszország támogatja az országrész régi-új elnökét, ami ráerősít azokra a félelmekre, miszerint Moszkva további instabilitást igyekszik előidézni a térségben, mivel ily módon szeretné elvonni a figyelmet az ukrán válságról.

 

 

 

 

 

 

2022. november 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában

A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >

Tovább

Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán

Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >

Tovább

A liberális nemzetközi rend után

Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >

Tovább

A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni

Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >

Tovább

Európa jelenleg a szabadság szigete

Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >

Tovább

A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását

Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >

Tovább

Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának

Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >

Tovább

A meggyőzhetetlenek

Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >

Tovább

Te, jó ég, hol élek?

Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >

Tovább

Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak

Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >

Tovább

Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét

Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >

Tovább

Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie

Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >

Tovább