2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kormányárnyék

Kormányárnyék

Igen, szükség lehet dinamikus, jó szemmértékű, találékony és bátor politikusokra, felkészült, bölcs szakértőkre – ha valamilyen okból megbukik a rendszer. Nem a kormány, a rendszer. Az országot azután is kormányozni kell. De ezt a helyzetet, a demokratikus váltást nem hozza közelebb, ha egy 10-11 százalékos párt – nem túlzottan népszerű politikusokkal – az ellenzék zászlóshajójának nyilvánítja magát. Rövid távon ez azért is baj, mert ha netán kitör az elégedetlenség – nem a demokráciahiány, hanem a politikusok kedvenc kifejezésével a megélhetési válság miatt –, egyáltalán nem biztos, hogy mérsékelt baloldali politikusok tudnak az élére állni. Van elég őrült és amatőr a jobb- és balszélen – ki tilthatja meg nekik? Nyugalom, ne jósoljunk. Széky János (Élet és Irodalom):

Múlt csütörtökön az Európai Parlament elfogadott egy jelentést, mely szerint Magyarország nem demokrácia. Az EP sajtóközleményének szerkesztője mintha megrettent volna az egyértelmű konklúziótól – hogyhogy van olyan tagállam, amelyik nem demokrácia? –, valószínűleg ezért illesztette be az angol címbe a full, azaz teljes szót: Magyarország nem tekinthető teljesen demokráciának. Ez viszont nem hangzik elég gördülékenyen magyarul, úgyhogy a hazai híradásokba már az a változat került: „Magyarország nem tekinthető teljes értékű demokráciának”, azaz demokrácia, csak kicsit el van rontva, másod­osztályú. (A szókapcsolatot eddig csak kutyakajás dobozokon láttam: „teljes értékű állati fehérjéket tartalmaz”, és jobb szeretek nem belegondolni, hogy mit takar.)

De hát a közlemény végén szó szerint idézik is a raportőr, Gwendoline Delbos-Corfield szavait: „A jelentés következtetése egyértelmű és visszavonhatatlan: Magyarország nem demokrácia.” Picit bővebben fogalmaz a jelentés vége felé: „...az EU határozott fellépésének elmaradása hozzájárult a demokrácia, a joguralom és az alapjogok összeomlásához, ahhoz, hogy az egyik tagállam választási autokrácia hibrid rezsimjévé váljon”.  A fogalomhasználatról lehet vitatkozni – a „választási autokrácia” szerintem önellentmondás, a választás ilyen rendszerekben nem lehetséges kiút, hanem a rezsimet megerősítő színjáték. A lényeg az autokrácia, illetve ahogy a hitelesített változatban ezt a mondatot tolmácsolják, „önkényuralom”. Valamint a „rezsim” szó, amit magyarra „rendszernek” szokás fordítani. Ez nem demokrácia, hanem egy másfajta rendszer.

Következésképpen az ellenzék célja nem a kormány leváltása lehet, hanem a rendszeré. Már amennyiben fontosnak tartja a váltást. Nem kötelező, csak ha akarja.

Ebben a helyzetben ítélte alkalmasnak a pillanatot a DK, hogy bejelentse az árnyékkormány megalakítását. Nem igaz, hogy „az első a magyar történelemben”, tavaly az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének megválasztott Márki-Zay Péter is alakított ilyet, ráadásul nem pártemberekből, hanem szakértőkből, más kérdés, hogy nem támaszkodott a tanácsaikra, ment a maga feje után (ebből a szempontból meg ő nem volt az első a magyar történelemben, nem is az utolsó).

Mindegy, az árnyékkormánynak alkotmányos jelentősége nincs. Demokráciákban – ezen belül főleg a brit típusú parlamentáris rendszerekben, ahol az ellenzék alkotmányos eszközökkel a választásokon kívül is viszonylag könnyen megbuktathatja a kormányt, és az előrehozott választás nem rendkívüli esemény – e testületnek kettős funkciója van. Az egyik, hogy az árnyékminiszterek a parlamentben folyamatosan, felkészülten bírálhatják a kormány szakpolitikáit. A másik cél, hogy az ellenzék folyamatos edzésben legyen arra az esetre, ha át kell vennie a kormányzást. Az edzés: szakmai felkészülés, nem pedig önhergelés vagy ábrándozás a mindent elsöprő népharagról.

Magyarországon nincs demokrácia – nem most és nem az Európai Parlament volt az első, aki ezt megállapította –, de ha valakinek túl rideg lenne a szókimondás, túl kényelmetlen volna tudomásul venni, hogy a világ csúfja lettünk, annyit mégiscsak elfogadhat, hogy a fenti két körülmény hiányzik. A szakpolitikai bírálatnak nincs értelme, nemcsak mert a kormány befolyásolhatatlan, hanem azért is, mert a választások nem igaziak, a ciklus közben hangoztatott szakpolitikai érvekkel nem lehet annyi szavazatot szerezni, hogy az kormányváltáshoz vezessen. Másfelől a magyar alkotmányos rendszerben előrehozott választásokra, főleg akkor, amikor az az ellenzéknek konveniál, semmi esély. Egyszóval Dobrev Klára árnyékkormánya se nem első, se nem igazi.

A DK és szerintem az ellenzékben politizálók zöme úgy látja, hogy a várhatóan forró őszön és zárt térben is hideg télen-tavaszon nagy eséllyel érvényesülhet a következő, sok országban, sok év tapasztalatából leszűrt szabály: romlanak az életkörülmények ® megnő a társadalmi elégedetlenség ® bukik a kormány. Csak hát Magyarországon a kormány bukhatatlan. Amikor tehát Dobrev egy közelebbről meg nem határozott többes szám első személyű alany „feladat”-ának nevezi a kormánybuktatást, nem mondja meg, és valószínűleg nincs is tisztában vele, hogyan tudná bárki ezt elérni. Annyi biztos, hogy – a 2000-es éveket idézve, amikor a Fidesz ellenzékből diktálta a témákat, és a Gyurcsány-kormánynak semmi jobb gondolata nem támadt, mint hogy a médiában bedobott hívószavakra reagáljon – a DK most sem tud elszakadni attól, amit az Orbán-kormány diktál. Így lehetünk tanúi annak a világritkaságnak, hogy az árnyékkormányban a „rezsiügyet” miniszteri szinten kezelik. Civilizált országokban nincs külön rezsiügy, mert a havonta kiküldött villanyszámlacsekk nem a propaganda gyalogsági fegyvere, amivé az Orbán-kormány 2013-ban tette.

Különben sem világos, miből szűrhető le, hogy „Magyarországon egy erős baloldali kormányra van szükség”, miután négy parlamenti választáson is bebizonyosodott, hogy nem. Még ha levonjuk is a választások tisztességtelen feltételeiből meg az aránytalan választási rendszerből eredő torzítást, mind a négyszer az bizonyosodott be, hogy a többségnek erős állam kell (ezt Orbán megadja, csőstül), és kulturális értelemben konzervatív („jobboldali”) politika. A közérdek szolgálatából pedig éppen annyi elég, hogy ne okozzon gondot a kétharmadhoz szükséges szavazatok megszerzésében. Mondjuk a közérdek szolgálata még nem baloldaliság. Ezt lehet nem szeretni – de ha valaki Magyarországról tesz összefoglaló nyilatkozatokat, nem árt, ha felméri a valóságot.

Igen, szükség lehet dinamikus, jó szemmértékű, találékony és bátor politikusokra, felkészült, bölcs szakértőkre – ha valamilyen okból megbukik a rendszer. Nem a kormány, a rendszer. Az országot azután is kormányozni kell. De ezt a helyzetet, a demokratikus váltást nem hozza közelebb, ha egy 10-11 százalékos párt – nem túlzottan népszerű politikusokkal – az ellenzék zászlóshajójának nyilvánítja magát. Rövid távon ez azért is baj, mert ha netán kitör az elégedetlenség – nem a demokráciahiány, hanem a politikusok kedvenc kifejezésével a megélhetési válság miatt –, egyáltalán nem biztos, hogy mérsékelt baloldali politikusok tudnak az élére állni. Van elég őrült és amatőr a jobb- és balszélen – ki tilthatja meg nekik? Nyugalom, ne jósoljunk.

 

2022. szeptember 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább