Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Elsősorban Magyarország ellenzi a többségi döntést az uniós külpolitikában
Ez derült ki, amikor Olaf Scholz felvetése nyomán a soros cseh EU-elnökség megszondázta a tagállamokat. Az illetékes német államminiszter ugyan derűlátóan nyilatkozott a kilátásokról, ám Varga Judit azt közölte Brüsszelben, hogy a magyar kormány szerint figyelembe kell venni minden ország alapvető érdekeit, vissza kell térni az együttműködés szelleméhez. E pont kapcsán a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet arra, hogy a magyar vezetés az elmúlt években rendre blokkolta a szervezet Kínával kapcsolatos emberi jogi állásfoglalásait, legutóbb pedig már az oroszellenes szankciókat is megfúrta. De más kis államok sincsenek oda Berlin ötletéért, mert attól félnek, hogy csökken a súlyuk, hiszen onnantól kezdve 15 partner simán le tudná őket szavazni, ha az ellenoldal legalább az európai lakosság 65 %-át képviseli. A németek mellett a franciák, olaszok, hollandok, dánok és svédek állnak, de ez változhat, mivel Stockholmban és ha minden igaz, Rómában is új kormány veszi át az irányítást. Ugyanakkor egyhangúság elvét csak egyhangú határozattal lehet módosítani. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Washington Post/AP
Magyarországnak időre van szüksége, amíg végrehajtja a reformokat, egyben pedig azt igényli, hogy legyenek vele szemben toleránsak az európai partnerek. Erről beszélt Varga Judit Brüsszelben, kiemelve, hogy a magyar részről előterjesztett 17-pontos csomag képes orvosolni az összes jogállami aggályt. De nem megy egyik napról a másikra, hogy jóváhagyják az törvényeket, majd felállítsák az új intézményeket. November közepéig azonban várhatóan bebizonyosodik, hogy az ország jó irányba halad.
Ehhez azonban az is kell, hangsúlyozta, hogy a szövetségesek pozitívan álljanak a kérdéshez, konstruktívak legyenek és előre tekintsenek. A cél ugyanis a megelőzés és nem szankcionálás az egész jogállami vitában.
Szerinte semmi veszély nem fenyeget, ám uniós törvényhozók ezt másként látják. Daniel Freund a német zöldek nevében úgy nyilatkozott: végzetes, hogy Orbán álreformokkal még az év vége előtt kivédheti a megtorló intézkedéseket. Pedig itt alapos módosításokra van szükség, néhány kiigazítás nem elegendő a közbeszerzési törvényben.
Süddeutsche Zeitung
Az európai ügyekben illetékes német államminiszter üdvözölte a Bizottság indítványát, hogy Magyarország ne kapjon meg 7,5 milliárd eurót a felzárkóztatási alapból. Anna Lührmann jónak nevezte, hogy Brüsszel beveti az új mechanizmust a jogállam védelmében. Arra a kérdésre, vajon elegendőek a magyar ígéretek, mármint hogy ne legyen több visszaélés az uniós támogatások körül, a zöld politikus csupán annyit válaszolt, hogy ellenőrzik a felvetett intézkedéseket.
Az osztrák EU-miniszter asszony azt hangsúlyozta, hogy a jogállam kapcsán nem szabad engedni a követelményekből. Egyúttal azonban mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy visszataláljon a demokrácia útjára.
Neue Kronen Zeitung
Orbán Viktor az EU pénzéből él, ezért minden érdeke ahhoz fűződik, hogy Brüsszel ne zárja el a pénzcsapot – mondta Florian Bieber, a Grazi Egyetem magyar-szakértője. Ám arra is kitért, hogy a pénzügyi visszaélések a Fidesz uralmi rendszerének szerves részét képezik, ezért nem lesz egyszerű kiiktatni azokat. A miniszterelnök csak annyit enged, amennyit muszáj, többet azonban nem. Így viszont alapvetően nem változik semmi.
Hogy mennyire kerül szorult helyzetbe, az attól függ, hogy a lakosság miként reagál az intézkedésekre – mutat rá az elemző. Merthogy a közvélemény nemigen jut hozzá független hírforrásokhoz, ezért beveszi a hatalom sok trükkjét. Csak akkor fordulhatnak élesebbre a dolgok, ha érezhetővé válik a visszatartott 7,5 milliárd hiánya. De még akkor is bőven belefér, hogy a propaganda az EU-t tegye érte felelőssé.
A kockán forgó összeg egyébként nagyjából annyi, amennyire Magyarország a koronaalapból számíthat. (Valójában már csupán 5,8 milliárd euró – a szerk. megj.) Előbbiről a Tanács dönt, utóbbiról a Bizottság. És amíg a két testület vitázik, Magyarország továbbra is kapja a támogatásokat. Anélkül, hogy bármilyen szabályon módosítania kellene.
Ugyanakkor a lap hozzáteszi, hogy Magyarország teherpróbát jelent az EU-nak, mert a kétségessé vált összeg akkora, hogy arról az Orbán-kormány nem mondhat le csak úgy, egyszerűen. És itt bejön a képbe, hogy az új olasz és svéd kormány miatt esetleg nem jön össze a magyarellenes szankció megszavazásához előírt minősített többség.
Le Monde
Magyarország számíthat a francia republikánusokra az Európai Parlamentben, a párt az EPP-n belül az egyetlen olyan tag volt, amely a múlt héten nem értett egyet azzal, hogy a strasbourgi testület nem teljes értékű demokráciává nyilvánította a magyar politikai rendszert. Rajta kívül csak a szélsőjobb, benne a Le Pen-féle Nemzeti Tömörüléssel, illetve a másik, erősen jobbos frakció foglalt állást a döntés ellen.
Egyik képviselője azzal érvelt, hogy egy sor magyarellenes vádat nyugodtan fel lehet hozni más országokkal szemben is. Azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a háború kapcsán az Orbán-kormányt ismét meg kell nyerni a brüsszeli véleménynek, de nem úgy, hogy továbbra is megbélyegzik, mert az csak megoszt.
Az LR radikalizálódott, amióta Emmanuel Marcon hatalomra került, mivel az elnök rengeteg jobboldali szavazót elcsábított. A párt két másik törvényhozója ugyanakkor elismeri, hogy az európai konzervatívok értékrendje nagyon is eltér attól, amit Orbán megtestesít, sőt a Fidesz kilépése óta sokan vetélytársat látnak a politikusban.
Ugyanakkor a Parlamentben sokakat felháborít Budapest Moszkva-barát irányvonala. A liberálisok frakcióvezetője, Stéphane Séjourné nagy gondnak tartja, hogy Orbán gyakrabban látogat el Moszkvába, mint Brüsszelbe.
Magyarország, ha éppen nem lövi derékba a szankciókat, akkor igencsak megnehezít bizonyos tárgyalásokat. Nem habozik, hogy feltartóztassa bizonyos kérdések jóváhagyását, amint az a multikra kivetendő egységes adó esetében is történt. Az reméli, hogy ily módon némi belátást tud kicsikarni Brüsszelben a jogállam kapcsán.
FAZ
Elsősorban Magyarország ellenzi a német kancellár javaslatát, hogy térjenek át többségi döntésre az uniós külpolitikában. Ez derült ki, amikor Olaf Scholz felvetése nyomán a soros cseh EU-elnökség megszondázta a tagállamokat. Az illetékes német államminiszter ugyan derűlátóan nyilatkozott a kilátásokról, ám Varga Judit azt közölte Brüsszelben, hogy a magyar kormány szerint figyelembe kell venni minden ország alapvető érdekeit, vissza kell térni az együttműködés szelleméhez.
E pont kapcsán a konzervatív újság emlékeztet arra, hogy a magyar vezetés az elmúlt években rendre blokkolta a szervezet Kínával kapcsolatos emberi jogi állásfoglalásait, legutóbb pedig már az oroszellenes szankciókat is megfúrta. De más kis államok sincsenek oda Berlin ötletéért, mert attól félnek, hogy csökken a súlyuk, hiszen onnantól kezdve 15 partner simán le tudná őket szavazni, ha az ellenoldal legalább az európai lakosság 65 %-át képviseli.
A németek mellett a franciák, olaszok, hollandok, dánok és svédek állnak, de ez változhat, mivel Stockholmban és ha minden igaz, Rómában is új kormány veszi át az irányítást. Ugyanakkor egyhangúság elvét csak egyhangú határozattal lehet módosítani.
Politico
Senki se higgye, hogy egyhamar befellegzik a vétójognak az Unióban. Az illetékes cseh miniszter nem is túl optimista. A tegnapi brüsszeli tanácskozáson is az derült ki, hogy a többség a változtatás ellen van – árulta el egy diplomata. Magyarország még akkor is felhasználta ezt a fegyvert, amikor ránézésre nem igazán vitatott külpolitikai kérdésről volt szó. Legutóbb pl. amikor megakadályozta, hogy az EU kezdeményezze az ENSZ-nél emberi jogi jelentéstevő kiküldését az oroszországi állapotok felmérésére.
A magyar hozzáállás idegesít egy sor másik államot, ezért azok szorgalmazzák, hogy adják fel az egyhangú döntéshozatal elvét. A német szakminiszter kijelentette, hogy egyetlen kormány tartja fel a szervezetet, miközben az igyekszik megfelelő választ adni Moszkvának a háború miatt. Szerinte azonban így is van mód a cselekvésre, csak éppen Magyarország azt is meggátolhatja az érvényes szabályok alapján.
Következő cikk: Jönnek fel Európában a jobboldali-populisták
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >