Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az orosz medve megtalálta a magyar sakált
Az ukrajnai magyar kisebbség Orbánhoz hű
Orbánhoz húznak a kárpátaljai magyarok és már csak ezért sincs túl nagy kedvük harcolni a háborúban, miután a magyar politikust szoros viszony fűzi Vlagyimir Putyinhoz. Ugyanakkor a nemzeti kisebbség tagjai közül sokan egyáltalán nem beszélnek ukránul. A lap közép-európai tudósítója Bécsből rándult át Beregszászra, hogy képet alkosson a helyzetről, de sem a polgármester, sem a magyar nyelvű egyetem, sem a legnagyobb ottani magyar szervezet vezetője nem talált rá alkalmat, hogy találkozzon vele. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
A szerző szerint az ok az, hogy nem szeretnék nyíltan megmondani, amit pedig a hivatalos magyar propaganda nap mint nap szajkóz: ez nem az ő háborújuk. Az utcán azonban jóformán szembejön ez a vélemény. De hát Budapest tartja fenn a legtöbb magyar kulturális és oktatási intézményt a régióban.
Tóth László, az egyik helyi magángimnázium teológiai igazgatója ugyanakkor azt mondja: nem szabad meglepődni azon, ha az emberek nem hajlandóak az életüket áldozni, amikor az állam nem kínál elfogadható oktatást, illetve egészségügyi ellátást. Mások szerint a háború fő oka a nyelvtörvény.
Dmitro Tujanszki, a helyi Közép-Európai Stratégiai Intézet vezetője úgy látja, hogy a magyar kisebbséget megfertőzte az anyaország retorikája. Emellett aggasztónak találja, hogy szerinte február vége óta orosz sajtókampány igyekszik ellentétet szítani a Budapest és Kijev között, ami azért gyanús, mert egy magyar katonai beavatkozás előjátéka lehet. Ám – teszi hozzá a francia újságíró - teljesen kizárt, amit egy-két szélsőséges szervezet képviselői állítanak, hogy ti. Putyin győzelme esetén Magyarország visszakaphatná Kárpátalját.
Azonban a Szvoboda ukrán nacionalista szervezet beregszászi képviselője szerint az orosz medve megtalálta a magyar sakált, aki szeretne magának a zsákmányból. A feszültség egyelőre szerencsére csak nyilatkozatokban jelentkezik. Ugyanakkor Zubanics László, az egyik kisebb magyar szervezet nevében emlékeztet arra, hogy magyarok igenis életüket áldoztak a fronton. Még akkor, ha valószínűtlen, amit Orbán nemrégiben mondott, mármint hogy számuk már 100 felé jár. A mérsékeltnek számító politikus ugyanakkor puszta nosztalgiának minősíti a szakadárok álmát.
Tóth László, a lelkész az igazi veszélynek azt tekinti, hogy egyre fogy a magyar a térségben. És erre csak ráerősített a fegyveres viszály. A háború óta elvesztette híveinek felét, főleg férfiakat, akik Magyarországra menekültek, hála a magyar útlevélnek. Gál Adél a Rákóczi Egyetemről azt mondja, akik elmentek, azok közül feltehetőleg sokan nem fognak visszatérni. Viszont jó páran letelepednek majd azok közül a régióban, akiket a háború űzött el lakóhelyükről Ukrajna keleti részén. Zubanics László hozzáteszi, hogy a magyar iskolákba beíratott gyerekek száma 30 %-kal csökkent.
Der Standard
A lengyel kormányfő nyílt levélben vádolta meg Németországot, hogy az imperializmust folytat az EU-n belül. (Mateusz Morawiecki pár napja az Euractivon közzétett kommentárban még csupán név pedzegette a témát – a szerk. megj.) Szerinte egyenlőtlen erőviszonyok uralkodnak az Unión belül, noha jobban figyelembe kellene venni a kisebb államok érdekeit, mert csakis így lehet hatékonyan szembeszállni az orosz fenyegetéssel.
Ám szerinte főként a németek az erő pozíciójából viszonyulnak a kevésbé jelentős tagokhoz, jóllehet ez – főként az orosz veszély miatt – gyengíti a közösséget. Ezért a politikus rámutat: szó sem lehet az egyhangú döntéshozatal elvének eltörléséről a külpolitikában. Szerinte kizárólag ez szavatolja valamennyi kormány szabadságát és egyenlőségét. Így nem valószínű, hogy egyhamar valóra válik az EP követelése, hogy ti. töröljék el a de facto vétójogot.
Morawiecki úgy értékeli a nagy országok erőfölénye folytán a demokrácia csupán formális az Unióban, valójában kiskirályságról van szó, ahol az erőseké a döntő szó. Pedig oda kellene figyelni a kisebbekre, mert azok tapasztalatból jobban tudják, miként kell Oroszországgal eljárni. Sürgette azt is, hogy gyorsítsák fel Kijevnek a fegyverszállításokat. A megjegyzés alighanem a német kancellárnak szólt. Olaf Scholz azért is szálka Varsó szemében, mert alig egy hónapja kiállt a többségi döntéshozatal bevezetése mellett.
Politico
A kommentár úgy véli, hogy Németország még jobban függ Kínától, mint Oroszországtól, ezért akkor sem lép fel keményen Pekinggel szemben, ha az netán lerohanja Tajvant. Azaz nem csatlakozik a várható kemény szankciókhoz, mert meg akarja védeni exportvezérelt gazdaságát, ám ezzel árt mind a saját, mind az Unió hitelének.
A kancellár a napokban tartott sajtótájékoztatón megkerülte az erre vonatkozó kérdést, ám annál szókimondóbb volt Norbert Röttgen CDU-s képviselő, a Bundestag Külügyi Bizottságának korábbi elnöke, aki egy tévéinterjúban elismerte: az ország a nagyarányú kivitel miatt erősen kiszolgáltatott helyzetben van. Ezért nem tud támogatni hatékony megtorló intézkedéseket a kínai vezetéssel szemben.
Moszkva ellen az olcsó energia miatt vonakodott határozottabb ellenlépéseke tenni. Peking esetében viszont a tét az egész jólét alapja, hiszen az ország legnagyobb kereskedelmi partneréről van szó. Minden 3. új német autó az ázsiai országban talál vevőre, Kínában a német autóüzemek leányvállalatai évente 4,3 millió járművet szerelnek össze. Hasonló a kép a többi kulcságazatban is, a vegyipartól a gépgyártásig. Jó egy millió német munkahely függ a kínai fogyasztástól.
Több évtizedig tartott, amíg a német ipar ennyire beépült a kínai gazdaságba, ezen változtatni nem lehet egyik pillanatról a másikra. És az esetleges szankciók súlyos veszteségeket okoznának a német gazdaságnak. A hozzáállást azonban befolyásolja, hogy miként végződnek a gázellátási nehézségek. Még egy nagy csapást azonban nehezen viselnének el a német cégek.
Die Presse
Immár nyílt titok, mennyire nem bírja egymást az Európai Bizottság, illetve Tanács elnöke. Ursula von der Leyen és Charles Michel azért nem jön ki, mert mindegyik úgy gondolja, hogy neki kell képviselnie az EU-t a világban. Ezzel azonban az Unió tekintélyét kockáztatják.
A belga politikus ezer örömmel repked a szélrózsa minden irányában, mindenbe bele akar szólni a szervezeten belül, imád szerepelni. Eszébe sincs tevékenységét arra korlátozni, ami a dolga volna, hogy ti. előkészítse és összehangolja az állam- és kormányfők találkozóit. Viselkedése, „fontoskodása” egyfolytában hergeli a közösség végrehajtó testületét, így nyílt hatalmi harc robbant ki.
A két politikus örül, ha nem kell látnia a másikat, de nem csak a politikai törekvések ütköznek, a vegyértékek sem illenek össze. Németország ugyanakkor nem nézi jó szemmel, hogy Michel nem azt csinálja, amit kellene, hanem a Föld legváltozatosabb pontjain bukkan fel. Ezzel szemben a kisebb tagállamok dicsérik, mert többször és hosszabban szóhoz jutnak a csúcskonferenciákon.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >