Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Németország elveszti befolyását Kelet-Európa fölött
Méghozzá a térség Oroszország miatt fordul el Berlintől. Hol vannak már azok az idők, amikor baj esetén Brüsszel riasztotta Merkelt, az meg jobb belátásra bírta Lengyelországot, Magyarországot vagy másokat. (Ám hogy közbelépései hosszú távon mennyire szolgálták az unió érdekeit, az vitatott.) De változásban az is szerepet játszik, hogy Berlinben a hárompárti koalíciónak mindig egyeztetni kell a külpolitikában, ám a legfőbb mégis az, hogy a régiónak nagyon nem tetszik, amit a németek csinálnak Oroszország, illetve Ukrajna kapcsán. Hogy mennyire meggyengültek a német pozíciók, az kiderült a hétfői EU-csúcson, amikor Orbán blokkolt, ám Scholz végig a háttérben maradt, a megoldást az Európai Tanács vezetője és a soros francia elnökség találta meg. Az is pofon volt német szemszögből, hogy von der Leyen – Merkel tanítványa – üres kézzel távozott, amikor pár hete Budapesten meg akarta nyerni a bojkottnak Orbánt. A háború ugyanakkor arról győzte meg a kelet-európaiakat, hogy Németország súlyos történelmi hibát követett el, amikor a gazdasági érdekeit fontosabbnak tartotta, mint azt, hogy feltartóztasson és elszigeteljen egy háborús uszító diktátort. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Frankfurter Rundschau
Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke azt követeli, hogy vonják meg a szavazati jogot Magyarországtól, amiért az késlelteti a szankciók életbe léptetését Oroszország ellen. Orbán ugyan két győzelmet is aratott, hiszen országa továbbra is kap orosz olajat a Barátság-vezetéken át, ugyanakkor Kirill pátriárkára nem vetnek büntető intézkedéseket, ám Brüsszelben egyre nagyobb a felháborodás a magyar vezető miatt.
A német politikus, aki a nagykoalíció idején igazságügyi miniszter volt, úgy fogalmazott: talán most jött el az idő, hogy a magyar fél átmenetileg ne gyakorolhassa tagsági jogait, hiszen a retorzióval akkor lehet élni, ha egy tag megsérti a közös, demokratikus elveket. És hát Magyarországról már nem lehet azt mondani, hogy jogállam volna.
Deutschlandfunk
A Bizottság alelnöke nyilvánosan bírálta Magyarországot, amiért az csaknem egy hónapon át hátráltatta a szankciós csomag jóváhagyását. Timmermans szerint Orbán Putyin barátja, neki azonban elege van az efféle játékból. Mint mondta, az EU hosszú időn át megértést tanúsított Magyarország helyzete iránt, ám a szolidaritás nem lehet egyirányú utca.
Politico
Orbán bevetett még egy utolsó trükköt, mielőtt az EU végre elfogadta volna a 6. szankciós csomagot Moszkva ellen. A magyar fél azt követelte a 11. órában, hogy az orosz-ortodox egyház feje ne kerüljön fel a tilalmi listára. A nagykövetek belátták, hogy nincs más választásuk, így engedtek, mert különben az egész terv dugába dőlt volna.
A litván képviseli kiábrándítónak nevezte a fejleményt, de jelezte, hogy az unió nem hátrál meg. Ő maga azt javasolja, hogy a közösség legközelebb a KGB illetékesei, Kirill pátriárka, a bankok és az olajipar ellen tegyen lépéseket. Mindenesetre az incidens sokakban keserű szájízt hagyott maga után. A kérdés az, mitévők lesznek, ha legközelebb valaki koppintja a magyar taktikát és túszul ejti az uniót.
Egy diplomata szerint Magyarország a korábbi regionális szövetségesek rokonszenvének a maradékát is elvesztette. Egy másik forrás úgy értékelte, hogy az ország még jobban magára maradt azzal, ahogyan keresztbe feküdt a bojkottnak. Főleg a lengyeleknek van most már elegük ebből a vircsaftból. Végleg szakítottak Budapesttel, így nem lehet barátokat szerezni.
Viszont Orbán azt látja, hogy a taktika működik. Több kormány is előszeretettel bújt a háta mögé. Vagy ahogy egy brüsszeli illetékes rávilágított: az egész EU a miniszterelnök kegyeitől függ. De hatályba léphet az olajszállítási tilalom, amely azonban von der Leyen szándékától eltérően egyáltalán nem teljes.
Süddeutsche Zeitung
Orbán egészen tudatosan provokálja a 26-okat, először a szankciók akadályozásával, most pedig az orosz egyházfő kapcsán, de hát nagyon is határozott a célja. Pedig az EU azt akarta üzenni a hét eleji csúcsról, hogy egységesen támogatja Ukrajnát. Ezzel szemben a magyar kormányfő mesterien él vissza az egyhangú döntéshozatal elvével. Kiharcolta, hogy az állam- és kormányfők teljesítsék egy sor követelését. Ám emiatt úgy látszott, hogy a vita megoldódott.
Csakhogy a tegnapelőtti nagyköveti egyeztetésen a magyar képviselő új kívánsággal rukkolt ki a pátriárka ügyében, ami újabb kihívást jelentett. Márpedig ez szembement a szokásokkal, mert Orbán hétfőn Brüsszelben csak érintőlegesen pendítette meg, hogy az egyházfőt le kellene venni a szankciós listáról. Így senki más nem gondolta, hogy a politikai egyezség létrejötte után ez a kérdés még terítékre kerül. Önmagában az újabb késlekedés kínos, nem véletlen, hogy bennfentesek botrányosnak tartják, amit a magyar politika művel.
Az államfői képviselők tanácskozásán elsősorban a lengyelek és a baltiak tiltakoztak ellene. De fél óra múlva világossá vált, hogy a miniszterelnök győzött. A keresztény közösség védelmének jelszava része Orbán ideológiai hadjáratának a „liberális elittel” szemben. Putyinhoz hasonlóan ő is azt állítja, hogy Brüsszel támogatja a melegeket, a gender őrületet és a törlés kultúráját. Ám Magyarország leginkább azt bizonyítja ily módon, hogy az ukrán háború ellenére sem akar távolságot tartani a Kremltől.
Diplomaták szerint azonban most átlépte a tűréshatárt, bár az nem valószínű, hogy megvonnák a magyarok szavazati jogát. Ahhoz meg kellene nyerni még a lengyeleket. Orbán viszont az utóbbi napok alapján úgy gondolhatja: jól csinálja.
Süddeutsche Zeitung
Az önző – így minősíti a vezető német újság Orbánt, aki a vétójával a kommentár szerint sokat ártott az EU tekintélyének a világban. Komoly következményektől azonban nem kell tartania, nem megy az olyan gyorsan. Mindenesetre a politikus nem hagy fel a provokációkkal. Az embargó ügyében kapott engedmények ellenére kihasználta, hogy nélküle nem lehetett elfogadni az újabb szankciós csomagot.
Ahhoz Brüsszel már hozzászokott, hogy rendszeresen támadja a kormányfő csókosai által ellenőrzött magyar sajtó. Merthogy a végén azért csak létre szokott jönni az alku. Ám most tovább ment a paláver, Orbán kihívja maga ellen von der Leyent és Scholzot is. Ám kapóra jön neki, hogy nem lehet kihajítani a szervezetből. De lehet, hogy rossz lóra tesz, mert egyre nagyobb a felháborodás az egoizmusa miatt. Hovatovább átbillen a hangulat, és ha 21 kormány megszavazza, akkor hivatalossá válik, amit amúgy mindenki tud: a mai Magyarországnak semmi esélye sem lenne bekerülni az EU-ba.
Frankfurter Rundschau
El kell szigetelni Orbánt, mert határozott jelzést kell küldeni neki – sürgeti a lap, miután Magyarország megint blokkol. Legfőbb ideje, hogy az EU ne nagyja magát továbbra is orránál fogva vezetni. A többieknek az embargót a magyarok nélkül kell életben léptetniük. Ezt még akkor is meg lehetne csinálni, ha fájdalmas módon rávilágítana a megosztottságra. De még ez is jobb volna, mint eltűrni Orbán folyamatos gáncsoskodását.
Igen súlyos forgatókönyv fenyeget, mivel Putyin fegyverként veti be az élelmet. Ebből pedig átfogó válság lehet, amely elsősorban a szegényebb országokat sújtaná. Sokan halnának bele, államok omlanának össze és menekülthullám indulna be, amely elsősorban Európába irányulna. Ez olyan próbatétel lenne, amit az unió még sosem élt át. Ám semmi szüksége az olyanokra, mint Orbán. Kidobni nem lehet, de következetesen a sarokba kellene szorítani.
FAZ
Az orosz veszély láttán a dánok többsége úgy döntött: erősíteni kell a védelmi kapcsolatokat a többi európai partnerrel – ehhez képest Orbán gesztust tett Moszkvának, amikor kiállt Kirill pátriárka mellett. Ez pedig feltárja a valódi mozgatórugóit. Itt – az embargótól eltérően – nem gazdasági érdekekről volt szó. Az orosz-ortodox egyházfő fontos tényező Putyin propagandájában, amit csak az olyanok hagyhatnak figyelmen kívül, akik közelebb érzik magukhoz a Kremlt, mint az európai szabadságot. Pedig azt nem csupán a dánok kívánjak megvédeni.
FT
Beavatott források szerint még nagy gond lehet abból, hogy Magyarország a szankciók életbelépésétől kezdve még legalább másfél évig el akarja adni külföldön az olcsóbb orosz olajból készülő feldolgozott termékeket. Ily módon ugyanis a MOL jelentős versenybe kerül a többiekkel szemben, ami sérti az egységes piac egyik legfőbb alapelvét. Ezért a többség nem is megy bele, hogy ez a helyzet meghatározatlan ideig fennmaradjon.
Orbánnal szemben egyre kevesebb a jóindulat, és legutóbbi trükkje, amikor kierőszakolta, hogy Kirill pátriárkát ne érintse az utazási tilalom, illetve ne fagyasszák be Európában lévő bankszámláit, csak fokozta a bizalmatlanságot a magyar vezetővel szemben. Egy EU-diplomata szerint a korábbi regionális szövetségesek csüggedten figyelik, mint csinál a kormányfő. Ezért ha ez így megy tovább, akkor összejöhet a többség, hogy új szakaszba léphessen a 7-es paragrafus alapján folyó eljárás, amelyet idáig Varsó blokkolt.
Neue Zürcher Zeitung
Brüsszel felszabadítja a Lengyelországnak szánt milliárdokat és ezt azt igazolja, hogy az unió súlypontja keletre tevődött át. Az alku persze veszedelmes, mert ily módon az EU fontosabbnak tekinti geopolitikai szerepét, mint az, hogy védje a jogállamot. A lengyel nemzeti-konzervatív kormány ugyanakkor keresztül tudta vinni az akaratát, miközben még nem állt helyre az igazságszolgáltatás függetlensége. De hát nem szerette volna kockáztatni a kapcsolatot, amikor Varsó ennyire fontos lett az ukrán háború miatt.
A döntés nem egykönnyen született meg a Bizottságban: a befolyásos alelnök, Timmermans és a versenyért felelős biztos, Vertager ellene voksolt, hárman: Jourová, Reynders és Johansson, aki a belügyekért felel, a fenntartásait hangoztatta. Viszont az egyezség két konkrét előnnyel jár az EU számára: éket ver Varsó és Budapest közé, azaz ily módon mostantól kockázatosabb lesz Orbán számára, ha kötözködik. Ugyanakkor a Morawiecki-kormány várhatóan visszavonja vétóját az egységes vállalati adó ügyében, vagyis klasszikus piaci alku született.
Viszont látszik, hogy az ütemet mostantól nem a német-francia-tengely diktálja a földrészen. Immár Lengyelország is beleszól a dolgokba. Ennek ellenére a Bizottságnak nem szabad minden további nélkül kapitulálnia. Meg kell tagadnia a pénzek kifizetését, ha a lengyelek nem teljesítik ígéretüket. Hiszen meg kell védeni az értékeket, és azokat Varsó veszélyezteti, amikor politikai irányítás alá helyezi a bíróságokat.
Süddeutsche Zeitung
Egyre hangosabb a bírálat Brüsszelben, mert von der Leyen túl gyorsan szabadította fel Lengyelország számára a milliárdos támogatáshoz vezető utat. Azaz ily módon beszüntette a nyomást Varsóra. De a politikus bajban van Magyarország miatt is, mert nem megfelelően készítette elő az embargót, amire Orbán lecsapott és most az egész EU-t blokkolja.
A legélesebb kritikát az Európai Parlamentben fogalmazták meg, de a lengyel döntéssel szemben jelentős volt az ellenállás a Bizottságban is. Merthogy kiadta a legfőbb ütőkártyát a testület kezéből. Von der Leyen azonban egyértelművé tette tegnapi varsói útja során, hogy szigorú feltételeknek kell még eleget tenni, mielőtt a Morawiecki-kabinet hozzájuthat a pénzhez. Nagyon odafigyelnek majd arra, mi lesz a Fegyelmi Kamara sorsa, ám hozzáértők kétlik, hogy a lengyel bírósági rendszernek okozott károkat helyre lehet hozni.
Viszont tény, hogy Lengyelország Ukrajna ügyében Európa motorja, nem úgy, mint Orbán Viktor. Ő immár pária, Putyinhoz fűződő szoros viszonya folytán teljesen elszigetelődött. Esélye nincs, hogy megnyíljon számára a koronaalap.
Ugyanakkor lengyel kollégája éppen a magyar módszert dobta be, amikor a nem engedte, hogy megszavazzák a nagy nemzetközi cégek egységes európai adóztatását. De úgy tűnik, a blokádnak itt a vége.
Politico
Németország elveszti befolyását Kelet-Európa fölött, ahogy a térség elfordul tőle Oroszország miatt. Hol vannak már azok az idők, amikor baj esetén Brüsszel riasztotta Merkelt, az meg jobb belátásra bírta Lengyelországot, Magyarországot vagy másokat. (Ám hogy közbelépései hosszú távon mennyire szolgálták az unió érdekeit, az vitatott.) De változásban az is szerepet játszik, hogy Berlinben a hárompárti koalíciónak mindig egyeztetni kell a külpolitikában, ám a legfőbb mégis az, hogy a régiónak nagyon nem tetszik, amit a németek csinálnak Oroszország, illetve Ukrajna kapcsán.
Hogy mennyire meggyengültek a német pozíciók, az kiderült a hétfői EU-csúcson, amikor Orbán blokkolt, ám Scholz végig a háttérben maradt, a megoldást az Európai Tanács vezetője és a soros francia elnökség találta meg. De német hitelvesztésre utal az is, hogy Berlin kénytelen volt közleményben cáfolni a vádakat, miszerint azért támogatja a csővezetéken érkező orosz olajszállítások folytatását, mert hasznot akar húzni belőle.
Az is pofon volt német szemszögből, hogy von der Leyen – Merkel tanítványa – üres kézzel távozott, amikor pár hete Budapesten meg akarta nyerni a bojkottnak Orbánt. A háború ugyanakkor arról győzte meg a kelet-európaiakat, hogy Németország súlyos történelmi hibát követett el, amikor a gazdasági érdekeit fontosabbnak tartotta, mint azt, hogy feltartóztasson és elszigeteljen egy háborús uszító diktátort.
New York Times
Az orosz olajra kimondott embargó új energia világrendet hozhat. Az orosz gazdaság ugyanis meggyengül, ugyanakkor a tilalom felhajthatja az árakat, visszavetheti ezáltal a világgazdaságot, ellenben nagy hasznot hozhat az energiacégeknek. További kilátás, hogy növeli Kína és India alkuerejét, merthogy Moszkva olcsóbban kínálja nekik a szénhidrogént.
Ezzel szemben Európa, az USA és a föld többi része megszenvedi a fejleményt, mert felgyorsulhat az olaj drágulása, miután távolabbi helyekről kell beszerezni az energiahordozót. Továbbá át kell állítani a finomítókat. Sőt, dízelből időnként és helyenként még hiány is felléphet. Mindent egybevéve úgy áll, hogy az EU bizonytalan közép-keleti exportőrökre cseréli a megbízhatatlan szállító Oroszországot.
A Nyugat ugyanakkor abban bízik, hogy bezárnak egy sor orosz kutat, mert nincs elég tároló, ám ebben van kockázat, mert ha megugranak az árak, akkor az oroszok anyagi veszteségei nem lesznek jelentősek. Ez pedig rontja a szankciók hatékonyságát. A gáznál viszont sokkal nehezebben lehet csak leválni, alighanem évek kellenek hozzá. Ez pedig ütőkártya Putyin kezében, főleg ha meglódul a gázkereslet – kemény tél esetén, miután nemigen van alternatív beszerzési forrás.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >