Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Biden megüzente
A Washington Post vezércikke helyesli, hogy az USA ukrajnai céljai ügyében Biden egyértelműen leverte a cölöpöket, azaz a New York Times-ban közzétett véleménycikkben egyértelműen világossá tette, hogy mit akar és mit nem akar elérni a konfliktusban. Az állásfoglalás ugyanis segíthet megőrizni a nyugati egységet, miközben a hadihelyzet folytán eloszlottak a remények, hogy Kijev egyhamar győzelmet arathat. Nehéz idők jönnek mind az ukránok, mint nyugati szövetségeseik számára. Ezalatt azonban Európában olyan hangok hallatszanak, hogy gyorsan tűzszünetet kell kötni, noha annak az lehet az ára, hogy az oroszok megtarthatják az elhódított területeket. A belső repedésekre ráerősíthetnek a gazdasági nehézségek, amelyek részben a szankciókból következnek. Putyin éppen azért tartott ki terve mellett az első kudarcok nyomán, mert azt remélte, hogy megtörik a Nyugat elszántsága, ám tévedett. Fontos, hogy Biden megüzente Putyinnak, nem kívánja megbuktatni. Viszont világossá tette: a lehető legnagyobb katonai sikerekhez akarja hozzásegíteni Zelenszkijt, hogy az ily módon az erő helyzetéből tárgyalhasson. A menetrendszerűen érkező moszkvai felháborodás mutatja, hogy a Kreml attól tart: hogy a külső segítség révén Ukrajna ismét magához ragadja a kezdeményezést a fronton. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Wall Street Journal
Az EU megelőzte, hogy Magyarország vétózzon az olajembargó ügyében, de ennek megvan az ára. Engedményeket kellett tennie Budapest részére, így fennmaradt az egység, de látszik, hogy az korlátokba ütközik. A magyar kormányfő persze már pár hónapja, a versailles-i csúcson figyelmeztetett, hogy az orosz olaj-, illetve gázszállítások leállítása vörös vonalat jelent számára, de a többiek nem vették komolyan.
A végén ő lett a megállapodás legfőbb akadálya. Heteken át kötötte az ebet a karóhoz, így kiderült, mennyire megosztott az unió, mármint az ügyben, hogy miként reagáljon az invázióra, célba véve Moszkva pénztárcáját. A magyar fél nagyrészt mentesül a szankciók végrehajtása alól, de ettől még érzékeny csapás éri az orosz pénzügyeket. Csakhogy az is látszik, hogy egyáltalán nem egyszerű búcsút inteni az orosz energiahordozóknak, miközben azok bevétele segít finanszírozni a háborút.
Sok diplomata azt hitte, hogy Orbán ezúttal is csak alkudozik, régi jó szokása szerint. De majd a végén enged, némi kedvezmény fejében. Csakhogy a választási siker birtokában ezúttal magabiztosabb volt a szokásosnál. A vészcsengők akkor szólaltak meg Brüsszelben, amikor von der Leyen üres kézzel tért vissza Budapestről.
Sok év rossz tapasztalatai árnyékolják be a tárgyalásokat Orbán és az EU között, és nem jött jól az anyagi támogatások miatt kirobbant vita sem. A politikus hibrid rendszert alakított ki, illiberális vezetőként bedarálta az intézményeket, ugyanakkor odavan Oroszországért és Kínáért. Amikor bekeményített, az Európai Tanács elnöke úgy érezte, hogy itt az EU szavahihetősége forog kockán és felvetette, hogy a csövön érkező olajra ne vonatkozzon a tilalom. Így megkerülte az anyagi vitát, hiszen így egyelőre nincs szükség jelentős összegekre a magyar energetika átalakításához.
Michel egyébként úgy értékelte, amikor eloszlottak a viharfelhők, hogy az EU erős jelzést küldött: összefog az érdekek és értékek védelmében.
Le Monde
Jól reagáltak az európaiak, amikor igen brutális és barbár háború indult a földrészen, mert kinyilvánították szolidaritásukat Ukrajnával, leszámítva Orbán Viktort, aki még inkább a partvonalra szorul, miután szánalmas módon hasznot húzott a helyzetből és különleges elbánást csikart ki magának. Így értékeli Sylvie Kauffmann, a lap szemleírója, aki azonban arra is rámutat, hogy a viszály folytán vita indult a kontinens jövőjéről.
A két álláspontot Soros, illetve Kissinger fejtette ki Davosban. Előbbi létviszálynak tekinti az ukránok honvédő harcát a demokrácia és az önkényuralom küzdelmében. Ezért úgy látja, hogy mindent el kell követni a győzelem érdekében. Ezzel szemben a legendás volt külügyminiszter szerint Oroszországot nem lehet letörölni a térképről, helyt kell adni neki a jövő biztonsági szerkezetében.
Viszont az új Európa úgy értékeli, hogy beigazolódtak aggályai Moszkva kapcsán. Egyben – Lengyelországgal az élen - azt reméli, hogy az EU súlypontja kelet felé tolódik el. A kontinens másik fele ezzel szemben destabilizálódott a válság során. Scholz fordulatot hirdetett, feladva az elvet, hogy a kereskedelem segítségével domesztikálni lehet Moszkvát. Viszont végzetes csapás érte Macron tervét, hogy a Kremllel együtt alakítsák ki az új biztonsági architektúrát a földrészen.
Ám mindettől még tény, hogy a Nyugat egységesen lépett fel Putyinnal szemben, ám ez a világ többi részéről már nem mondható el.
New York Times
Az EU felszabadítja Lengyelország számára a befagyasztott alapokat, ám hogy mikor lesz ebből pénz Varsó számára, az ügyben eltér a két fél véleménye. Brüsszel 38 milliárd eurót tart vissza a koronaalapból elsősorban a Fegyelmi Kamara miatt, ám a lengyel kormány szerint az első részlet most már akár szeptemberben befuthat, miután az ukrán háborúban elfoglalt varsói álláspont miatt nagymértékben javult a kétoldalú viszony.
Az unió korainak tartja ezt az időpontot. Mindenesetre, hogy a brüsszeli döntés nem volt sétagalopp, az kiderül abból, hogy eddig példátlan módon két biztos is a határozat ellen szavazott, másik kettő pedig levélben fejtette ki fenntartásait.
Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem professzora úgy véli: a lengyelek csupán gyenge, részleges biztosítékokat adtak, könnyű azokat megkerülni, ugyanakkor nem orvosolták a rendszerszintű gondokat. Hasonlóan vélekedik a brüsszeli Európai Reformközpont nevű agytröszt egyik szakértője is, aki szerint a Bizottság politikai okokból szavazta meg a javaslatot, mert azt akarta üzenni, hogy a földrész egységes. Valójában azonban semmi sem változott a lengyel jogállam ügyében, csak éppen a kérdés áldozatul esik az ukrán viszálynak.
Jourová bizottsági alelnök ezzel szemben azt mondta, hogy az újjáépítési alapnak semmi köze a demokráciával összefüggő lengyel gondokhoz, nem adnak biankó csekket Varsónak. A CEU egyik tanára viszont megjegyezte, hogy valójában továbbra is nyomás nehezedik a lengyel bírákra, és hogy a befolyásolási kísérletek csak fokozódnak.
A jelentés kitér arra, hogy egyre nagyobb az ellentét Lengyelország és Magyarország között az ügyben, miként viszonyuljanak Moszkvához. Orbán fenn akarja tartani a szoros viszonyt és az európai egység egyik fő kerékkötője. Egyébiránt nincs szó arról, hogy a magyar vezetés a közeljövőben hozzájutna a milliárdos támogatásokhoz.
Süddeutsche Zeitung
A legnépszerűbb német újság azt írja, hogy a világon semmi ok sincs megbízni a lengyel vezetésben, nem szabad hitelt adni a jogállami vitában tett varsói lépéseknek. Sőt, amivel Lengyelország most kirukkolt, az a legnagyobb óvatosságot teszi indokolttá, mert a Fegyelmi Kamarának csak a neve változik, a homlokzat mögött azonban minden ugyanaz marad. Tagjai továbbra is betöltik hivatalukat a Legfelsőbb Bíróságon, noha kinevezésük cseppet sem volt törvényes. Ezt ki is mondta az Európai Bíróság. Viszont alakul egy új testület, ám annak feladatai hasonlóak lesznek, csupán az elnevezés módosul.
Nem kell jogásznak lenni, hogy bárki rájöjjön, itt bizony svindli folyik. Ezért nem szabad folyósítani a visszatartott támogatásokat. Hiszen Varsó tesz még az EUB határozataira is, jó öt éve építi le a jogállamot, de az igazságügyi miniszter további jogköröket akar magának.
A Bizottság nem hivatalosan azzal érvel, hogy Lengyelország nem Magyarország, mert vele legalább folynak a tárgyalások. A magyar fél viszont teljesen elzárkózik a párbeszédtől. Ám milyen egyeztetés az, amely hamis ígéretekre épül, és a másik oldal semmiféle engedményre nem kapható. Ehhez Brüsszel nem adhatja a nevét. Ha jóváhagyja a gazdasági újjáépítési alap felhasználásának lengyel tervét, azt Varsó saját sikereként fogja eladni. Ám itt sokkal többről van szó, mint a milliárdokról. A tét az, hogy a szervezet elárulja-e a saját értékeit, és hogy akar-e egy 2. Magyarországot, amelyet képtelen befolyásolni.
FAZ
Új viszály van kialakulóban Lengyelország és az EU között, mert az új Európai Ügyészség vezetője azt közölte, hogy a megalakulás óta eltelt egy évben 23 ügyben fordultak közbenjárásért a lengyel társszervekhez, ám mindannyiszor lepattantak. Ezért – közölte a román Codruta-Kövesi – a Bizottsághoz továbbították az ügyet, amely ily módon az Európai Bíróságon köthet ki.
A lengyel kormány ugyan nem csatlakozott az EPPO-hoz, mint ahogy Magyarország sem, viszont köteles segíteni olyan visszaélések gyanúja esetén, amelyek országhatárokat lépnek át. Csakhogy a lengyelek mindannyiszor megtagadták az együttműködést, nem válaszoltak a kérésekre. Egyébként a jogállami mechanizmus lehetővé teszi, hogy Brüsszel visszatartsa a szubvenciókat, ha felmerül, hogy valamely tagállamban nem független az igazságszolgáltatás. Pont ilyen eljárás folyik Magyarország ellen április közepe óta.
Euractiv
A cseh törvényhozás elnök asszonya azt jósolja, hogy Visegrád túl fogja élni Orbán Viktort. Adamová nehezményezi, hogy a magyar politikus saját céljaira használja a regionális együttműködési keretet és nem egyszer úgy állítja be, hogy saját véleménye közös álláspontot tükröz. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy nem szabad megfeledkezni a magyar vezető autoriter törekvéseiről. A jelentés megjegyzi, hogy Ukrajna kapcsán Lengyelország (is) szembekerült Magyarországgal, amely ameddig csak lehet, ragaszkodni kíván az orosz olajhoz és földgázhoz. Varsó ezzel szemben a legszigorúbb szankciókat sürgeti Moszkva ellen.
Politico
A magyar és a cseh vezetés egyaránt a tűzzel játszik, amikor különleges jogkörrel kívánja irányítani országát. Orbán újabb vihart kavart, amikor az ukrán háború miatt kihirdette a vészhelyzetet. De ugyanígy tett Csehország is, éspedig a menekülthullámra hivatkozva, ám ily módon mindkettő igen kockázatos lépésre szánta el magát.
Orbán rögtön utána egy sor megszorító intézkedést jelentett be, lásd a különadókat. Csak éppen az nem világos, mi szüksége volt egyáltalán a rendkívüli felhatalmazásra, amikor a Fidesznek kétharmada van. Érdekes egyébként, hogy a volt cseh miniszterelnök, Babiš közvetlenül ezután sürgette, hogy a legnagyobb cseh energia cég hasznát osszák szét a kisvállalkozások között. A prágai belügyi tárca ugyanakkor azt hangoztatja, hogy náluk egészen másról van szó, mint a magyaroknál. Ami abban az értelemben is igaz, hogy a hatalomnak a koalíció miatt eleve megvan kötve a keze.
Ám mindkét ország alapvető jogokat függeszthet fel. És immár nem arról van szó, mint a járvány idején, hogy gyorsan kell cselekedni, mert emberéletek vannak veszélyben. A magyaroknál ezt még csak tetézi, hogy a veszélyhelyzetet arra a gazdasági válságra hivatkozva rendelték el, amely még be sem következett. De ha kiiktatják a vitát, meggyengítik a fékeket és ellensúlyokat, az nem teszi hatékonyabbá a kormányzást. Inkább csak arra jó, hogy felkorbácsolják a hangulatot. És roppant veszélyes lehet, ha valaki természetesnek tekinti, hogy rendeletekkel vezesse az országot.
FAZ
Az új szlovén külügyminiszter asszony azt közölte az új kormány tegnapi parlamenti jóváhagyása előtt, hogy országa közeledni kíván az EU-hoz, illetve a Nyugathoz, azaz feladja az előd Janša politikáját, amely Magyarországhoz és Lengyelországhoz igazodott. Tanja Fajon, aki idáig EP-képviselő volt, épp ezért először Brüsszelbe és Berlinbe kíván ellátogatni. Janšának ugyanakkor esze ágában sincs visszavonulni a közéletből. Sőt inkább úgy ítéli meg, hogy helyzete erősödött, mert a korábbinál két hellyel többet szerzett a törvényhozásban.
Washington Post
A vezércikk helyesli, hogy az USA ukrajnai céljai ügyében Biden egyértelműen leverte a cölöpöket, azaz a New York Times-ban közzétett véleménycikkben egyértelműen világossá tette, hogy mit akar és mit nem akar elérni a konfliktusban. Az állásfoglalás ugyanis segíthet megőrizni a nyugati egységet, miközben a hadihelyzet folytán eloszlottak a remények, hogy Kijev egyhamar győzelmet arathat. Nehéz idők jönnek mind az ukránok, mint nyugati szövetségeseik számára.
Ezalatt azonban Európában olyan hangok hallatszanak, hogy gyorsan tűzszünetet kell kötni, noha annak az lehet az ára, hogy az oroszok megtarthatják az elhódított területeket. A belső repedésekre ráerősíthetnek a gazdasági nehézségek, amelyek részben a szankciókból következnek. Putyin éppen azért tartott ki terve mellett az első kudarcok nyomán, mert azt remélte, hogy megtörik a Nyugat elszántsága, ám tévedett.
Fontos, hogy Biden megüzente Putyinnak, nem kívánja megbuktatni. Viszont világossá tette: a lehető legnagyobb katonai sikerekhez akarja hozzásegíteni Zelenszkijt, hogy az ily módon az erő helyzetéből tárgyalhasson. A menetrendszerűen érkező moszkvai felháborodás mutatja, hogy a Kreml attól tart: hogy a külső segítség révén Ukrajna ismét magához ragadja a kezdeményezést a fronton.
Libération
Ezt dobta a gép. Gyakorlatilag ezt válaszolták a szervezők arra a kérdésre, hogy miért egymást mellett foglalt helyet a párizsi BL-döntőn Nicholas Sárközy és Orbán Viktor, aki csaknem egy hónapon át késleltette az olajbojkott jóváhagyását. A volt francia elnök persze támogatta magyar kollégáját, amikor 3 éve felmerült, hogy ki kellene tenni az igencsak vitatott Fideszt az Európai Néppártból.
A francia politikus stábja azt közölte, hogy az ülésrendet a protokoll határozta meg, Sárközy másik oldalán a ruandai elnök ült. A magyar Miniszterelnöki Hivatal nem reagált a megkeresésre. Az UEFA ugyanakkor elárulta, hogy Orbán kért tőlük jegyet, és erre meg is volt az alapja, hiszen jövőre Budapesten lesz az Európa Liga fináléja. De egyébként nem volt semmiféle kívánsága arra nézve, hogy ki mellett legyen a helye a lelátón.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >