Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Haragudott-e ükapám s ükanyám az oroszokra? Azokra nem, „csak a fene cárra”! Gondolt-e haraggal géppuskás százados nagyapám azokra az oroszokra, akik tüdejét átlőtték a galíciai fronton? Azokra nem, csak a mi császárunkra és királyunkra, akik a frontra küldték, s az orosz cárra, aki szembe küldte vele az ártatlan orosz katonákat. Gyűlölte-e apám azokat az oroszokat, akik tankjaikkal végig csörömpöltek Budapest utcáin 56-ban? Inkább sajnálta Ivánt és Szását, de annál inkább megvetette azokat, akik behívták őket. Nem gyűlölködni, de sohase feledni, hogy melyik oldalon kell állni. A világszabadságért életét Segesváron adó Petőfi Sándorén, a szászsebesi mezőn sebesülten fekvő Medgyes Bálintén, a hadakat vezérlő Bem Józsefén, vagy zsarnok hatalmakén. Igaza van Donald Tusknak: a „kicsi Bém” a jó oldalon áll, ahogy mi, az ő oldalán. Lengyel László:

Hallom, amint Donald Tusk ünnepi beszédében kikiáltja, hogy Bem, ha élne, az ellenzéki tüntetőkkel lenne a budai parton és nem a hatalompártiakkal a másik oldalon. És akkor eszembe jut anyai ükanyám és ükapám megismerkedése 1849. február 10-én, amikor Bem csapatai győztek Piskinél és Alvincig kergették az osztrák sereget.

„Szép napsütéses télidőben, énekelve, de rongyosan, de csatakosan érkezik gyalogszerrel a XI. zászlóalj” – írja nagyapám, Szentimrei Jenő az emlékirataiban. A zászlóaljban menetelt hadnagyként egy ifjú vásárhelyi joggyakornok, marosszéki fi, Medgyes Bálint ükapám Nyárádszentimréről. „Utánuk főbb tisztjei között lóháton a »kicsi Bém«. A zászlóalj felállást vesz a piacon, a Gondol Dániel-féle ház előtt. Ekkorra már Komáromy Orsika is átmerészkedett az elválhatatlan Pataky Klárival a Virtop patak túlsó oldaláról.” Látom, ahogy a hadnagy ott áll a sor előtt, s Komáromy Orsika a tömegben, szemüket Bemre függesztve. „Előbb a kicsi Bém mond valamit németül. Mellette minden szavát egy derék tiszt tolmácsolja. Olyan csengő hangon, hogy mindenki érthette a térségen. »Az öreg – azt mondja – megdicsért titeket, derék kolozsvári zászlóalj. Sokat vesztettetek, de aki a hazáért adta fiatal életét, az nem pusztult hiába. Mindenütt a tűz derekán állottatok, és az öreg elmondhatja rólatok, hogy amely szárnyán a tábornak ti álltatok, ott áll maga Mars is, győzelmi dicsőségben. Megérdemlitek, hogy a piski csata emlékezetére veres sapkát viseljetek ezentúl.«

Na erre olyan éljenzés tört ki, hogy az öreg Bémet kis híján levetette a ló, s a fiúk ott a sorban egymást ölelték, csókolták. Az öreg még int a nyeregből, hogy még mondani akar. Vinc lakosságának akar mondani, hogy ilyen szép számmal ide gyülekeztek. A derék tiszt – tán Czetz alezredes lehetett – megemelte a hangját: »Csak annyit mond az öregúr nektek, alvinci hazámfiai, hogy nézzetek ezekre a kopac álló fiúkra, és úgy tiszteljétek őket, mint a hazafiság magasztos példányait. Ti pedig hazám leányai, készítsetek nem hervadó babérból, de még inkább élő szívetekből koszorút a tizenegyedik zászlóalj számára. Náluk érdemesebbekre örökös hálátokat nem pazarolhatjátok.«”

Nem voltak ezek a fiúk csak két-három évvel idősebbek, mint te, mondom tizenhét éves unokámnak, és hadnagy ősöd is csak huszonkettő volt ekkor. Öccse, Mihályka, ki a zászlóalj egyik dobosa volt, épp csak betöltötte a tizennégyet.

„- Újból kitört az egetverő éljenzés – meséli évtizedekkel később Komáromy Orsika -, s egy kitűzül orcájú tisztecske odafordul a két kisasszonyhoz: - No, melyikük ad legalább egy csókot felpénznek, galambom? – A fehérnép csókja mostanság olcsó, de a mi becsületünk drága. Mi hőseink képét szívünkbe zárjuk. A hadnagyocska, mert az volt, komolyan mondta: - Én a kisasszony szívében igen-igen jól fogom magam érezni, akár élek, akár halok. És tisztességtudóan kezet csókolt.”

Így volt-e, nem-e, nem tudhatjuk, de nem lett volna ebből a találkozásból semmi, ha március végén be nem állít egy veres sapkás, ügyes főhadnagyocska. „Mi anyámmal s Juliska nénémmel valahonnan dughagymát szereztünk volt” – veszi föl a mesélés fonalát ükanyám - , azt szurkáltuk el a kertben éppen. »Megösmer a kisasszony?« - kérdezi egyenesen hozzám fordulva. Én összecsapom a sáros kezemet: »Uram, ne hagyj el! Csak nem kegyelmed az, Medgyes Bálint?« Az attiláját egészen telepreckeltem sárral.” Ükapám akkor már Bem törzsében szolgált utász főhadnagyként, s feladata volt, hogy a lerombolt portusi hidat helyreállítsa, azon vihessék át a szebeni nehézágyúkat Gyulafehérvár megostromlására. A három-négy nap épp csak elég volt a két fiatal ismerkedésére. Fehérvárt bevették, Medgyes Bálint ment tovább a sereggel.

És akkor bejöttek az oroszok. Nyár derekán meglett a csata Segesvárnál. A Sebes patakánál a szétfutó magyar sereg veressapkás hátvédje, a Szászsebes és Alvinc közti mezőn megütközött a cár csapataival. Hozták a hírt Vincre, hogy „innen is, onnan is rájuk omlott a kozák, s lóhátról, karddal, pikával szabdalni kezdték őket, s mintha köztük lett volna a védekezőknek az a fiatal tiszt úr is, aki Portusnál a hidat építette.” Akkor Komáromy Orsika a barátnőjével felkerekedett, hogy megkeresi az ő Bálintját. „A sebesi muszka Feldspitalban egy jóindulatú doktor, Orzsohovszkynak hívták, végigmutatta nekik a honvéd sebesülteket. Ott nem volt. A lányok erősködtek, hogy ők mennek a csatatérre. Élve vagy halva meg kell hogy találják. – Ott már azóta eltemették a halottakat – sajnálkozott a doktor. Szerencséjük volt, nem temették el valamennyit.” Közel a vízparthoz, a ciheresben találták meg. Csak a nyakán, egy vágott sebből ütemesen ki-kilükkenő vér mutatta, hogy van benne élet. Sikerült a kórházba vinni. Az orosz orvos derék ember volt: „- Na, ha ez megmarad, akkora gyertyát vigyenek, mint a karom, a radnai szűznek. – Nem vagyunk mi pápisták – rebegte Orsika. – De viszünk azt is, ha kell.”

Akkor levágták a ruhát Bálintról. „A nyakseb az semmi volt. De az egyik oldalán ment be valami szúrószerszám, és a másikon jött ki. A belső részeit lehetett látni.” Két hétig élt Bálint mellett Orsika az oroszok kórházában. „Akkor az ő embere egyszer csak megszólalt. De alig hebegve, mert a dagadt nyelv alig forgott a szájában. – Te mentettél meg… te mentettél meg…” Hazavitte Vincre és rejtegette 49 őszén s telén. Nagy titokban házasodtak össze. Egyik tanújuk Orzsohovszky orosz orvos volt, ki később feleségül vette Orsika barátnőjét, s rendelőt nyitott Alvincen. Ha Bálint meghal a szászsebesi mezőn, én nem írom e szöveget.

Amikor ükapám sebeiből lábadozott, 1849. december 22-én Fjodor Dosztojevszkij ott állt egy cölöphöz kötözve a szentpétervári Szemjonovszkij téren. Vele szemben a kivégző osztag. A halálra várt. A napfény megcsillant a fegyverek csövén. Ha kivégzik, sohasem olvassuk a Karamazov testvéreket, a Félkegyelműt, a Bűn és bűnhődést. Nem íródik meg az Ördögök, amelyből jobban megismerjük Putyint és társait, mint bármely mai írásból.

Haragudott-e ükapám s ükanyám az oroszokra? Azokra nem, „csak a fene cárra”! Gondolt-e haraggal géppuskás százados nagyapám azokra az oroszokra, akik tüdejét átlőtték a galíciai fronton?

Azokra nem, csak a mi császárunkra és királyunkra, akik a frontra küldték, s az orosz cárra, aki szembe küldte vele az ártatlan orosz katonákat. Gyűlölte-e apám azokat az oroszokat, akik tankjaikkal végig csörömpöltek Budapest utcáin 56-ban? Inkább sajnálta Ivánt és Szását, de annál inkább megvetette azokat, akik behívták őket. Nem gyűlölködni, de sohase feledni, hogy melyik oldalon kell állni. A világszabadságért életét Segesváron adó Petőfi Sándorén, a szászsebesi mezőn sebesülten fekvő Medgyes Bálintén, a hadakat vezérlő Bem Józsefén, vagy zsarnok hatalmakén.

Igaza van Donald Tusknak: a „kicsi Bém” a jó oldalon áll, ahogy mi, az ő oldalán.

(Népszava)

 

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam

Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >

Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára

A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >

„Soha nem voltunk barátok”

„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |