Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Együtt győzhetünk
A Times vezércikk úgy értékeli, hogy a Nyugat jól reagált az Ukrajna elleni támadásra, mert céltudatosan és egységesen lépett fel, és ennél nincs jobb válasz Putyin agressziójára. Ez alighanem megdöbbenti Moszkvát, akárcsak a harmadik világ reakciója, így az orosz fél azzal szembesült, hogy megszégyenülve áll a nemzetközi porondon. Putyin ugyanis alighanem úgy kalkulált, hogy a demokrácia, az emberi jogok és a liberális rend hangzatos eszméi már csupán üres szónoki fogást jelentenek az EU-ban és a NATO-ban. Ám hatalmas változás következett be: Franciaország, amely korábban azzal próbálkozott, hogy hidat építsen a Kremlhez, igen határozottan elítélte az inváziót. Németország sokáig abban bízott, hogy folytathatja a szinte pacifista külpolitikát, a katonai védelem számláját pedig Amerika állja, ám most 180 fokos fordulatot hajtott végre. Vége annak, hogy békíteni próbálja az oroszokat. De orosz tudósok is közzétettek egy levelet, amiből kiderül, hogy nem osztják Putyin zsarnoki gondolkodásmódját. Pedig sokat kockáztatnak, amikor próbálják visszarángatni országukat a szakadék széléről. Számukra az a legjobb támogatás, ha Európa hitet tesz az értékei mellett. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
CNBC
Az orosz elnök elveszti legfőbb szövetségesét az EU-ban, mert Magyarország Putyin ellen fordul – legalábbis egyelőre. A politikus az eltelt egy hét hétben többször is gyors hátraarcot, illetve politikai visszakozzt mutatott be, pedig hosszú időn át Moszkva szekerét tolta és Brüsszel számára tüske volt a köröm alatt.
Olyannyira, hogy egy uniós illetékes szerint amikor az első szankciókat meghozták Brüsszelben, az volt a fő aggály, vajon megszavazza-e azokat a nacionalista magyar vezető. Tehát hogy kihez lojális: Oroszországhoz vagy Európához. Döntésével azután sokakat meglepett, annál jobban örültek viszont az uniós szövetségesek. Ez persze nem csoda, Orbán hiszen sűrűn büszkélkedett Putyin barátságával.
A szoros kapcsolatok megmutatkoztak abban, hogy átvette a Covid elleni orosz oltóanyagot, pedig azt nem is engedélyezte az EU illetékes hatósága. És akkor még ott van Paks, valamint hogy a magyar gázvásárlások értéke nem egészen 10 év alatt majdnem 9 millió köbméterrel nőtt.
Daniel Gros, a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központja nevű kutató intézettől úgy látja, hogy Orbán opportunista. Jelenleg nem sok haszna volna abból, ha beáll a Kreml mögé, ezért vállalja be büntető intézkedéseket. Továbbá érzi, hogy a magyar lakosság nem szeretne harcolni Brüsszellel. A Teneo londoni kockázat elemző egyik szakértője pedig arról beszélt, hogy érdemes megfigyelni, vajon változik-e a Fidesz híveinek véleménye a szoros magyar-orosz viszonyról a háború miatt. Ugyanakkor Orbán színeváltásába alighanem belejátszott az európai nyomás, illetve hogy Moszkva ekkora invázióba vágott bele.
Die Presse
Bajban vannak Putyin barátai, Európa bal- és jobboldali populistái, hogy mitévők legyenek Putyin kapcsán, aki idáig egyfajta vezér volt számukra. Egyesek már elhatárolódtak tőle, mint a cseh elnök, mások egyensúlyoznak, mint Salvini. Le Pen és Zemmour meg van zavarodva.
Orbánnak rosszkor jön a háború, hiszen a választások előtt az egyesült ellenzék az orosz államfő bábfigurájaként támadja, miután nála jobban senki sem kereste Moszkva barátságát az európai miniszterelnökök közül. Még akkor is felkereste a Kremlt, amikor már több mint 100 ezer orosz katona sorakozott fel az ukrán határon.
Most kötéltáncot ad elő: beáll a szankciók mögé, elítéli az inváziót és már Ukrajna EU-tagságát is támogatja. Egy megfigyelő azonban arra figyelmeztet, hogy a szavak nem kerülnek semmibe, hiszen tudja, hogy Kijev uniós csatlakozása egyhamar nem időszerű. Ugyanakkor kitart Paks 2 bővítése mellett.
Úgy állítja be: ő az, aki megakadályozza, hogy Magyarországot belerángassák a konfliktusba. Azzal vádolja a baloldali ellenzéket, hogy az magyar katonákat akar küldeni ukrán földre, miközben szerinte „stratégiai nyugalomra” van szükség.
The Times
A vezércikk úgy értékeli, hogy a Nyugat jól reagált az Ukrajna elleni támadásra, mert céltudatosan és egységesen lépett fel, és ennél nincs jobb válasz Putyin agressziójára. Ez alighanem megdöbbenti Moszkvát, akárcsak a 3. világ reakciója, így az orosz fél azzal szembesült, hogy megszégyenülve áll a nemzetközi porondon. Putyin ugyanis alighanem úgy kalkulált, hogy a demokrácia, az emberi jogok és a liberális rend hangzatos eszméi már csupán üres szónoki fogást jelentenek az EU-ban és a NATO-ban.
Ám hatalmas változás következett be: Franciaország, amely korábban azzal próbálkozott, hogy hidat építsen a Kremlhez, igen határozottan elítélte az inváziót. Németország sokáig abban bízott, hogy folytathatja a szinte pacifista külpolitikát, a katonai védelem számláját pedig Amerika állja, ám most 180 fokos fordulatot hajtott végre. Vége annak, hogy békíteni próbálja az oroszokat.
Még Putyin képzelt új NATO-barátai, Magyarország és Törökország is gyorsan ellene fordultak. Orbánnak bizonyosan végigfutott az agyán 56 emléke, amikor beszüntette a flörtölést az elnökkel. Ugyanakkor a Nyugatot az is vezérelte, hogy kiderült: az átlagpolgár számára fontos a szabadság, a béke és a biztonság. Merthogy az életmód került veszélybe, de meg kell védeni. Ezért azután Svájc is feladta a semlegességét, a fiatalok pedig, akik egy nemzedékkel korábban a nukleáris lefegyverkezésért tüntettek, most az ellen tiltakoznak, hogy korlátozzák az ukrán menekültek befogadását.
De orosz tudósok is közzétettek egy levelet, amiből kiderül, hogy nem osztják Putyin zsarnoki gondolkodásmódját. Pedig sokat kockáztatnak, amikor próbálják visszarángatni országukat a szakadék széléről. Számukra az a legjobb támogatás, ha Európa hitet tesz az értékei mellett.
FT
Hatalmas fordulatot határozott el a német kormány a kül-, védelmi és biztonságpolitikában, de a változás többről szól, mint Ukrajnáról, mert Scholz felismerte, hogy Berlinnek vállalnia kell a rá háruló nemzetközi felelősséget. Ezt írja vendégkommentárjában Daniela Schwarzer, a Nyílt Társadalom Alapítvány európai, illetve eurázsiai igazgatója. Mint rámutat, a kancellár azt ígéri, hogy harcol a földrészen a szabadságért és a demokráciáért, mi több, ezt konkrét lépésekkel alá is támasztotta.
Ily módon valós a lehetőség, hogy megerősödik a transzatlanti védelmi együttműködés európai pillére. Ám lehet, hogy ha a dolgok még keményebbre váltanak, nehéz lesz egyben tartani a koalíciót, bár idáig a három párt egy irányba húzott. A miniszterelnök csak kihasználta ezt a lendületet. Viszont ha véget ér a háború, Oroszország aligha marad a németek fő energiaforrása.
Merthogy éppen az olaj és a földgáz jelenti a kontinens Achilles-sarkát a mind inkább tekintélyelvű Moszkvával szemben. Csakhogy a németek nem új beszerzési piacok után néztek, hanem megépítették az Északi Áramlat 2-őt. A szankciók ugyanakkor jelentős veszteséget okoznak majd nekik is, de egyelőre határozottan kitartanak az EU-összefogás mellett.
Berlin persze nem szigetelődhet el, ugyanakkor meg akarja győzni a partnereket, hogy semmi félnivalójuk nincs egy gazdasági óriástól, amely immár a kül- és biztonságpolitikában is átveszi a vezetést.
FAZ
Idegesek a devizapiacok, az ukrán válság miatt erős nyomás alá kerültek a közép-európai fizetőeszközök. Mivel nem tudni, milyen gazdasági következményei lesznek az orosz támadásnak, ideértve a szankciókat. Hiába avatkozott közbe szóban a Magyar Nemzeti Bank, a forint árfolyama rekordszintre emelkedett. A zlotyt 2009 óta nem jegyezték ennyire alacsonyan. De bajban van a cseh korona is.
Virovácz Péter az ING közgazdásza azzal magyarázza a jelenséget, hogy mindenki a biztonságot keresi, és ez rosszul hat az összes magyar, cseh és lengyel papírra. Hiszen a térség erősen ki van szolgáltatva az orosz gázszállításoknak. Magyarország esetében a függés 60 %-os. A KBC szakértői szerint amíg az ukránoknál nem csillapodik a helyzet, addig helye van a magyar, a cseh és a lengyel jegybank intervenciójának.
Mindenki kamatemelést vár. A Raiffeisen International elemzői ugyanakkor 9 %-os inflációt jósolnak Magyarországon, mert drágul az olaj és a gáz. A családok kevesebbbet tudnak költeni más beszerzésekre, ugyanakkor nőnek a termelési költségek, ez pedig előreláthatólag 0,5-1 %-kal veti vissza a növekedést.
Következő cikk: A zsarnokok és az önkéntes szolgaság
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >