Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„A nemzet nevében a saját polgárok ellen”
A Frankfurter Allgemeine Zeitung arra figyelmeztet, hogy az EU-nak nem csupán a kívülről érkező autoriter fenyegetése kell odafigyelnie, hanem rendíthetetlenül csatáznia kell a belső tekintélyelvű kihívással is, amit Magyarország és Lengyelország testesít meg. A kommentár „A nemzet nevében a saját polgárok ellen” címmel emlékeztet arra, hogy a két ország ugyan alapvetően másként viszonyul Oroszországhoz, ám ez nem befolyásolja szövetségüket az unión belül, mert elutasítják, hogy betartsák a jogállami normákat. Mindkét jobboldali kormány úgy véli, hogy a nemzeti jogokat és identitást Európa is veszélyezteti. Varsóban ezért bíznak Le Pen győzelmében, noha a politikus igen jó viszonyt ápol Putyinnal. A lengyel vezetés azt várja tőle, hogy szakít az eddigi közösségi politikával, mert az a PiS szerint erőszakkal elszakítja gyökereiktől a népeket. Az is tipikus, hogy Orbán antikommunista liberálisból lett szélsőjobbos. És ha ma úgy adja elő magát, hogy a keresztény napnyugatot védi, akkor ebben annak a pátosznak a torzult mása tükröződik, mint amikor a régióban az ellenzékiek a 80-as években arról beszéltek, hogy ők védelmezik az európai értékeket. Hogy a szélsőségesek győzni tudtak, az persze következett a szocialisták korrupciós ügyeiből, abból, hogy elhanyagolták a szociális kérdéseket, ugyanakkor a Nyugat lekezelően bánt ezekkel az országokkal. Szeelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
A német szabaddemokraták rá akarják venni a Bizottságot, hogy az haladéktalanul indítsa be a jogállami eljárást a magyar és a lengyel kormány ellen, ha az Európai Bíróság a jövő szerdán elutasítja a két ország panaszát a szankciós rendszer ellen. Ennek érdekében az FDP képviselői azt javasolták Strasbourgban, hogy mindaddig fagyasszák be a von der Leyennek és mintegy három tucatnyi közvetlen munkatársának jövőre járó közösségi pénzeket, amíg azok nem lépnek a jogállami vita megoldására.
Az előterjesztő Moritz Körner szerint ha a testület nem hajlandó megvonni a támogatások egy részét a jogállam ellenfeleitől, akkor a demokrácia híveinek az anyagiakkal kell jobb belátásra bírniuk a Bizottságot. Merthogy itt az EP-nek minden lehetséges eszközt alkalmaznia kell, hogy az ügy végre elmozduljon a holtpontról. Ha az illetékes bizottság a jövő hónapban helyt ad a kérésnek, akkor az irányelvként bekerül a 2023 költségvetési tervezetbe. A cél az, hogy a törvényhozás nyomást gyakoroljon a végrehajtó testületre, ha az EUB 4 nap múlva megadja a szabad jelzést a mechanizmus bevetéséhez.
FAZ
A jobboldali lap arra figyelmeztet, hogy az EU-nak nem csupán a kívülről érkező autoriter fenyegetése kell odafigyelnie, hanem rendíthetetlenül csatáznia kell a belső tekintélyelvű kihívással is, amit Magyarország és Lengyelország testesít meg. A kommentár „A nemzet nevében a saját polgárok ellen” címmel emlékeztet arra, hogy a két ország ugyan alapvetően másként viszonyul Oroszországhoz, ám ez nem befolyásolja szövetségüket az unión belül, mert elutasítják, hogy betartsák a jogállami normákat.
Mindkét jobboldali kormány úgy véli, hogy a nemzeti jogokat és identitást Európa is veszélyezteti. Varsóban ezért bíznak Le Pen győzelmében, noha a politikus igen jó viszonyt ápol Putyinnal. A lengyel vezetés azt várja tőle, hogy szakít az eddigi közösségi politikával, mert az a PiS szerint erőszakkal elszakítja gyökereiktől a népeket.
Nem véletlen, hogy éppen két volt szocialista országban jutottak uralomra ilyen nézetek. Ám tévedés volna ebből a demokráciájuk éretlenségére következtetni. A kontinens nyugati feléhez hasonlóan a két populista párt is a veszteseket karolja fel, illetve azokat, akik úgy érzik, hogy az út szélén maradtak a hatalmas változások során. Az viszont már térségbeli sajátosság, hogy ilyen alapvető átrendeződés ment végbe, nem beszélve a diktatúrák örökségéről, az általános társadalmi bizalmatlanságról.
Az is tipikus, hogy Orbán antikommunista liberálisból lett szélsőjobbos. És ha ma úgy adja elő magát, hogy a keresztény napnyugatot védi, akkor ebben annak a pátosznak a torzult mása tükröződik, mint amikor a régióban az ellenzékiek a 80-as években arról beszéltek, hogy ők védelmezik az európai értékeket. Hogy a szélsőségesek győzni tudtak, az persze következett a szocialisták korrupciós ügyeiből, abból, hogy elhanyagolták a szociális kérdéseket, ugyanakkor a Nyugat lekezelően bánt ezekkel az országokkal.
De ez a magyarázat sem igazolja a demokratikus normák megsértését, a szabályok semmibevételét. Azon kívül az EU-ellenes erők győzelme csupán a történet felét jelenti, mert a legtöbb egykori ellenzéki hű maradt a jogállami elvekhez. A régi tagok tanulhatnának abból, hogy ezek a társadalmak miként birkóztak meg a nehézségekkel.
A Fidesz és a Jog és Igazságosság nem az unióval, hanem elsősorban azokkal hadakozik, akiknek odahaza ez a sikertörténet köszönhető. Ám ha a két párt a nemzeti szuverenitással támasztja alá az igazságszolgáltatás átpolitizálását, valamint a demokrácia meggyengítését, akkor valójában elveszi a lehetőséget saját polgáraitól, hogy más jövőt válasszanak országuknak. Ezért az uniónak nagyon oda kell figyelnie a soraiban lévő autokratákra.
Reuters
A lengyel államfő után több kormánypárti képviselő is javaslatot terjesztett elő, hogy megoldódjon az EU-val a jogállami vita, és ily módon az ország végre hozzájusson a brüsszeli koronaalapból elirányzott 36 milliárd euróhoz. Eszerint megmaradna az unió, sőt az Európai Bíróság állam által kifogásolt Fegyelmi Kamara, de csupán szakmai testületként. Ha a bírák ellen jogsértés gyanúja merül fel, akkor sorsolással a Legfelsőbb Bíróság tagjaiból alakítandó bizottság járna el az adott ügyben.
Egyelőre nem világos, hogy a parlament mikor vitatja meg a két elképzelést, illetve azt sem tudni, hogy a PiS támogatja-e az új indítványt, vagy azt csupán kalózakciónak kell tekinteni. Mindenesetre az előterjesztők azt állítják, hogy figyelembe vették az EUB összes ajánlását.
A bírálók szerint azonban a felvetés nem érinti az alapgondot, azaz a politika változatlanul beleszólhatna a bírói kinevezésekbe. A Iustitia nevű szakmai képviselet szóvivője úgy nyilatkozott, hogy csak ködösítésről van szó, a cél kizárólag az uniós források megszerzése.
Deutsche Welle
Az új cseh kormány véget akar vetni Babiš és a többi agrárbáró kivételezett helyzetének, ezért arra készül, hogy teljesen átalakítja a brüsszeli forrásokon alapuló támogatási rendszert. Az uniós szubvenciók fő haszonélvezői idáig a nagy gazdaságok voltak, a volt miniszterelnökkel az élen. Átlagos nagyságuk 130 hektár, 8-szor akkora, mint az uniós átlag. Ám számukra plafont húznának meg, ugyanakkor az eddiginél jóval többet kapnának a kisebb vállalkozások, illetve a biogazdák, mert számuk egyre jobban csökkent az utóbbi években.
A cél az, hogy az ország felzárkózzon a nyugati agrárpolitikához, ami persze még hosszú utat jelent. Mindenesetre a jövő évtől életbe lépő új rendszer megfordítaná, hogy a nagyok idáig hektáronként 80 euróval több pénzt kaptak, mint a kisebbek, és ez valóságos forradalmat jelent a mezőgazdaságban.
A nagy konszernek persze tiltakoznak, Prágában és másutt is többször eltorlaszolták az utakat, ám az ötpárti koalíció nem hajlandó engedni, mivel maga mögött tudja a társadalom nagy részét.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >