Ma Lóránt, Loránd, Pál névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Képesek leszünk végre ledönteni az egyeduralmi rezsimek bástyáit?
Most adottak a külső feltételek: Európa és Amerika az ellenzéki összefogás és közös miniszterelnök-jelöltje mellett áll.
Az ellenzéknek most kormányképes alternatívát kell nyújtania. Reformokat ígérnie és kidolgoznia az egészségügyben, az oktatásban, az önkormányzati autonómia visszaszerzésére. Négy évet betöltő antiinflációs bér-, nyugdíj- és adópolitikát felkínálnia. Hiteles miniszterjelölteket állítania. A történelmi idő újra itt van. Lengyel László:
Most megint ránk és a lengyelekre figyel a világ, mint 1989-ben. Képesek leszünk-e végre az egyeduralmi rezsimek bástyáit ledönteni? Ehhez most adottak a külső feltételek: Európa és Amerika az ellenzéki összefogás és közös miniszterelnök-jelöltje mellett áll. Magyarország 1989-ben élt a történelem adta rendkívüli idejével: békésen rendszert váltott. Demokráciát kezdett építeni diktatúra helyett, Nyugathoz csatlakozott Kelet helyett, főutat választott mellékút és zsákutca helyett. Az első húsz évben a rendszerváltó elit sokat hibázott, jelentős részét elpazarolta a kegyelmi időszaknak, de mégis elmondhatjuk: jó irányba tartott rosszul. Az elmúlt évtizedben ismét rendszert váltottunk: immár rossz irányba, zsákutcába megyünk teljes sebességgel. A 89-es rendszerváltás utolsó, és a 2010-es rendszer (vissza)váltás első nemzedéke magánérdekű bűnöző autokráciát épít jogállami demokrácia helyett, Kelethez csatlakozik Nyugat, a nemzeti elzárkózás zsákutcáját választja a világ főútvonala helyett. A személyes egyeduralkodó és politikai-gazdasági családja, klánja elrabolta, elpazarolta a magyar nemzet anyagi forrásaival együtt azt a történelmi időt, évtizedet is, amikor e nemzet szabadabb, egyenlőbb, szolidárisabb lehetett volna, amikor felzárkózhatott volna a fejlett világhoz.
Három ciklus kormányzása után elkészíthető a rendszer leltára. Bűnei közé nemcsak az tartozik, amit tett, hanem az is, amit nem tett. Amit tett, az az ország kirablása. Amit tett, annak közvetlen eredménye a túlfűtésből származó inflációs válság. Amit tett, annak következménye a járvány 40 ezer halottja és számtalan betege. Amit tett, az természeti és épített örökségünk rombolása. Amit tett, a szegények, a peremen élők és segítőik megalázása. Amit tett, az megbocsáthatatlan.
Minden lehetősége megvolt rá – volt európai és saját forrása, volt ideje –, hogy tegyen a társadalmi rétegek közötti és a térbeli egyenlőtlenségek felszámolásáért, a szegények felemeléséért, a középosztály helyzetének stabilizálásáért – nem tette meg. Közelebb kerülhettünk volna Ausztriához, a fejlett Európához, nemcsak a nemzeti jövedelmünk, hanem az infrastruktúránk és digitalizációnk révén, az embertőkébe történő befektetésünk, intézményi-szervezeti reformjaink által – nem kerültünk közelebb. Elindulhattunk volna a környezet védelme, a gazdaság kizöldítése útján – nem tettük meg. Teremthetett volna a jogállami és emberközpontú, tiszta és hatékony központi és autonóm helyi digitalizált kormányzással „jó kormányzást” – nem teremtett. Mintát adhattunk volna a kelet-európai országoknak, hogyan kell élni a szabadsággal, véghez vinni a modernizációt, építőn együttműködni egymással – példát adtunk az emberi jogok korlátozására, a történelmi visszalépésre és az akadályozó vétópolitikára. Lehettünk volna a béke, a konszenzus, a biztonság és a szabadság szigete a nemzetközi káosz idején, helyette a káosz előidézői lettünk, a konfliktus, a kiszámíthatatlanság és az ezer apró elnyomás mocsárvidéke.
Mit tettél? Mi a teljesítményed? – kérdezzük az évtized urától. Hozzáadtál vagy elvettél ettől a társadalomtól? S a leltár készítői a világban, a történelemben, ahol a nemzetek vezetőinek teljesítményét számba veszik, kizárólag mínuszjeleket írnak a 2010-es évek magyar vezetőinek neve mellé. Arra használták fel tehetségüket és erejüket, hogy romboljanak és ne építsenek, hogy elvegyenek és ne hozzáadjanak. A maguk érdekét nézték, s nem a nemzetükét. Ebben a zsákutcás rendszerben nincs jövője Magyarországnak, nincs perspektívája a magyar fiatalnak, nincs teljesítmény elismertsége, tisztelete a dolgozónak, nincs biztos és nyugodt öregsége a nyugdíjasnak. A család, a klán áll a politikai, társadalmi és gazdasági konvergencia, felzárkózás útjában. Miattuk nincs tisztességes szövetségesünk a világban, s miattuk néznek gyanakvással minden magyarra.
Elmulasztották az ellenzék pártjai is a maguk történeti idejét. Egy évtizedre volt szükségük ahhoz, hogy megértsék: össze kell fogniuk, közös jelöltekkel, programmal, kormányképes alternatívával kell a parlamenti és önkormányzati választásokon elindulniuk. Egymás elleni háborújuk közepette magukra hagyták választóikat a jogállami intézményekért, a szabadságjogokért, a jobb életért folytatott küzdelmükben, képtelenek voltak egy másik rendszer hiteles és követhető jövőképét felvázolni, kormányképes szereplőket kinevelni. Ebben súlyos felelősség terheli a magyar politikai elit mellett a gazdasági, a szellemi és a médiaelitet is. Megbuktatták saját kormányképes jelöltjeiket. Nem véletlen, hogy az évtized fő mondásává vált: Orbán Viktornak nincs alternatívája (OVNA).
Most megint ránk és a lengyelekre figyel a világ, mint 1989-ben. Képesek leszünk-e végre az egyeduralmi rezsimek bástyáit ledönteni? Ehhez most adottak a külső feltételek: Európa és Amerika az ellenzéki összefogás és közös miniszterelnök-jelöltje mellett áll. Orbán Viktor támogatója Putyin és a Türk Tanács. Orbán nemzetközi szövetségesei egymás után megbuktak. Az EU egyértelművé tette, hogy az Orbán-kormány nem részesülhet az Újjáépítési Alapból, mert tisztességtelenül bánt az eddigi európai pénzekkel. Amerika fontolóra vette az Orbán-klán ellen a Magnyickij-törvény alkalmazását, vagyis az oligarchák számláinak befagyasztását és utazási tilalmukat.
Itthon létrejött két alapvető feltétel: megteremtődött az ellenzéki egység és minden vita, veszekedés ellenére fennáll, és aligha megy szét a választásokig. Demokratikus előválasztáson megszületett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje és egyéni választókerületi jelöltjei. Ha igaz, kiegyezés született az egységes listában is. A másik oldalon, a hatalompártban nincs semmiféle demokrácia, senki nem kíváncsi saját választóik véleményére. A kétharmadot négy, bűncselekménnyel megvádolt képviselővel tartják fenn. Orbán azt tesz, amit akar, pártja kussol.
A választás – akarjuk, nem akarjuk – három kérdésen dől el. A világjárvány szörnyű magyarországi következményeit 2022 tavaszán számon fogják kérni a választók. A rendszer kiszolgáltatta, cserben hagyta polgárait, az egészségügyben dolgozókat, kirabolta önkormányzatainkat, miközben a klán a saját zsebét tömte a lélegeztetőgépekkel, a kínai vakcinákkal stb. szerzett haszonból. Ma halálos csend van. De orvos és ápolónő, Covid-beteg és a halottak hozzátartozói, tanár és óvónő, polgármester és katona, mind-mind tudja, hogy mit tettek, mennyire nem érdekelte őket a kisemberek sorsa. Orbán meg fogja tanulni: habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr.
Nem lehet észrevétlen és büntetlen 12 éven keresztül kirabolni egy országot. Ha van sorozatgyilkos, akkor van sorozatrabló is. És a mi családi sorozatrablónk fényes nappal, dicsekedve követte el rablásait. Egy kastély is sok, de 14 a trónörökös, marbellai párnak! Elfoglalni a Balaton és a Velencei-tó néhány üdülőjét, kikötőjét se semmi, de megszerezni az egész Balaton-partot, a Velencei-tavat! Ellopni az európai pénzek harmadát is ronda dolog, de az egészet: minden pályázaton mindig nyerni!? Amerre a szem ellát, az Orbán-klán birtokai húzódnak. És ne gondoljuk, hogy nem rabolja ki a saját tulajdonos középosztályát, saját választóit! Nincs olyan stratégiai ágazat, nincs olyan szolgáltatás, ahová be nem települtek. Nem száz-, hanem ezermilliárdok halmozódtak fel egy kézben. "Én már nem Magyarországra, hanem Orbán-országba megyek hozzátok" – mondja lengyel barátom. Kíváncsian várom, hogy mit válaszolnak majd a helyi hatalompárti jelöltek arra az egyszerű kérdésre: Kié ez a kastély? Kié ez a bank? Kié ez a szálloda? Kié itt minden? Mészáros és Tiborcz néven a miniszterelnöké, a többi néven a kláné. Miközben minket válság sújtott, te gazdagodtál! Mennyit kaptál azért, hogy a szemünkbe hazudj!
Az inflációs gazdaság tönkreteszi a társadalmat, s az Orbán-rendszer benzinnel oltja a tüzet. A tartós inflációs válságot az Orbán-rendszer évek óta túlfűtő gazdaságpolitikája idézte elő, ehhez járultak a külső körülmények. Ezt a brutális áremelkedést tovább erősíti a választási pénzszórás, a tűz benzinnel öntözése (Surányi György kiváló hasonlata). Elég a miniszterelnök-jelöltnek és az egyéni jelölteknek kiállni a piac, a bolt elé és megkérdezni az arra járót: mit tud venni és mennyiért a jövedelméből. Nincs az a sokgyerekes háziasszony, kisnyugdíjas, taxisofőr, kisvállalkozó, aki ne tudná, mekkora tragédiát okoz az árak emelkedése.
Az ellenzéknek most kormányképes alternatívát kell nyújtania. Reformokat ígérnie és kidolgoznia az egészségügyben, az oktatásban, az önkormányzati autonómia visszaszerzésére. Négy évet betöltő antiinflációs bér-, nyugdíj- és adópolitikát felkínálnia. Hiteles miniszterjelölteket állítania. A történelmi idő újra itt van.
(Népszava - Kentaurbeszéd)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa akár szét is eshet
Európában új törésvonalak jelentkeznek, a kontinens akár szét is eshet, évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető. >
Mi van a csökkenő balkáni határsértések mögött?
Ausztria döngeti a mellét, hogy tavaly neki köszönhetően csökkent a migránsok száma a Balkánon, ám ez >
Mi van ha Trump úgy fog uralkodni mint Putyin?
Mi van akkor, ha Trump is pont úgy irányítja országát, mint Putyin az oroszokat, mert amit >
Az EU következő populistája már Horvátországból köszönt
Horvátországból már az EU következő populistája küldi üdvözletét, miután fölényesen, 75%-kal győzött az elnökválasztáson Zoran Milanović. >
Az imperializmus visszavág
A kommentár az egykori mozi kasszasiker címét némiképp módosítva arra hívja fel a figyelmet, hogy nem >
Odahaza Biden sok mindent jól csinált, de a nemzetközi színtéren hagyta, hogy bolonddá tegyék
Ezt a Guardian külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall látja így. Szerinte a távozó amerikai elnök hivatali idejét >
Kettős gázcsapás érte Szerbiát
A MOL kerülhet helyzetbe, miután az amerikai kormányzat azt követeli, hogy Belgrád szerezze vissza a Gazpromtól >
Az igazság visszavétele
Felfoghatatlan évek vannak mögöttünk. Felfoghatatlan, hogy mi mindent lehetett itt büntetlenül megtenni vagy éppen nem megtenni. >
Tegyük Ismét Naggyá Oroszországot (meg Kínát)
Fareed Zakaria a Washington Postban úgy látja, hogy Trump a 19. századi imperializmust éleszti újjá és >
A föld végül is lapos
Sok jót nem ír a Fideszről a Süddeutsche Zeitung abban az összeállításában, amelyet a jobboldali populizmusról >
Amerikai feketelistán a magyar Richelieu
Mostantól kezdve egy uniós állam gyakorló minisztere is indexen van az Egyesült Államokban, ami nem gátolja >
Musk, Európa ellensége
Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, amit Elon Musk művel a magyar származású üzletember ügyében, miközben >