2022. szeptember 27. kedd
Ma Adalbert, Vince névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Kétféleképpen is lehet”?

Szerbiában nem tartják tiszteletben a jogszabályokat!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Kétféleképpen is lehet”?
Magyar Szó, 2022. január 20. 13.

Nem lehet „kétféleképpen”, hanem csak egyféleképpen. Ez pedig a magyar nyelv egyenrangú hivatalos használata – ahogy a törvények és a nemzetközi egyezmények megkövetelik! Az a nemzeti közösség, amelyiknek a vezetői nem állnak ki a jogainak érvényesítésért, a beolvadásra, a csendes kihalásra van ítélve! Az április 3-ai szavazás erről is szól! Bozóki Antal:

Az útjelző táblák többnyelvű, szerb és nemzeti kisebbségi nyelven való kiírása Szerbiában a gyakorlatban sehogy nem valósul meg.

A Magyar Szó nevű, Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „alapította” napilap január 20-ai írásából is arról értesülünk, hogy „sorra tűnnek el a Tisza mentén a kétféle írásmóddal, cirill és latin betűkkel feliratozott útirányjelző táblák”.

A cikkíró azonban nem fejezte be a mondatot: Nem tette hozzá, hogy ezek helyett csak cirill betűs táblákat helyeznek ki! Megelégszik azzal, hogy újabban csak szerb nyelven, „kétféle írásmóddal”, cirill és latin betűvel kiírt útjelzőket látott! Az viszont eszébe sem jutott, hogy megkérdezze a helyi vezetőket: magyar nyelven a táblákon miért nincsenek kiírva a helységnevek?

 A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) tavaly júliusban beadvánnyal fordult a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkársághoz, amiben több község területén rámutatott a nyelvhasználati jogok megszegésére a közlekedési táblák esetében.

– A regionális utak mentén Szabadka, Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse vonalon lévő települések területén lecserélték a régi többnyelvű közlekedési táblákat és a helyükre, leginkább csak szerb nyelvű, cirill írásmóddal lévő táblákat helyeztek ki – áll a VMDK augusztus 30-ai közleményében.

A beadványra válaszolva a titkárság arról értesítette a pártot, a Köztársasági Jogalkotási Titkárság véleményére támaszkodva, miszerint „csak az a gyakorlat támogatható, amely szerint a kisebbségi nyelveken csak a település kezdetét, végét és az utcák megnevezését kell kiírni”.

A VMDK közleményében hangoztatta, „nem tudja elfogadni a nyelvhasználati törvény rendelkezéseinek ilyen mértékű leszűkítését és félretolmácsolását, hiszen ez sérti a nemzetközi egyezményeket, a szerb alkotmány által is szavatolt anyanyelvhasználatra való jogot, a szerzett jogokat és magát a nyelvhasználati törvényt is.”

– A VMDK számára botrányos és különösen lehangoló, hogy ezt az álláspontot olyan intézmények képviselik, amelyekben hatalmi pozíciójukból eredően vezető beosztásban, elnöki, titkári vagy államtitkári szinten, jelen vannak egy másik magyar pártnak (a Vajdasági „Magyar” Szövetségnek – B.A.) a tisztségviselői. Sajnálatosnak látjuk a Magyar Nemzeti Tanács viszonyulását is, hiszen részükről a mai napig még nem hallottunk nyilvános állásfoglalást ez ügyben – írja a párt közleményében.

A VMDK bejelentette, hogy további jogi lépéseket fog alkalmazni az anyanyelvhasználatra való jogunk megvédésére”.

Czegledi Rudolf, Zenta polgármestere Három héttel később (2021. augusztus 31-én) a Pannon RTV Közügyek c. műsorában így nyilatkozott: „Ha az illetékes köztársasági közvállalat hamarosan nem cseréli le a kizárólag cirill betűs útjelző táblákat, akkor az önkormányzat saját költségén teszi ezt meg”.

– Új táblákat helyeztek ki, amik sokkal jobban láthatóak, mint a régi kopottak, ami helyes és jól is csinálták, viszont nálunk is csak cirill írásmóddal írták ki. Interveniáltunk, tehát írásban elküldtük a Szerbiai Közutak Közvállalatnak, hogy kérjük, hogy latin betűs írásmóddal is legyen, hiszen nálunk is sok olyan turista fordul meg, vagy átutazó vendég, aki a cirill betűs írásmódot nem ismeri. Ígéret van, hogy meg fog történni, de volt olyan helyzet is, ahol kénytelenek voltunk az önkormányzat eszközeiből – mint például Tornyos központjában – kicserélni a táblákat, és két írásmóddal helyeztük ki. Ha a kérvényünknek nem lesz hatása, akkor kénytelenek leszünk a másik táblákat is ilyen módon megoldani – nyilatkozta Czegledi a műsorban.

Talán éppen Czegledi „interveniálása” alapján kerültek kihelyezésre a Magyar Szó riportere által helyesnek tartott cirill és latin betűs táblák.

A VMDK információi szerint, a hivatalos nyelv- és íráshasználatról törvény 2018. évi módosítása után „elkezdődött a meglévő közlekedési jelek feliratainak az új törvény rendelkezéseivel való fokozatos összehangolása”. (Jellemző, hogy a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos honlapján ennek a törvények még mindig a 2010. évi szövege található. Ennyire érdekli őket a magyar nyelv hivatalos használata!)

Ez azt is jelentette, hogy a régi útjelző/közlekedési táblák cseréjekor, illetve az újak kihelyezésekor, azoknak a községeknek a területén, amelyekben a magyar nyelv is hivatalos használatban van (Ada, Csóka, Kishegyes, Szabadka, Magyarkanizsa, Topolya, Törökkanizsa, Zenta stb.), az addigi két vagy többnyelvű útjelző, a helységek neveit és egyéb információkat tartalmazó táblákat – „az esetek 90 százalékában – kizárólag szerb nyelvű cirill betűs táblákra cserélték ki”.

Sok esetben pedig, ha a jelzőtáblákon ki is írták például a helység magyar nevét, lefestették, megrongálták azt (Bajsa, Beodra, Bocsár, Kevevára, Székelykeve, Szőreg, Tiszaszentmiklós, Törökkanizsa stb.). Senkit ezért – ismereteim szerint – felelősségre még nem vontak, az okozott anyagi kárt az elkövetőkkel nem térítették meg. Pedig a táblák cserélgetése nem olcsó mulatság.

A szerb alkotmány 79 szakasza (A sajátosság megőrzésére való jog) szerint a nemzeti kisebbségek tagjainak joguk van – egyebek mellett – „azokban a környezetekben, ahol az összlakosság jelentős számarányát képezik, a hagyományos helyi elnevezéseket, az utcaneveket, a településeket és topográfiai jeleket saját nyelvükön kiírni”.

A hivatalos nyelv- és íráshasználatról törvény 1. szakaszának 3. bekezdésében azt írja, hogy „a Szerb Köztársaság azon területein, ahol a nemzeti kisebbségek tagjai élnek, a szerb nyelvvel egyidejűleg a nemzeti kisebbségek nyelvei és írásmódjai is hivatalos használatban vannak, a jelen törvénnyel meghatározott módon”.

A törvény 3. szakaszának 2. bekezdése szerint „hivatalos nyelv- és íráshasználatnak minősül a következő nyelv- és íráshasználat is: a helységnevek és egyéb földrajzi nevek, a terek és utcák nevének, a szervek, szervezetek és cégek nevének kiírása, a nyilvános felszólítások, a nyilvánosság értesítésének és figyelmeztetésének közzététele, valamint az egyéb közfeliratok kiírása”.

Ugyanez a törvény 11. szakaszának 4. bekezdésében azt írja, hogy azoknak az önkormányzatoknak a területén, amelyekben hivatalos használatban van valamelyik nemzeti kisebbségi nyelv, „a közmegbízatást végző szervek elnevezéseit, helyi önkormányzatok, települések, terek és utcák neveit, valamint egyéb helyneveket az adott nemzeti kisebbség nyelvén, annak hagyománya és helyesírása szerint is ki kell írni”.

A szerb alkotmány és a hatályos jogszabályok egyértelműen arra utalnak, hogy azoknak az önkormányzatoknak a területén, amelyekben – a törvény szerint – „az adott nemzeti kisebbségnek a teljes lakosságban való részaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint eléri a 15%-ot” (11. szakasz 2. bekezdés) – a szerb nyelv  cirill és latin írásmódja mellett – az útjelző táblákat adott nemzeti kisebbség nyelvén és írásával kell kihelyezni! Nem a „turisták”, vagy „átutazó vendégek” miatt – ahogyan Czegledi tévesen állítja –, hanem az ott élő magyarok jogai miatt!

A jelenlegi gyakorlat nem csak a belső jogszabályokkal ellentétes, de Szerbiának az Európa Tanács regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának (ETC No. 148)[9] és a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményéből (ETC No. 157) eredő nemzetközi kötelezettségeivel is.

Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy Szerbiában nem tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket. Ebben a folyamatosság és a szándékosság elemei is fellelhetőek. A Magyar Nemzeti Tanács által „alapított” magyar nyelvű sajtó pedig még segíti is a hivatalos szerveket! Itt nem a hatóság „jóakaratáról” van szó, hanem a törvények és a nemzeti közösség jogainak a tiszteletben tartásáról!

A problémát csak súlyosbítja, hogy van egy nemzeti tanácsunk, amelyik arra se nem képes, hogy kiálljon, követelje még a nyelvi jogoknak a tiszteletben tartását sem. Ennek a testületnek van egy nyelvhasználattal megbízott Végrehajtó Bizottsági tagja és Nyelvhasználati Bizottsága is, de ezekről szinte semmit nem hallani! Pedig bizonyára valamiféle fizetséget is kapnak a hallgatásért, a semmittevésért, vagy utóbb Mičátek-díjban részesülnek, mint Hajnal Jenő, az MNT elnöke, „az emberi és kisebbségi jogok védelme területén elért kimagasló eredményeiért”.

Van egy pártunk is, a Vajdasági „Magyar” Szövetség, amelyik képviselői a magyar közösség jogainak érvényesítése, fejlődése érdekében éppen semmit nem tettek az utóbbi másfél évtizedben.

Tehát: Nem lehet „kétféleképpen”, hanem csak egyféleképpen. Ez pedig a magyar nyelv egyenrangú hivatalos használata – ahogy a törvények és a nemzetközi egyezmények megkövetelik!

Az a nemzeti közösség, amelyiknek a vezetői nem állnak ki a jogainak érvényesítésért, a beolvadásra, a csendes kihalásra van ítélve!

Az április 3-ai szavazás erről is szól!

 

2022. január 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább

Követendő példát mutattak

A vita után a közönség soraiból nem egy, hanem legalább féltucat fiatalember szólalt fel, fiatalok voltak, >

Tovább

A magyar jacht

Egyszer azonban csoda történt. Magyar jachton szolgálta fel a pizzát. Az utasok éppen arról cseverésztek, milyen >

Tovább

Pásztor-lista

Pásztor és Hajnal egyik politikai bűne, hogy az MNT illetékességét az oktatás, a tájékoztatás és a >

Tovább

Rombolni már tudnak!

Pásztor elismerte, „onnantól, hogy a migránsok belépnek Szerbia területére, a probléma kezelése kicsúszik az ellenőrzés alól”. >

Tovább