Ma Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán Viktor lepattant
Szélsőjobbos szuperfrakciót próbált létrehozni az Európai Parlamentben, de ebből egyelőre nem lesz semmi, a többi közt azért, mert Salvini nem szállt be. Pedig, ha sikerülne tető alá hozni az összefogást, az több pénzt, felszólalási időt és befolyást jelentene Strasbourgban. Ám a magyar vezető is elismerte, hogy e pillanatban semmi esély sincs az új csoport megalakulására – egészen az áprilisi francia elnökválasztásig. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Morning Star
A magyar kormány a járványra hivatkozva megakadályozta, hogy az osztrák VIG biztosító átvegye a holland Aegon itteni érdekeltségeit, ideértve biztosítási ágazatát, nyugdíjalapját és alapkezelőjét, ám a vita most úgy rendeződik, hogy az állam beszáll az érintett cégekbe. Összesen 45 %-os részesedéshez jut ily módon, de a tranzakcióról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az irányítás joga a többségi tulajdonost illeti meg.
Az erről szóló szándéknyilatkozatot ma írják alá, de az egyeztetés folytatódik. Ebben magyar részről a 100 %-ig állami kézben lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vesz részt. Mint emlékezetes, az Aegon Lengyelországból, Romániából és Törökországból is kivonul, ottani pozícióit szintén a Vienna Insurance Group veszi át. Ily módon a magyar vétó miatt egy összesen 830 millió eurós megállapodás lógott a levegőben. (Ez oldódik meg oly módon, hogy a kormány idehaza kisebbségi tulajdonhoz jut – a szerk. megj.)
Deutsche Welle
A német kormány egyrészt megosztott, másrészt tanácstalan az ügyben, milyen politikát folytasson Oroszország, Ukrajna, valamint Közép- és Délkelet-Európa ügyében, de ez nem vonatkozik a jogállam követelményére, mert ott eléggé egységes az álláspont. Az elemzés úgy ítéli meg, hogy a koalíción belül a zöldek az értékek érvényesítését sürgetik, a szociáldemokraták viszont inkább a gyakorlatias megközelítést szorgalmazzák.
Mindenesetre meglepő, hogy a kérdés viszonylag csekély súlyt kapott a három párt együttműködési nyilatkozatában, hiszen pl. a V4-ek igen fontos gazdasági partnert jelentenek, arról nem beszélve, hogy Németország milyen kulcsszerepet tölt be a kontinens két fele közötti kapcsolatok előmozdításában. De hát jelentős ellentétek tapasztalhatók a régiót illetően a három szövetséges között. Az SPD például már az előző kormány idején sem forszírozta túlzottan a kiállást a magyar és a lengyel jogállam lebontása ellen.
A liberálisok megosztottak. Egyik részük a gazdasági érdekeket helyezné előtérbe, másik részük az emberi és polgárjogok fontosságát hangoztatja. A környezetvédőknél alapkérdés az értékeken alapuló külpolitika. Az új kormány mindjárt a legelején kénytelen nagy figyelmet szentelni a régiónak, mivel Varsó megütközik Brüsszellel a demokrácia ügyében, a boszniai szerbek vezére elszakadással fenyegetőzik, ám leginkább az orosz csapatösszevonások nyugtalanítók.
De úgy néz ki, hogy a koalíció nem szeretné, ha kiéleződne a belső vita és ez vonatkozik arra is, hogy megkezdheti-e működését az Északi Áramlat 2. A jogállam ügyében viszont már nagyobb az egység. Az SPD némi önkritikát gyakorolva azt állapította meg, hogy Merkel túlságosan is elnéző volt Orbán Viktorral szemben, ám ez hibának bizonyult, ami most sokba kerül. És a lengyeleknél bizonyos tekintetben éppen azért szabadulhattak el a dolgok, mert Németország sok mindent elmulasztott megtenni Magyarország ügyében.
A zöldek illetékese azt mondja, a Bizottság nem hagyhatja rá a jogállam védelmét a többiekre Budapest és Varsó ellenében. Az FDP szakértője úgy véli, hogy a német kormánynak sokkal határozottabbnak kell lennie ebben a kérdésben, mint az előző garnitúrának. De cselekedniük kell a német autógyáraknak is – tette hozzá. Mert a Mercedes vagy a BMW igenis állást foglalhat, amikor az emberi vagy polgárjogok forognak kockán.
Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktor lepattant, mert szélsőjobbos szuperfrakciót próbált létrehozni az Európai Parlamentben, de ebből egyelőre nem lesz semmi, a többi közt azért, mert Salvini nem szállt be. Pedig ha sikerülne tető alá hozni az összefogást, az több pénzt, felszólalási időt és befolyást jelentene Strasbourgban. Ám a magyar vezető is elismerte, hogy e pillanatban semmi esély sincs az új csoport megalakulására – egészen az áprilisi francia elnökválasztásig.
A jelentés megjegyzi, hogy a szóba jövő két frakció közül a Konzervatívok és Reformerek, soraikban az AfD-vel és az olasz Ligával, nem éppen kezdeményezéseikkel és hozzáértésükkel tűnnek ki. Ugyanez vonatkozik a Fidesz törvényhozóira, akik a Néppárt elhagyása után nagyjából a senki földjén mozognak. Márpedig ez nagy pofon Orbánnak, mondja a pozsonyi Globsec elemző intézet egyik szakértője.
A magyar politikus a hónap elején nagy reményekkel utazott Varsóba az euroszkeptikus erők Kaczynski által kezdeményezett csúcstalálkozójára, de csalódnia kellett, mert belpolitikai megfontolásokból Salvini távolmaradt. Nem kíván ugyanis egy gyékényen árulni a Meloni-féle posztfasiszta Olaszország fivéreivel, miközben odahaza mindketten ugyanazt a választói réteget igyekeznek becserkészni.
A szélsőjobbot Oroszország mellett az is megoszthatja, hogy miként viszonyuljanak Kínához. A már említett szlovák szakértő szerint az erők egyesítéséhez a következő alkalmat a 2024 májusában esedékes európai választás kínálja. De már az előző év végéig össze kell hozni a szövetséget, ha ezek a pártok befolyásolni akarják a kampányt.
Politico
Bár egyelőre nem tartanak intervenciótól, mégis nyugtalanok az Euronews munkatársai, mert egy olyan portugál cég szerzett többséget a tévécsatornában, amelynek jelentős üzleti érdekeltségei vannak Magyarországon Orbán Viktor közvetlen környezetében, ráadásul a tulajdonos apja a Fidesz érdekeket képviselte az Európai Néppártban, majd a miniszterelnök tanácsadója lett.
Az Alpac Capital új vállalkozása mindenesetre annyira érzékeny téma lett, hogy még Orbán is kitért rá a keddi sajtóértekezleten, hangsúlyozva, hogy a Fidesz nem kíván „világbirodalmat” létrehozni. Az ugyanakkor tény, hogy a vállalkozás olyan nagy piaci játékosoktól kapott pénzt mint a MOL, az OTP, de támogatta az Eximbank is. Ezen felül együttműködik a kormánypárthoz szorosan kötődő 4iG-vel.
Az aggályok további forrása, hogy az új portugál tulajdonos három képviselőt delegált az Euronews független szerkesztőségi tanácsába, bár személyesen letette a nagyesküt az alkalmazottaknak, hogy nem lesz semmiféle politikai nyomás.
Ezzel szemben Urbán Ágnes a Mérték Médiaelemző igazgatója nem zárja ki, hogy a tévé a magyar kormány előretolt helyőrségeként működik majd, a függetlenség álcájában. Azaz a mostanihoz képest visszavesz a bírálatokból, amikor az illiberális demokráciák körmére kell nézni. Merthogy értelmes üzleti magyarázat nincs a vásárlásra. De hát a KESMA esetében is valami hasonló történt.
Az összeállítás emlékeztet arra, hogy a Fidesz jelen van a szlovén és az észak-macedón sajtópiacon is. Londonban működteti a V4NA hírügynökséget, amely migráció-ellenes, szélsőjobbos cikkeket közöl. Emellett egy jelentős részben kormányzati forrásokból működő alap támogatja a Remix News-t, amely gyakran Orbán nézeteit propagálja.
Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője azt mondja: a magyar vezetőnél már nagy hagyományai vannak, hogy szerkesztőségeket vesz, majd utána előírja, hogy miről szabad írni, miről nem. Így aggasztó az Euronews tulajdonosváltása. A Bizottság is lát kockázatot az ügyletben. Annál is inkább, mert jó ideje pénzt ad a csatornának. Jelezte ugyanakkor, hogy vége az együttműködésnek, ha sérül a szerkesztőség önállósága.
Reuters
A pápa arra figyelmeztetett, hogy minden európai országnak ki kell vennie részét a menekültek befogadásából és mindenütt segíteni kell nekik a beilleszkedésben. Ferenc, aki nemrégiben látványos akcióként görög, illetve ciprusi táborokat keresett fel és elintézte 50 menedékkérő áttelepítését Olaszországba, azt mondta szokásos heti audienciáján, hogy a bevándorlás terheinek javarészét a déli államok viselik, de ez így nem jó. A felelősséget minden kormánynak vállalnia kell, mert itt emberséget kell tanúsítani.
Mint ismeretes, az egyházfő a migránsok védelmét egyik fő feladatának tekinti. Most arról is beszélt, hogy remélhetőleg több ország is engedélyezi, hogy helyi egyházi csoportok menedéket adjanak menekülteknek, és közreműködjenek az integrációjukban. Úgy fogalmazott: csak ki kell nyitni a szív ajtaját. Ne feledkezzünk meg erről karácsonykor.
Olaszországba egyébként az idén 53 ezer migráns érkezett, szemben a tavalyi 30 ezerrel.
FAZ
Az újság azt ajánlja a Bizottságnak, hogy fontolja meg, mennyire lesz kemény Lengyelországgal szemben a jogállami vitában, miután jó sokáig elnézte a magyar és a lengyel jogállam leépítését, ám ha nagyon radikális lépésekre szánja el magát, akkor csak fokozza a bajokat. A most indult szerződésszegési eljárással a kommentárnak az a baja, hogy arra igyekszik rávenni a lengyel kormányt, amit Brüsszel elvben ellenez, hogy ti. befolyásolja az Alkotmánybíróságot és az vizsgálja felül döntését, miszerint a közösségi jogot felülírják a hazai szabályok.
Mert ugyan nem kérdés, hogy a testület 2015 óta a PiS akaratának végrehajtója, ám ügyelni kell arra, hogy a mostanihoz hasonló lépések ne a párt és más országok hasonló alapállású mozgalmainak érveit támasszák alá. Egyetlen hatalom sem bírálhatja felül az alkotmánybírák határozatait és nem is befolyásolhatja azok munkáját. De most éppen ez történne, csak ellenkező irányban.
Amikor 10 éve Orbán Viktor nekilátott a jogállam lebontásának, az EU sokáig igen visszafogottan reagált. Ám ha most a téves megközelítést helytelen határozottsággal próbálja meg jóvátenni, akkor alighanem csak még nagyobb károkat okoz.
Die Presse
Ausztriában elakadt a kelet-európai munkaerő utánpótlás, noha az korábban kiapadhatatlannak látszott. Az országban jelenleg 3,85 millió alkalmazottat tartanak nyilván, közülük 871 ezer idegen állampolgár. Legnagyobb részük német, utánuk a magyarok és a románok jönnek. Egyes ágazatok simán összeomlanának a külföldiek nélkül, az idegenforgalomban pl. minden második állást ők töltenek be.
Az osztrák cégek kapva kaptak a lehetőségen, hiszen az érkezők szakmailag általában képzettebbek voltak, mint az osztrák vetélytársak, emellett készen álltak kevesebbért vagy rosszabb körülmények között is dolgozni. Emellett válogatni lehetett közülük. Ám a környező államokból egyre kevesebben érkeznek, mert odahaza is emelkedik az életszínvonal és már a bérek közt sem akkora az eltérés. Egy osztrákhoz viszonyítva egy lengyel pl. a hazai fizetéséből nagyjából egyharmaddal kevesebb árut és szolgáltatást tud venni. Jó 10 éve ez az arány még 36 % volt. A magyarok esetében a két adat: 53, illetve 27 %.
Következő cikk: Orbán rasszista és idegengyűlölő nyilatkozata
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >