Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Uniós hírszerkesztőség az álhírek ellen
Az Európai Unió fel akarja venni a kesztyűt az álhírek ellen, ezért közös hírszerkesztőséget hoz létre Brüsszelben, 16 nemzeti hírügynökség bevonásával. Úgy látja ugyanis, hogy a fake news-ok áradata, a dezinformáció egyre jobban fenyegeti a demokráciát és az alapjogokat, főként a Nyugat-Balkánon. Azt reméli, hogy a két évre tervezett munka és a hozzá adott majdnem 1,8 millió euró segítségével a régió közvéleménye pontosabb képet kap az EU-ról. Az összefogást a német DPA irányítja, és társult hozzá a többi közt a francia AFP, a román Agerpres, az olasz ANSA, az osztrák APA, valamint a boszniai, horvát, észak-macedón, szlovén, szerb és szlovák távirati iroda. Az MTI nincs köztük. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Presse
Az Európai Unió fel akarja venni a kesztyűt az álhírek ellen, ezért közös hírszerkesztőséget hoz létre Brüsszelben, 16 nemzeti hírügynökség bevonásával. Úgy látja ugyanis, hogy a fake news-ok áradata, a dezinformáció egyre jobban fenyegeti a demokráciát és az alapjogokat, főként a Nyugat-Balkánon.
Azt reméli, hogy a két évre tervezett munka és a hozzá adott majdnem 1,8 millió euró segítségével a régió közvéleménye pontosabb képet kap az EU-ról. Az összefogást a német DPA irányítja, és társult hozzá a többi közt a francia AFP, a román Agerpres, az olasz ANSA, az osztrák APA, valamint a boszniai, horvát, észak-macedón, szlovén, szerb és szlovák távirati iroda. Az MTI nincs köztük.
Az előkészületek a következő hetekben indulnak, az érdemi tevékenység az év közepére fut fel. Breton, az illetékes biztos magyarázatként elmondta, hogy sok helyütt, részben pénzügyi, részben politikai okokból már nemigen van független tájékoztatás az európai integrációról. Márpedig ez fenyegeti a sajtó sokszínűségét és önállóságát. A veszélyt nagyon jól megvilágította a járvány a teljesen részrehajló tömegtájékoztatással.
A jelentés megjegyzi, hogy a média megzabolázása különösen Magyarországon és Lengyelországban fenyeget. Épp ezért a külföldre sugárzó német Deutsche Welle tavasszal felújította magyar programját, amely 1989-ig működött. A rádió szóvivője szerint minden remekül megy, a magyar stúdióban 5 munkatárs ténykedik, de munkájukat a hatalom kezdettől fogva kifogásolja. Ám pont ez azt bizonyítja, hogy jól csinálják a dolgukat, és olyan dolgokról jelentenek, amelyek kellemetlenek a kormány számára, így az megpróbálja lejáratni őket.
Die Presse
A vezércikk üdvözli a közös hírszerkesztőség ötletét, ám azt már aggályosnak tartja, hogy az intézményen keresztül Brüsszel gyámkodni igyekszik Kelet-Európa fölött. Mert az igaz, hogy a komoly, megbízható jelentések révén nagyobb esélyt kap az objektivitás, de ahhoz az EU-nak nincs joga, hogy ismét kiskorúnak tekintse ezeknek az országoknak a sajtóját.
Vannak tervek, hogy nemzeti nyelven, külföldről sugároznának programot Magyarországra és Lengyelországra, miután mindkét kormány szájkosarat tett a közmédiára. Nem kétséges, hogy az olyanok, mint Orbán, Morawiecki és Janša megpróbálták rárakni a kötőféket az egész sajtóra. Továbbá hogy az igazi demokráciában szavatolni kell az információszerzés szabadságát. A három államban ez azonban csak korlátozottan működik. Ezért olyan hírek is forgalomban vannak az unióról, amelyek jól jönnek a hatalomnak, csak éppen nem felelnek meg a valóságnak.
Pl. a magyaroknál, hogy Soros a Bizottsággal együtt szervezi a muzulmánok tömeges bevándorlását. Vagy hogy a lengyelek nem írtak alá semmiféle szerződést, amely megengedné, hogy az Európai Bíróság beleszóljon a lengyel igazságszolgáltatás dolgába. A Bizottság már évek óta próbálkozik, hogy elősegítse a sajtó sokszínűségét ezekben az országokban, de úgy, hogy maga ne manipulálja viszonyokat.
Az új tervvel azonban az a gond, hogy a hírügynökségek nem kommentálnak, csupán alapinformációkkal szolgálnak, viszont ha Brüsszelből ezután csupán generálszósszal leöntött hírek jönnek, akkor éppen a sokszínűség kerül veszélybe. A polgároknak persze joguk van arra, hogy olyasmiről is értesüljenek, ami nem kellemes a kormánypártok számára. De az sem lehetséges, hogy ne tudjanak mindarról, ami netán a Bizottság szempontjából előnytelen.
Az EU médiapolitikája csak akkor lehet hiteles, ha a minőségi újságírást nem csupán keleten célozza meg, mert mindenütt gondoskodni a távolságtartásról a politikával szemben, az egyenlő versenyfeltételekről és a megfelelő médiatámogatásról. De soha nem tűnik el a szakadék a kontinens két fele között, ha a Nyugat azt sugallja, hogy az objektivitás dolgában nála van az igazság kulcsa.
Guardian
A diktatúrák működnek így – mondta a lapnak Pető Andrea, az MTA tagja, a CEU professzora, miután a Nemzeti Akkreditációs Bizottság elnökasszonya azt követelte tőle, hogy változtassa meg közlésre benyújtott tanulmányának azt a részét, amelyben azt hányra az európai felsőoktatás minőségére felügyelő rendszer (ENQA) szemére, hogy az nem tett semmit a tudomány szabadságát fenyegető magyar és lengyel illiberalizmus ellen. A cenzúra elleni tiltakozásul a szerző kilépett a NAB-ból.
A szakértő, aki történész és leginkább a gender tanulmányokkal foglalkozik, kiemeli, hogy itt nagyon jól lehet látni a diktatúrák mechanizmusát: nem az állam, nem Orbán ad utasításokat. Azok az átlagemberek tartják fenn a rendszert, akik az intézményeket működtetik. Az egész olyan, mintha a rendszerváltás előtti Magyarországon játszódna. Miközben a Brüsszelben bejegyzett ENQA-nak fogalma sincs, mi zajlik mifelénk, simán elfogadja igazságként, amit a hatalom tálal neki.
Így akkor is csendben maradt, amikor kivették az oktatásból a gender tanulmányokat és elűzték az országból a Közép-Európai Egyetemet. Szinte kizárólag a feladatok kipipálására összpontosít, ezért nem vette észre, mi megy a közép-európai felsőoktatásban. Egyébként a kifogásolt elemzés, amely változatlan formában jelent meg végül egy szaklapban, azt is tartalmazza, hogy az egyetemeken, főiskolákon zajló illiberális fordulát öncenzúrát eredményez.
Le Monde
Bár Trump már lassan egy éve távozott a Fehér Házból, még mindig kétség övezi, hogy mennyire tartós az amerikai demokrácia. Ezt írja vezércikkében Sylvie Kauffmann, a lap volt főszerkesztője a közelgő washingtoni demokrácia csúcs kapcsán. Rámutat, hogy a Biden-kormány megválogatta, kiket hív meg a tanácskozásra, éppen akkor, amikor a demokrácia igencsak megrendült a világban, és főként az USÁ-ban.
A döntést illetően van, ami teljesen egyértelmű, így hogy miért lehet jelen Tajvan és Kína miért nem. Ugyanakkor az zavaros, hogy a magyarokat kikosarazták, a lengyelek viszont mehetnek. A NATO-tag Törökország is kénytelen távol maradni, ellenben Bolsonarot, valamint Pakisztánt és a Fülöp-szigeteket tárt karokkal várják.
Az előző elnök négy éve után főként az európaiaknak vannak fenntartásai a fórummal kapcsolatban és ezt nem is titkolják. Mellesleg nem vonták be őket az előkészítésbe, mint ahogy a civileket sem. A borúlátást két tényező indokolja:
1. a rendezvény elvileg azt hivatott megerősíteni, hogy az Egyesült Államok visszatér a nemzetközi színtérre, ám tudvalevő, hogy Washington Pekingre összpontosít, így félő, hogy a tanácskozáson közös frontot igyekszik kialakítani a kínaiak ellen.
2. az amerikai demokrácia állapota. Ideértve nem csupán a január 6-i támadást a törvényhozás ellen, hanem mindazt, ami utána történt, mert pl. a vizsgáló bizottság munkájának akadályozása csak még jobban rávilágít a bajra. Meg hogy a republikánusok vezette államokban korlátozni szeretnék a választójogot. A társadalom továbbra is igen megosztott, az abortusz joga pedig újabb frontvonalat képez. Nem beszélve arról, hogy Trump visszatérése több rossz álomnál.
De a jogállam visszaszorulása nem csupán Amerikát sújtja, a szabad világ egyre több országában jelentkezik az utóbbi 10 évben. Erre egy kiváló angol elemzőnek, mellesleg Trump volt Oroszország-tanácsadójának az a magyarázata, hogy Reagan és Thatcher megnyerte ugyan a hidegháborút, ám az ipar gondjai ajtót nyitnak a populistáknak.
Következő cikk: Putyin kockázatos ukrán játszmája
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >