Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarország szép csendben visszasomfordált...
... az EU közös vakcinabeszerzési programjába, miután májusban úgy vált ki, hogy tudván tudta: ez azt jelenti, hogy egyhamar nem fog kapni a gyermekek számára kifejlesztendő változatból, sem pedig azokból, amelyeket a Pfizer átalakít, hogy a felnőttek védettek legyenek a különféle variánsokkal szemben. Brüsszel azóta nem győzte figyelmeztetni a magyar kormányt, így az szeptemberben jelezte, hogy mégiscsak visszalépne. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euronews
Magyarország szép csendben visszasomfordált az EU közös vakcinabeszerzési programjába, miután májusban úgy vált ki, hogy tudván tudta: ez azt jelenti, hogy egyhamar nem fog kapni a gyermekek számára kifejlesztendő változatból, sem pedig azokból, amelyeket a Pfizer átalakít, hogy a felnőttek védettek legyenek a különféle variánsokkal szemben. Brüsszel azóta nem győzte figyelmeztetni a magyar kormányt, így az szeptemberben jelezte, hogy mégiscsak visszalépne.
A döntés meglepetést keltett, de a többiek rábólintottak az Európai Tanácsban. Ily módon Orbán tegnap már arról beszélt az állami rádióban, hogy az oltás december 20. táján kezdődhet, mert akkor érkezik az első szállítmány az 5-11 évesek számára. Mellesleg e korosztály számára az unió csakis a Pfizer szerét engedélyezte, de hogy a magyar fél mennyit rendelt belőle, az nem ismeretes.
A brüsszeli szóvivő csupán annyit erősített meg, hogy Magyarország csatlakozott a 3. nagy közös beszerzési akcióhoz, de azt javasolta, hogy a további részletek ügyében a sajtó keresse meg a magyar felet. Az Euronews meg is próbálta, ám az Emberi Források Minisztériuma mindössze annyit válaszolt, hogy mindenki figyelje, amit Orbán közöl a közrádióban.
Spiegel
A lengyel jobboldal most éppen az emberi jogokat kezdi ki az Európával zajló jogvitában. Az ország ugyan segítséget vár az uniótól, ám csak egyre jobban belebonyolódik a csatározásba. Most a hatalom embereivel teletűzdelt Alkotmánybíróság éppen azt mondta ki, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ne akarja beleütni az orrát abba, kik és milyen módon kerültek be a varsói taláros testületbe. Miközben annak elnök asszonya pl. nem a rátermettségének, hanem sokkal inkább a Kaczynskihoz fűződő bizalmas viszonyának köszönheti kinevezését.
Ám egyre inkább azt látni, hogy a Bizottság immár a sarkára áll. Hogy a lengyel kormánynak lenne bármilyen stratégiája ez ügyben, azt nem lehet állítani. Morawiecki miniszterelnök azonban, aki nemrégiben 3. világháborút emlegetett arra az esetre, ha az EU megvonja a támogatásokat országától, semmiképpen sem kívánja beadni a derekát.
Pedig éppen az fenyeget, hogy Varsó nem csupán az újjáépítési alap, hanem a közös költségvetés milliárdjairól is kénytelen lesz lemondani. A kormányfő ebben a helyzetben körbeutazza a földrészt. Az első állomás Budapest volt, a V4-ek csúcsértekezlete, ám a szervezet már nem az, ami volt. Babis pillanatokon belül kénytelen megválni a hatalomtól, szlovák kollégája pedig inkább liberálisnak számít. Így azután a találkozó sok eredményt nem hozott.
Utána Berlin következett, ahol a vendég úgy állította be, hogy a lengyelek az egész kontinenst, a kereszténységet védelmezik a muzulmán bevándorlókkal és a posztszovjet diktátorokkal szemben. Láthatólag azt reméli, hogy cserében engedményeket kap a jogállamiság ügyében. Ám csalatkoznia kellett, amit jelez az is, hogy pont a válság csúcsán kapta meg a Bizottság levelét, benne igen kínos kérdésekkel a bírósági reform kapcsán.
A párizsi látogatás „jelentőségét” mutatta, hogy utána nem volt közös sajtótájékoztató és Macron még csak Twitter-üzenetben sem hozta szóba a tárgyalást.
Deutsche Welle
A német közszolgálati média megkérdőjelezi a magyar kormány állítását, miszerint az atomenergia környezetbarát, anyagilag előnyös volna, továbbá szavatolja az ország függetlenségét az áramellátásban. Az Orbán-kabinet erre hivatkozva kíván két új orosz reaktort építtetni, de rajta kívül – Franciaországgal az élen – még 9 másik tagállam is azt vallja, hogy a nukleáris erőművek kiutat jelentenek a klímaválságból.
Ám amit többek közt a csehek, lengyelek és finnek hangoztatnak a jó egy hónapja nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatban, azt szakértők erősen vitatják. Részben azért, mert katasztrofális következményekkel járna, ha baleset következik be egy ilyen létesítményben. Azon kívül még mindig nem megoldott az atomhulladék elhelyezése, és az sem igaz, hogy alacsony volna a széndioxid kibocsátás. A Nature tudományos szaklap tavaly tette közzé egy 123 országra kiterjedő vizsgálatának az eredményét, és abból az derül ki, hogy a levegőszennyezést tekintve igazából nem állnak jobban azok az államok, ahol atomreaktorok működnek.
Perger András a magyar Greenpeace-től emlékeztet arra, hogy Paks milyen hatást gyakorol a természetre, kezdve a Duna vizének felmelegedésével. Azon kívül egy osztrák tanulmány nemrégiben alátámasztotta, amit azután az osztrák kormány is elfogadott, hogy ti. annak idején rossz volt a helyszínválasztás, mert Paks szeizmikusan aktív övezet fölött helyezkedik el.
A berendezések és a fűtőelemek Oroszországból jönnek, ez viszont függő helyzetre utal Oroszországgal szemben, mondják a hozzáértők. Egyikük, Deák András a Világgazdasági Intézettől úgy véli, hogy a paksi bővítésbe alaposan belejátszott a politika. Orbán ugyanis 2014-ben erősen ráment a rezsiköltségek csökkentésére, ahhoz pedig alacsonyabb gázárak szükségeltettek, és valahogy meg kellett nyerni az oroszok jóindulatát.
Az ellenzék és a civil szféra ugyanakkor élesen bírálja, hogy a Roszatom közbeszerzés nélkül kapta meg a megbízatást, de kifogás tárgya finanszírozás módja is. Részben a viszonylag magas kamatok, részben pedig amiatt, hogy a forint értékvesztése esetén jelentősen megugrik a cech. Mellesleg az adatokat 30 évre titkosították. Kiszállni ugyanakkor immár igen nehéz, mert így is az energiaárak emelkedése fenyeget, azon felül az oroszok jelentős kártérítést követelhetnének.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mit kockáztat Meloni Európa szolgálatában
A Die Welt főkommentátora arra buzdítja az európai szövetségeseket, hogy támogassák az olasz kormányfőt, amikor az >
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >