2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Minszk ördögi csapdája

Minszk ördögi csapdája

Az EU és Törökország menekültügyi megállapodásának ötletatyja hasonló megoldást javasol a lengyel-belarusz viszályban is. Gerald Knaus, a berlini Európai Stratégiai Kezdeményezés nevű agytröszt igazgatója úgy gondolja, hogy Ukrajnának és Moldovának kellene átvennie a határtérségben összecsúfolódott mintegy 4 ezer embert, mert akkor azonnal csillapodik a válság. Jelenleg ugyanis úgy áll, hogy az EU lépre ment Minszknek és példátlan politikai-erkölcsi válságba csúszik bele. Ám ha nem áll ellen Lukasenko zsarolási kísérletének, akkor Lukasenko kerekedik felül. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Spiegel

 

Timothy Garton Ash úgy látja, hogy a nyugat rövidlátó, sőt kontraproduktív politikát folytat, amikor igyekszik megbékíteni a magyar és lengyel nemzeti-populista kormányt, mert fél, hogy a két ország hátat fordít az EU-nak. Az Oxfordi Egyetem professzora emlékeztet arra, hogy mindkét lakosság többsége a tagság mellett van. De a helyzet Magyarországon még súlyosabb, mint a lengyeleknél, mivel már nincs szó demokráciáról. Hibridrendszer jött létre, a jogállam és a tekintélyelvűség között.

Ha megfelelnek a valóságnak a sajtóhírek, akkor Biden joggal nem hívta meg az Orbán-kormányt a washingtoni demokrácia csúcsra – az egyetlen uniós állam, amely kimarad a sorból. Ám a magyaroknál – még inkább, mint Lengyelországban – sok minden Németországtól függ, ezért az elemző azt várja az új német koalíciótól, hogy az világosan fog beszélni. De az egész EU-nak meg kell védenie a saját rendszerét, működésbe kell léptetnie a jogállami rendszert, mert ha pl. a PiS aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét, az az unió jogrendjét is fenyegeti, nem beszélve a lengyel demokráciáról.

A politikát ismét közel kell vinni a néphez, mert a hatalmon lévő elitek sokszor a saját elefántcsonttornyukban élnek, ez pedig a demagógok kezére játszik. Az pedig külön veszélyt jelent, hogy erősen összefonódik a pénz és a politika. Egyfajta plutokrácia alakult ki, nagyvállalati oligarchia, főleg az angolszász államokban. Meg kell próbálni változtatni ezen.

A szakértő úgy ítéli meg, hogy a demokrácia működőképessége világszerte vizsgázik. És sajnos, nemrégiben egy nemzetközi felmérés azt tanúsította, hogy a fiatalok 53 %-a szerint a tekintélyuralmi rezsimek képesek jobban megbirkózni a klímaváltással, mint a demokráciák. Ennél fogva Németországnak erős lökést kell adnia, hogy az EU-nak legyen megfelelő stratégiája, különben Oroszország és Kína fel fogja zabálni.

Ehhez távlati gondolkodás szükséges, és össze kell fogniuk az arra hajlandó kormányoknak. Németországnak, Franciaországnak, Olaszországnak, Spanyolországnak és Hollandiának. A cél az, hogy egyrészt szoros legyen az együttműködés Kínával, másrészt pedig egyértelmű védelmi politikára van szükség, lásd Tajvant, hiszen jelenleg hidegháború zajlik Pekinggel. Ezen kívül akcióközösséget kell létre hozni a többi közt az USÁ-val, Ausztráliával, Indiával és Japánnal, mivel a kínaiak függnek a demokratikus világtól.

 

Der Standard

 

Az EU és Törökország menekültügyi megállapodásának ötletatyja hasonló megoldást javasol a lengyel-belarusz viszályban is. Gerald Knaus, a berlini Európai Stratégiai Kezdeményezés nevű agytröszt igazgatója úgy gondolja, hogy Ukrajnának és Moldovának kellene átvennie a határtérségben összecsúfolódott mintegy 4 ezer embert, mert akkor azonnal csillapodik a válság.

Jelenleg ugyanis úgy áll, hogy az EU lépre ment Minszknek és példátlan politikai-erkölcsi válságba csúszik bele. Ám ha nem áll ellen Lukasenko zsarolási kísérletének, akkor Lukasenko kerekedik felül. Mert az unió vagy azt csinálja, hogy elárulja az értékeit, és támogatja az embertelen, továbbá jogsértő visszatoloncolásokat Lengyelország részéről. Ezt azonban a belorusz diktátor és az orosz propaganda is könyörtelenül meglovagolja és képmutatással vádolja Brüsszelt. A helyzet olyan, hogy arról a belarusz államfő legfeljebb álmodhatott: a közösség pánikba esett, erőszakot alkalmaz, megsérti a saját törvényeit. Ebbe belefér még az is, hogy beadja a derekát és kész tárgyalásokat kezdeni a Minszk elleni szankciók feloldásáról.

A másik lehetőség az, hogy Európa kitart saját értékei és menekültügyi megállapodások mellett és nem küldi vissza rövid úton a migránsokat, továbbá nem enged a Belarusszal szembeni szigor ügyében. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a lengyel határtérség nem halálos mágnesként működik. Ha az EU beereszti a külső határán összegyűlt tömeget, akkor biztos, hogy 4 héten belül további 10 ezren próbálkoznak ugyanezzel a módszerrel, a nulla fok alatti hőmérsékletben. Ezért Lengyelország soha nem egyezne bele, hogy megnyissa a határát, már ha az ukrán és a moldáv vezetés nem vállalja, hogy átveszi ezeket az embereket.

Itt nem arról van szó, hogy a kérelmezőket rásózzák másokra, hanem egyrészt valamit tenni kell Lukasenko ellen, másrészt el kell venni mindenki kedvét attól, hogy vállalkozzon az életveszélyes kalandra. Amikor annak idején Törökország 65 éve ugyanezt csinálta, pillanatok alatt elapadt a hullám.

Az ukránoknak a módszer azért volna jó, mert máskülönben Oroszország – ha netán meg akarná támadni Ukrajnát – pár ezer migránst vezényelne, mondjuk, a balti köztársaságok határaira és onnantól kezdve szó sem volna szankciókról az agresszió miatt. Kijev viszont stratégiai partnerré válna Brüsszel számára. Sok mindent kaphatna cserébe, ideértve a befogadottak ellátásának költségeit.

Ugyanakkor az EU bizonyítaná, hogy nem lehet megzsarolni. Ez nem akkora tömeg, amelyet ne lehetne könnyen elhelyezni. Azután pedig lehetne dönteni a menedékkérelmeikről is. Lukasenko viszont azt sulykolja, hogy tömeges az invázió. Ám nem szabad engedni, hogy újabb halottak legyenek. Meg lehetne csinálni.

 

Die Presse

 

A nemzetközi közösség előző boszniai megbízottja egyetért utódja értékelésével, miszerint a Daytoni békeegyezmény megkötése óta nem volt ennyire drámai a helyzet a nyugat-balkáni országban. Az osztrák Valentin Inzko, aki a szlovén kisebbség tagja és hivatásos diplomata, három éven át, a nyár végéig látta el hivatalát.

Azt mondja, a Nyugat leginkább csak megbékíteni próbálta a boszniai szerbek vezérét, mondván, hogy az csak beszél és fenyeget. Ám Dodik most már rátért a tettekre: immár eldöntött tény, hogy az országrész kiválik a közös gyógyszerhatóságból. Bejelentette, hogy a szerbek távoznak a köztársasági Jogi Tanácsból, a közös titkosszolgálatból, valamint az adórendszerből is. Azon kívül önálló hadsereget akar a Republika Srpska számára.

Nem véletlen, hogy napjainkban egymást váltják Szarajevóban az amerikai kormányzat megbízottjai, most éppen a külügyminiszter tanácsadóját várják oda. De hát az állapotok egyre élesebbre fordulnak, a hangulat az utóbbi 26 évben még egyszer sem volt ennyire rossz az országban. A diplomata szerint azonban Dodik igazából a jövő évi választásokat próbálja megnyerni. Ezért el akarja terelni a figyelmet arról, hogy munkája teljesen sikertelen. A bérek és nyugdíjak katasztrofálisan alacsonyak, nincsenek új kormányprogramok, de leginkább nincs semmiféle kilátás. Az emberek tömegesen hagyják el Boszniát, de a szerb országrészt is. Pedig a politikus minden támogatást megkapott a Nyugattól.

 

Business Insider

 

Lengyel szélsőségesek elégettek egy történelmi könyvet, amely azokat a rendeleteket tartalmazta, amelyekben – még 1264-ben – Kegyes Boleszláv herceg foglalta össze, hogy a zsidók joggal élnek az országban. Az akkori uralkodó szavatolta a kisebbség védelmét. Meghatározta, miként vehetnek részt a kölcsönügyletekben és kereskedelemben, szabályozta kapcsolatukat a nem zsidókkal. Büntetést helyezett kilátásba azokkal szemben, akik megszentségtelenítik a zsidó temetőket és a zsinagógákat. Megtorlást irányzott elő a vérvád hangoztatóival szemben is. Azaz nagyjából-egészen rendezte a zsidóság jogállását lengyel földön.

Nos, ezt a dokumentumot most nacionalisták felvételek tanúsága szerint a Nemzeti Függetlenség Napján nyársra szúrták, olajba mártották és felgyújtották. Közben azt ordították, hogy „Halál a zsidókra!” Az egyik rasszizmus elleni civil szervezet vezetője azt mondta, neki az esetről a náci könyvégetés jutott eszébe. Mint mondta, jó 25 éve küzd az antiszemitizmus ellen, de ilyet még nem látott.

 

Die Presse

 

Bécsben is bemutatták a keresztények világméretű üldözéséről készült magyar kiállítást, amely szorosan kapcsolódik Orbán Viktor politikai terveihez. A tárlatnak a magyar nagykövetség kezdeményezésére az Augustiner Kirche egyik oldalszárnya adott helyet, de a szervezésbe nem vonták be a bécsi érsekséget. Viszont a megnyitón részt vett Trisztan Azbej, a terület magyar kormánybiztosa.

Az összeállítás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy Nyugat-Afrikában és a Közel-Keleten sokszor veszélyben van a keresztények élete. Így a képek bemutatnak lerombolt szír templomokat, látni egy golyók által átlyuggatott tanernákulum ajtaját, valamint egy meggyilkolt szír katolikus pap sírkövét.

Az anyagok az érdeklődők megtekinthették az Eucharisztiks Világkongresszuson is, ahol Ferenc pápa számon kérte Magyarországon a szigorú menekültpolitikát. Orbán Viktor ugyanakkor meghirdette, hogy a világon mindenütt védelmezni kívánja az üldöztetésnek kitett keresztényeket. 

 

2021. november 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább

Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen

Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >

Tovább

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább