2024. december 22. vasárnap
Ma Zénó, Flórián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Godot megjött és dolgozik

Godot megjött és dolgozik

Az előválasztás tekintetében obligón kívüli Fidesz háromszázhetvenmillió forintot áldozott arra a kampányra, amelyhez valójában semmifajta köze nem volt, vagy legalábbis nem lehetett volna, ugyanerre MZP a fönti összegnek pontosan a századrészét fordította. Pártbázis nélkül, mindenfajta politikai és kommunikációs hátország nélkül, vállán tarisznyával, benne hamuban sült pogácsával, mint egy mesehős. A horizonton túl a hétfejű sárkány dekkol türelmesen, más kérdés, hogy a publikum egy része a népmesei romantikára cseppet se fogékony, helyette inkább a rég bevált narratívákra hagyatkozik. Váncsa István:

A legeslegújabb kori magyar politikai élet jobboldalán eddig volt egy, azaz egyetlenegy valódi, autonóm politikus, és voltak-vannak az ő lakájai. Most azonban forradalmi és úgyszólván felfoghatatlan változás tanúi lehetünk, amennyiben a jobboldali politikusok létszáma egyről kettőre emelkedett. A különbség nem elsősorban mennyiségi, hanem elvi és alapvető. Az egy különbözik minden mástól, eredeti, megismételhetetlen, extravagáns, önálló, szuverén, a kettő viszont számnév csupán. Amiből egynél több van, az lehet tucattermék, gyártószalagról legördülő söröshordó, alma a fáról, röfögő disznó a hizlaldában, akármi. A kettővé sokasodó és kozmikus magányának csillagporától ekként megfosztott egy a szemünk láttára hull alá az égből, attraktivitását csaknem mindenestül elveszíti, orcájának nemes vonásaira a mindennapok szürke árnya borul.

Hacsak minden kétséget kizáróan be nem tudja bizonyítani, hogy a jobboldali magyar politikusok halmazának másik eleme nem jobboldali és nem is politikus, hanem gyújtogató, csóvás ember, úrnak, magyarnak egyként rongy. A képletet némiképp bonyolítja, hogy a másik elem viszont őróla, az ő fennkölt személyét illetően akarja igazolni ugyanezt, és sajnos egyáltalán nem zárható ki, hogy a profanum vulgus bizonyos hányadát sikerül is megtévesztenie.

Abból pedig sok jó ki nem kerekedhet.

Európa és általában a civilizált világ más országaiban hasonló helyzet nemigen áll elő, azokat az országokat ugyanis nem istenkirályok, hanem többé-kevésbé elszámoltatható köztisztviselők vezetik, szűkebb térségünkben viszont akadnak megfigyelhető párhuzamok. Politikai előélet híján való, Európa-párti, bőszülten korrupcióellenes, nagyobbrészt jobboldali figurák bukkannak elő egyre-másra, mozgalmakat gründolnak, és iparkodnak rajzszögeket csempészni az uralmukba mostanra belezápult bal- és jobboldali elitek terebélyes ülepe alá. Jellemzően közép-európai népszokásról van szó, dívik a Rila–Rodopei-masszívumtól kezdve föl egészen a Balti-tengerig mindenütt, mostanra pedig Mária országába is beszüremkedett.

Holott ez őneki nem is volt megengedve egyáltalán.

A helyzet pikantériáját az a körülmény is fokozza, hogy kormányzó urunk hosszú évek óta bolyong Közép-Európában föl s alá, megértetni akarván a helybeli potentátokkal, hogy a térség legfőbb vezetőjévé őt szemelte ki az Úr, eközben jövőbe mutató beszédeket tart és nagyívű jóslásokba bocsátkozik. Közép-Európa felértékelődik, erősödik, a jelentősége nő, és az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép-Európába, mondta tavaly ilyenkor Szlovéniában. Ugyanakkor és ugyanott beszélt arról is, hogy 2010 táján elolvasott egy halom olyan könyvet, amelyek mind az új évtized várható fejleményeit taglalták, viszont Trumpot, a Brexitet, a menekültválságot és a járványt egyik se jósolta meg. Mondta ezt abban a térségben, ahol a hivatalban levő politikusok talpa alatt a föld már évek óta mocorog, sőt repedezik, ezt valamennyien érzik is, kivéve őt, a nagy jövendőmondót. A múlt hónap végén Csehországban vázolta fel, hogy Közép-Európa mily káprázatos lehetőségeket kínáló évtized előtt áll, és kinek mondta ezt? Természetesen Babišnak, ki másnak, ő nyilván azóta is teljesen fel van dobva emiatt.

Ami pedig a másik jobboldali politikust illeti, ő itt van a kapun belül immár tizenkét esztendeje. 2018-ig az illegalitásban húzta meg magát, akkor aztán kinyújtotta a csápjait, és övé lett Hódmezővásárhely, mostantól pedig miniszterelnök-jelölt. Kormányzatunk nem hisz a szemének, ilyen még nem volt és nem is lehetséges. Jön ez a fazon, akit senki se ismer, aki senkivel nem koptatta együtt az iskolapadot, nem hajkurászta ugyanazokat a leányokat, nem búsongott ugyanannál a kocsmaasztalnál, tömören fogalmazva, aki valójában nincs is, és ránk rúgja az ajtót.

Hogy mért volt rá képes, az egyfelől rejtélyes, másfelől viszont nyilvánvaló.

Rejtélyes azért, mert az előválasztáson a dolog természetéből fakadóan pártok feszültek egymásnak, MZP viszont nem párt, hanem magánszemély. Semmi módon nem magyarázható, hogy a pártok versenyében rajthoz állhatott. Evvel együtt bejutott a második körbe, ahol is újabb csoda történt, amennyiben a sok ponttal előtte járó versenytársa egyszer csak hipp-hopp, az ő javára visszalépett. Indoklás persze van, csak hát normális körülmények között ilyesmi sohase fordul elő.

Ha viszont másfelől nézzük, MZP győzelme magától értetődik. Neki azért jött össze, mert kívülálló, mert nem azok közé tartozik, mert nem érezni rajta az ő szagukat. Közép-Európa politikai emberpiacain manapság azok a legkelendőbbek, akiknek még esélyük se volt arra, hogy nyilvánosan porig égessék önmagukat. Ellentétben a fölöttük járókkal és pláne az elit sűrűjéből érkezőkkel, utóbbiaknak még csak szarba se kell lépniük ahhoz, hogy körülöttük mindenki fintorogjon.

MZP győzelmének ez az első oka. A második maga az előválasztás, amely 2010 óta a parlamenti ellenzék első értelmes és sikeres akciójának tekinthető. Ha ez nincs, akkor a politika szentélyébe senki outsider a saját erejéből be nem furakodhat, márpedig a választóknak és kiváltképp a politika szele által eddig meg nem legyintett fiataloknak pont egy ilyen hiányzott. Egy kívülálló, akit emberszámba lehet venni, aki ráadásul keményfejű, jobboldali, ultrakonzervatív vidéki gyerek, viszont nem a bunkók közül való, szekérderéknyi diplomája van, mindenféle nyelveken beszél. Ért a marketinghez, médiaképes, most még gyakorlatlan, de majd beleszokik. A magyar politika élvonalában hemzsegnek az olyan figurák, akik több évtizedes rutinjuk ellenére sehol sincsenek hozzá képest, egyébként pedig ez részletkérdés csupán. Ami nem részletkérdés, az az, hogy az előválasztás tekintetében obligón kívüli Fidesz háromszázhetvenmillió forintot áldozott arra a kampányra, amelyhez valójában semmifajta köze nem volt, vagy legalábbis nem lehetett volna, ugyanerre MZP a fönti összegnek pontosan a századrészét fordította. Pártbázis nélkül, mindenfajta politikai és kommunikációs hátország nélkül, vállán tarisznyával, benne hamuban sült pogácsával, mint egy mesehős.

A horizonton túl a hétfejű sárkány dekkol türelmesen, más kérdés, hogy a publikum egy része a népmesei romantikára cseppet se fogékony, helyette inkább a rég bevált narratívákra hagyatkozik.

Szebb napokat látott úriasszony és szakadtabb küllemű, őszülő úriember ül a vidéki város rendelőintézetének folyosóján, unottan beszélgetnek. – Nem bír az ilyen egyhelyben maradni – mondja az úriasszony –, Amerikában se volt neki sehol maradása, hol ezt csinálta, hol amazt. Van egy halom szakmája, mindenütt felveszik.

– Mert ott még nem ismerik a fajtáját – szögezi le a hallgatója, ebben aztán egyet is értenek.

– Figyelje meg, hogy még tavasz előtt elhúz innen – teszi hozzá a hölgy –, berámolja a hét kis purgyét az autóba, aztán uzsgyi.

– Az való az ilyeneknek, a vándorélet – foglalja össze az őszes halántékú úr az elhangzottakat, majd mindketten tűnődve néznek a semmibe.

(Élet és irodalom)

 

2021. október 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább

A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg

A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >

Tovább

A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét

Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >

Tovább

Raszputyin Romániában

Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >

Tovább

Amikor a diktatúrák összeomlanak

Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >

Tovább

Maradjon inkább Orbán Viktor?

Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >

Tovább

Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk

Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >

Tovább

Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját

Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >

Tovább