Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Eljött az Amerika utáni világ
Afganisztán immár az Amerika utáni világ részét jelenti, de hogy a tálibok legyőzték az USÁ-t, az azzal fog járni, hogy világszerte felerősödik az iszlám szélsőségesek küzdelme. Ezt a Financial Times külpolitikai fő elemzője írja, hozzátéve, hogy Washington évtizedekre elvesztette befolyását afgán földön, ahogy az Iránban, Vietnamban és Kubában is történt. Miután az Egyesült Államok már nincs útban, a tálibok viszont megpróbálják kiépíteni a kapcsolatokat a többi közt Kínával, Pakisztánnal és az öbölmenti államokkal. A jelek szerint nagy szükségük van a nemzetközi elismerésre, ideértve az azzal együttjáró kereskedelmet és segítséget. Lehet, hogy ennélfogva visszafogják fanatikus reflexeiket. A külvilág éberen figyeli, mi lesz az országban a nőkkel és a legyőzött ellenfelekkel. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
Afganisztán immár az Amerika utáni világ részét jelenti, de hogy a tálibok legyőzték az USÁ-t, az azzal fog járni, hogy világszerte felerősödik az iszlám szélsőségesek küzdelme. Ezt a lap külpolitikai fő elemzője írja, hozzátéve, hogy Washington évtizedekre elvesztette befolyását afgán földön, ahogy az Iránban, Vietnamban és Kubában is történt. Miután az Egyesült Államok már nincs útban, a tálibok viszont megpróbálják kiépíteni a kapcsolatokat a többi közt Kínával, Pakisztánnal és az öbölmenti államokkal. A jelek szerint nagy szükségük van a nemzetközi elismerésre, ideértve az azzal együttjáró kereskedelmet és segítséget.
Lehet, hogy ennélfogva visszafogják fanatikus reflexeiket. A külvilág éberen figyeli, mi lesz az országban a nőkkel és a legyőzött ellenfelekkel. De hogy az erőszakos dzsihadisták megverték Washingtont, az maga után vonja, hogy eszme- és fegyvertársaik lendületet kapnak másutt is, és várhatóan Kabultól várnak iránymutatást, illetve ötleteket. John Allen, az egykor Afganisztában szolgálatot teljesített nemzetközi erők, az ISAF parancsoka úgy véli: az al-Kaida most már nyíltan a Hindukus hegyláncai közül fog működni.
A Biden-kormányzat erre az esetre ellencsapást helyezett kilátásba, ám az nehéz lesz helyi, földi irányítás nélkül. A szomszéd államok ugyanakkor félnek, hogy az erőszak átcsap hozzájuk is. Kína aggódhat pl. hogy az ujgurok támaszponthoz jutnak a határon túl. Ezen felül Európának is készülnie kell a menekülthullámra. A legnehezebb helyzetben azonban Pakisztán van, noha az menedéket adott a táliboknak, nehogy India rátehesse a kezét Afganisztánra. Viszont most felbátorodhatnak a pakisztáni területen lévő dzsihadisták, akik csak a múlt hónapban 26 merényletet elkövetését vállalták magukra.
A környező hatalmak ugyanakkor bíznak abban, hogy a tálibok tanultak a múltból és nem engedik, hogy országuk megint terroristák bázisa legyen. Ha ez így lesz, akkor Kína örülni fog, annál is inkább, mert erősödik a nyomás Indiára, amely ily módon még inkább bekerítve érezheti magát. De leginkább az tetszik Pekingnek, hogy eljött az Amerika utáni világ.
Frankfurter Rundschau
A Nyugat sorra követte el a hibákat Afganisztánba, ez idézte elő az ottani katasztrófát. De a viszálynak még nincs vége, mert a következmények sokáig éreztetik hatásukat, Európában is. A vezércikk szerint egy vereség ritkán ennyire teljes. Az országon belül sokan mindenüket elvesztették, mások az életükért reszketnek. Azon felül joggal úgy érzik, hogy a kormányuk pácban hagyta őket, mert nem vette komolyan, hogy az USA kivonul és nem dolgozott ki stratégiát a dzsihadisták ellen. Inkább a saját menekülési terveivel foglalkozott.
Nem csoda tehát, hogy a politikai vezetés és amerikai támogatás nélkül maradt hadsereg, amelyet amúgy is meggyengített a korrupció, nem mutatott túl nagy harci morált. A kevéssé átgondolt távozással az Egyesült Államok akaratlanul is a tálibok kezére játszott. Sajnos, a Nyugat nemigen tanult az utóbbi 20 év kudarcaiból. Hiszen szövetségeseivel együtt képmutató módon exportálni akarta a demokráciát, akárcsak Irakba. Ám semmire sem jutott vele. Alábecsülte az afgán helyzet összetettségét, nem tudott megfelelő stratégiát előállítani. Még azt sem tudta megmondani, mit akar elérni.
Tévesen abból indult ki, hogy a létszámfölényben lévő afgán hadsereg majd féken tartja a tálibokat. Azon felül nem volt B terve. Még egy pár ezer helybélit sem tudott kimenekíteni, akárcsak a britek és a németek. Persze jobb lenne a mérleg, ha a német kormányt nem kötik le ez ügyben saját belharcai.
De a legtragikusabb az, hogy a Nyugat a katonaság kivonásával kiadta kezéből a döntő eszközt, és azt sem tudja, hogy most mit szeretne, illetve mit tud elérni. Így nem képes befolyásolni a másik oldalt. Az árat az afgán nép fogja megfizetni, igen drágán. Az eddigi szabadságnak vége.
A hatalmi vákuumot Kína és Oroszország tölti ki, de ők a saját érdekeiket nézik, nem azt, hogy mi a jó az afgán lakosságnak. Biden számára viszont nem lesznek olyan drámaiak a következmények, hiszen az amerikaiak belefáradtak a háborúskodásba. Viszont Európa megnézheti magát, hiszen jönnek a menekültek. Ezért gyorsan áramvonalasítania kellene a menedékpolitikát. Ha az olyan államok, mint Lengyelország, nem hajlandóak embereket befogadni, akkor Németországnak és másoknak egyedül kell ezt megoldaniuk. Erkölcsileg van rá alapja, hiszen Berlint felelősség terheli a mostani káoszért és egyébként is szüksége van új munkáskezekre.
Reuters
Egyre ellenségesebb válik Lengyelország és Izrael viszonya, miután a lengyel elnök aláírásával törvényerőre emelkedett a parlament határozata, amelynek értelmében a nácik által elkobzott javak tulajdonosai, illetve azok leszármazottai az igény felmerülésétől kezdve összesen 30 évet kapnak jóvátételi igényük érvényesítésére. Az izraeli kormány már azonnali hatállyal hazarendelte varsói nagykövetét, amire válaszul a lengyel fél most azt közölte, hogy szabadságon lévő képviselője meghatározatlan ideig nem fog visszatérni állomáshelyére. Sőt, Morawiecki miniszterelnök bejelentette, hogy hazaviszik a diplomata gyerekeit is, mert Izraelben egyre nagyobb a gyűlölet Lengyelországgal és azok polgáraival szemben.
Egyébként pedig lengyel részről teljesen igazolhatatlannak minősítették a másik ország reakcióját. Ezzel szemben az izraeli diplomácia Lapid minisztert idézte, aki szerint az ország nem fél semmiféle antiszemita fenyegetéstől, viszont nem szándékozik becsukni a szemét az antiszemita lengyel vezetés szégyenletes eljárása láttán.
Reuters
Lengyelországban a fellebbviteli bíróság felmentett két történészt, akik ellen az volt a vád, hogy a náci időkről szóló könyvükben alaptalanul vádoltak meg zsidók beárulásával egy polgármestert. A pert az elöljáró unokahúga indította és első fokon olyan ítélet született, miszerint bocsánatot kell kérniük, mert beszennyezték a néhai vezető emlékét. Az ügy azzal fenyegetett, hogy gátolja a tudományos kutatások szabadságát, hiszen a két szakember csak azt tette közzé, amire jutott vizsgálódása során.
Az egyik érintett, Jan Grabowski most úgy nyilatkozott, hogy az ítélet nagy jelentőségű, nem csupán kettejük, hanem tudomány szemszögéből is. A felperes ugyanakkor jelezte, hogy nem hagyja annyiban és megpróbálja elérni a Legfelsőbb Bíróság közbenjárását. Mint emlékezetes, a nacionalista Jog és Igazságosság úgy véli, hogy ha bármely tanulmány bűnrészesnek tünteti fel Lengyelországot a zsidóüldözésekben, akkor az kísérlet az ország lejáratására, noha az rengeteget szenvedett a háború során.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >
Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet
Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >