Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Újra veszélyesebb lesz a világ
Az amerikai katasztrofális afganisztáni kivonulás bármikor előidézhet egy terrortámadást Amerikában vagy Európában. A Biden-adminisztrációnak fel kellett volna mérnie a helyzetet és annak várható következményeit, ha az afgán kormány és az afgán kormányerők nem tudják megvédeni az országot a táliboktól. Óriási hiba volt, hogy egy korrupt és haszonleső afgán elnök szavára azt képzelték, hogy megbízhatnak bennük, hogy megvédik saját országukat. Ehelyett szinte puskalövés nélkül átengedték az egész országot a táliboknak és elmenekültek Tádzsikisztán felé.
A helyzet végül is az ő árulásuknak köszönhetően alakult így, mert meg sem próbálták megvédeni az országukat, hanem elmenekültek. Az amerikai kormányzat hibája, hogy megbízott bennük.
Miután a tálib vezérkar szélsőséges iszlám terroristák társaságában bevonult az afgán elnöki palotába, biztosra vehető, hogy Afganisztánban létrejön egy terrorista iszlám állam (kalifátus), amivel rosszabb helyzet alakul ki, mint húsz évvel ezelőtt. Várhatóan egyesülnek a talibánok az Al Kaida és az Iszlám Állam maradék, szétszórt erőivel, és újraszerveződik az iszlám terrorizmus hálózata a világon. Az Afganisztánban létrejövő terrorállam nem elégszik meg a helyi uralmával, hanem a nyugati civilizáció ellen támad. Egy óriási európai menekülthullám elkerülhetetlennek látszik.
Mivel a demokratikus kormányok jogállami módon fognak eljárni, és nem taszítják vissza Orbán-módra a menekülteket a gyilkosaik karjába, hanem befogadják őket, az európai szélsőjobboldal erősödése várható, mert a közvéleményt a menekültek miatt a demokratikus kormányok ellen hangolják, és a liberális demokráciák ellen uszítanak. Ennek során felhasználhatnak összeesküvés-elméleteket, amelyeket előre meg lehet jósolni: “a demokrata amerikai kormány szándékosan idézte elő a helyzetet, hogy Soros muszlimokkal árassza el a keresztény Európát” stb...
Leginkább attól lehet tartani, hogy a tálibok afgán kormány elleni viharos gyorsaságú győzelme, az amerikaiak és a NATO kivonulása, olyan bátorítást és lökést ad majd a világ szélsőségeseinek, hogy az Afganisztánban megalakuló iszlám terrorállam koordinációja és irányítása nélkül is életjelet akarnak adni magukról, amerikai vagy európai terrortámadásokkal. Egy komolyabb támadás előkészítéséhez több időre van szükség, de egyes öngyilkos merénylők felbukkanása nem elképzelhetetlen. Ezért a titkosszolgálatoknak résen kell lenniük.
Joe Biden óriási hibát követett el, annak ellenére, hogy az amerikai kivonulás már régóta napirenden volt. Trump is szeretett volna kivonulni, de két golfparti közé nem fért be a kivonulás, ezért elmaradt. Az amerikai közvélemény is pozitívan fogadta a tervet, és elhitte azt, hogy a húsz éves amerikai jelenlét, amely óriási fejlődést, nagy változásokat hozott Afganisztán életébe, elég ahhoz, hogy egy afgán kormány és a hadserege fenntartsa a rendet és megvédje az országot. Ezt az amerikai titkosszolgálatoknak tudniuk kellett volna, hogy nem így van.
Mostantól gyökeresen megváltozik és újra veszélyesebb lesz a világ. Nem kizárt, hogy vissza kell menni Afganisztánba, ha Amerika és Európa “védtelen” (vagy nehezen védhető) célponttá válik az iszlám terrorizmussal szemben, amit Afganisztánból szerveznek és irányítanak majd. Bidennek meg kellett volna fontolnia azt is, hogy amikor látszott a tálib előrenyomulás, s az ország elfoglalása, hogy leállítja és visszafordítja a kivonulást, majd a NATO-országok, valamint az ENSZ támogatásával valamiféle békefenntartó erőket állomásoztatnak az országban.
Bidennek a félidős választásokba, de akár a következő elnökválasztásba is kerülhet a katasztrofális kivonulás, ha annak súlyos következményei lesznek. Az Amerikában élő afgánok máris tüntetnek, hogy Amerika elárulta és cserben hagyta őket, miközben fordítva van: az ő elnökük és az ő katonáik szegték meg a szavukat, és szaladtak el az első lövés után az országból. Ez az ő országuk, amire Amerika iszonyatos pénzt költött az elmúlt húsz évben. A republikánusok máris nekiestek Bidennek, hogy feleslegessé tette az elmúlt húsz évben minden amerikai halálát, ami hazugság.
Az afganisztáni misszió sokat tett a világ biztonságáért az elmúlt húsz évben, aminek értéke csak most látszik igazán, és az elmaradott Afganisztán kulturális felemelkedésére is sokat áldozott. Az amerikai kivonulás időszerű lett volna, ha megvannak a katonai, biztonsági és politikai feltételei. Attól lehet tartani, hogy ezek hiányában Biden politikai döntést hozott, annak érdekében, hogy a WTC ledöntésének huszadik évfordulójára kivonja az amerikai csapatokat. Ezért szívesen elhitte az afgán komány hazugságait, miközben egy szavukat sem lehetett soha elhinni.
A kérdés az, hogy első körben sikerül-e az amerikai és a szövetséges országok állampolgárait, a nyugati diplomáciai testületek tagjait és az afgán segítőiket biztonságosan kimenteni, majd utána megtalálni a módját annak, hogy a világ biztonságát növeljék. A globalizált világban lehetetlen a tálib iszlám államot elszigetelni a világtól, mert az Al Kaidához és az Iszlám Államhoz hasonlóan önkéntes, “franchise” sejtjeik jönnek létre a világban, az iszlám radikálisoknak bejáratott internetes hálózataik, propagandacsatornáik vannak.
A következmények még nem láthatók, megjósolhatatlanok. De az biztos, hogy óriási tragédia és katasztrófa történt. A lehető legrosszabb forgatókönyv, aminek Trump kivonulási terveinél is voltak esélyei, de a világ jobban megbízott a Biden-adminisztrációban és annak körültekintésében. Nagy árat fizethetnek érte ők is, és a világ is, hogy ennyire rosszul mérték fel a helyzetet, vagy ennyire erőltettek egy politikai elképzelést, és képesek voltak mindent elhinni, ami a tervet erősítette. Ha erre megy el minden figyelem és erő, romba dőlhetnek az amerikai újjáépítési tervek is.
A következő napokban és hetekben eldőlhet: a gyors tálib győzelem (amire számítottak az amerikaiak, csak később), csupán előbbre hozott mindent, s Afganisztánban lesz egy szélsőséges hatalom, de a világ nem változik meg. Vagy gyökeresen változik meg a világ, amire nagyon gyors választ kellene adni, mert ha a nyugati világ nem ad gyors és hatékony választ, drága árat fizethet érte. Nem csupán a terrorfenyegetettség térhet vissza, hanem a világ fasizálódásának veszélye is, mert a szélsőjobboldali fasiszta terroristák és az iszlám terroristák kéz a kézben járnak.
(Amerikai Népszava)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tiltakozó hullám söpör végig Közép- és Kelet-Európán
Magyarországról és Szlovákiáról indul, áthalad Szerbián és más nyugat-balkáni államokon és elér egész Törökországig, illetve Grúziáig. >
A liberális nemzetközi rend után
Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke úgy látja, hogy vége a liberális nemzetközi rendnek, de a földrésznek >
A magyaroknak kell megszabadulniuk Orbántól, ha úgy látják jónak, ebbe nem szabad kívülről beavatkozni
Stephan Löwenstein, a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója gondolja így és megállapítja, hogy a kormányfő folyton >
Európa jelenleg a szabadság szigete
Bármennyire is fura ez, de, ha alaposabban szemügyre vesszük a gondjait, akkor azok nem is annyira >
A szerb elnök mesterséges „népi mozgalommal” igyekszik elfojtani a diákok tiltakozását
Ehhez ösztönzést kap Dodiktól, illetve Orbántól. Utóbbi az EU-ra és a világ liberálisaira utalva azt üzente >
Trump súlyosan megsebesült, ez azonban még jól jöhet Európának és Nagy-Britanniának
Így véli Will Hutton, a Guardian vasárnapi számának volt főszerkesztője. Kiemeli: itt az idő kialakítani az >
A meggyőzhetetlenek
Máris minden tele van azzal a kormányzati reklámmal, amely a párt egyik brüsszeli képviselőjének két kiforgatható >
Te, jó ég, hol élek?
Ezt írja Fareed Zakaria a Washington Postban, aki szerint Trump ugyan befagyasztotta az új vámterhek jó >
Még messze nincs vége a Trump-féle kereskedelmi zűrzavarnak
Az elnök csupán időt kért, ám változatlanul valós a világgazdaságra leselkedő veszély. Ezzel együtt nem szabad >
Túl kockázatos az EU-békefenntartók számára, hogy letartóztassák a boszniai szerbek vezérét
Dodik ugyanis nem hajlandó bevonulni a börtönbe. Hiába kért segítséget a szarajevói kormány Brüsszeltől, túlságosan is >
Sajtószabadság ügyben az uniónak először a sorain belül kell rendet teremtenie
Nem kizárt, hogy a Brüsszel szerződésszegési eljárást kezdeményez, éppen Orbánt és Ficót használva fel elrettentő példaként. >
Senki sem nyer a vámháborúval, de Kína távolabbra tekint
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Nagy viharra számít, ám úgy véli, hogy a viszályban az >