Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyar kivétel: telt stadion
Magyarországon a futball a legfőbb vezetésre tartozik és változatlanul politikai kérdésnek számít. Elképesztő összeget mentek el az utóbbi jó 10 évben stadionépítésre. A megszállott fociszurkoló Orbán személyesen akarta, hogy tömve legyen a tribün a mérkőzéseken, mert hiába esélytelen a nemzeti 11, be kell jutnia a nyolcaddöntőbe. Hiszen jön a választás, így nagyon kell a siker. Ezért azután nem érdekesek az egészségügyi kockázatok, az esetleges mellékhatások, nem számítanak a bírálatok. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Libération
Magyarország kizárja a közterekről a nemi kisebbségek tagjait. A kormány intézkedése értelmében a jövőben tilos lesz melegeket szerepeltetni nyilvánosan, éspedig a hivatalos indoklás szerint azért, mert meg kell védeni a kiskorúakat a pornográfiától. Úgy hogy ma már elképzelhetetlen az olyan plakát, mint amilyennel a Coca Cola két éve nagy botrányt kavart, miután egy meleg férfipár képét tette közzé a hirdetőtáblákon.
A filmekben nem lehet csak heteroszexuális kapcsolatot bemutatni, ha a művet 18 évesnél fiatalabbak is megnézhetik. A tanárok nem emelhetnek szót a melegség mellett, ám ebből az következik, hogy a gyerekek nem szembesülnek azzal: ilyen is van. És ha mindez még nem volna elég, a rendelkezést a pedofília elleni törvény módosításaként vezetik be.
Víg Dávid, az Amnesty International igazgatója azt mondja, hogy Magyarország javarészt az orosz LMBT-elleni propagandát koppintja. Célja, hogy szép lassan elhallgattassa a közösséget, de az eredmény az lesz, hogy az érintettekre még több fenyegetés és veszély leselkedik. De nehezebb lesz megszervezni a büszkeség menetét is. Emellett még beszélni is körülményes lesz róla – mondja Rémy Bonny, a Forbidden (Betiltva) civil szervezet vezetője.
Az Orbán-kormány persze soha nem bánt kesztyűs kézzel a nemi kisebbségekkel. Ugyanezt tapasztalni a lengyeleknél is, ahol két éve ezek a csoportok vették át a mumus szerepkörét a migránsoktól. De ott még csak a szóbeli támadásoknál tartanak, a magyar vezetés viszont már a jogaikat szűkíti, mutat rá a már említett NGO képviselője.
Mindkét kormány a születésszám növelését írta zászlajára és konzervatív forradalmat hirdetett. Az LMBT-közösség elleni hadjárat kiegészíti a hagyományos család védelmét. Egy sor intézkedés hivatott ösztönözni a gyerekvállalást, ám ebben a rendszerben a melegeknek láthatóan nincs helyük.
Guardian
Az ellenzék meghátrálásra kényszerítette Orbán Viktort a Fudan Egyetem ügyében, úgy hogy a kormány a választások közeledtével jegeli a megosztó tervet. A 180 fokos fordulat felvillanyozta az ellenzéki pártokat, de hát a campus elutasítása politikai jelszó lett. Több ezren vonultak az utcára, hiába tilos ekkora tüntetést tartani. Az ellentábor a miniszterelnök ellen fordította a nacionalista retorikát, amit éppen ő maga alkalmazott oly sikeresen az utóbbi évtizedekben.
Az ellengőz riadóztatta a hatalmat. Krekó Péter úgy értékeli, hogy új helyzet állt elő, mivel most először fordul elő, hogy bármilyen kínai beruházás kényes politikai kérdés lett. A hatalom persze sokáig elkötelezettnek látszott Peking térnyerésének támogatására, egészen addig, amíg rá nem jött, hogy az befolyásolhatja a választást. De ha a Fidesz győz, akkor biztosra lehet venni, hogy leporolja az elképzelést.
A hivatalos aggodalmakra utal, hogy a miniszterelnök váratlanul megjelent a kormánytájékoztatón. Bírálók ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a CEU-nak mennie kellett. Orbán ugyan a belpolitikában ádáz antikommunista harcot vív, de ettől még, a keleti nyitás jegyében lelkesen a keblére ölelte Kínát. Csakhogy politikája egyre nagyobb nyugtalanságot váltott ki a lakosságban, részben a fokozódó eladósodás miatt.
A tudósító végigolvasta azt a jó ezer kommentet, miután a budapesti kínai nagykövetség keményen kirohant Karácsony Gergely ellen, de egyet sem talált, amely egyetértett volna a kínaiakkal.
Die Presse
Magyarország kivétel a mostani labdarúgó Európa-bajnokság házigazdájaként, mert úgy csinál, mint ha soha nem is lett volna a járvány: csak a Puskás Stadionba adják el az összes jegyet. Az impozáns teltház célja, hogy szárnyakat adjon a hazai válogatottnak és ebben az sem zavarja a nemzeti-populista méltóságok örömét, hogy azért az aranylábú fiúk többször is megbotlottak.
Szijjártó Péter mégis biztos abban, hogy a keddi meccsen a zsúfolt lelátók a vendéglátók javára billentik a mérleget, papíron hiába a címvédő Portugália a favorit. 68 ezer emberről van szó, noha az ország márciusban még vezette a világstatisztikát, amelyben a koronahalottak számát a lakosság összlétszámához viszonyították.
Ám Magyarországon a futball a legfőbb vezetésre tartozik és változatlanul politikai kérdésnek számít. Elképesztő összeget mentek el az utóbbi jó 10 évben stadionépítésre. A megszállott fociszurkoló Orbán személyesen akarta, hogy tömve legyen a tribün a mérkőzéseken, mert hiába esélytelen a nemzeti 11, be kell jutnia a nyolcaddöntőbe. Hiszen jön a választás, így nagyon kell a siker. Ezért azután nem érdekesek az egészségügyi kockázatok, az esetleges mellékhatások, nem számítanak a bírálatok.
Lantos Gabriella az ellenzéktől ugyanakkor óv attól, hogy bárki hitelt adjon a propagandának. Hiszen még messze van a nyájimmunitás, úgy hogy csak az emberek tudják saját magukat megvédeni a kormányzat felelőtlenségétől.
Le Monde
A lengyel emberi jogok biztosa úgy ítéli meg, hogy az európai intézmények alábecsülik a veszélyt, ami Lengyelországban fenyegeti a demokráciát, és ez roppant sajnálatos. Adam Bodnar, aki egy hónap múlva – az Alkotmánybíróság határozata nyomán - kénytelen távozni hivatalából, noha még nincsen utódja, azt érzékeli, hogy a PiS uralmának hat éve alatt folyamatosan szűkültek az emberi jogok. Így ma már teljesen természetesnek tűnnek olyan dolgok, amelyek 2015-ben még elképzelhetetlenek lettek volna. A legsúlyosabb helyzet a szólásszabadság és az emberi méltóság területén mutatkozik.
De súlyos támadások érik a nők, valamint az LMBT-kisebbség jogait is, utóbbi példátlan lejárató kampány áldozata lett. Közben pedig a hatalom darálja be a független intézményeket, így hatalmas előnyre tesz szert az ellenzékkel szemben. A PiS igen ügyes, amikor a nyomulást kell megmagyarázni, az emberek viszont belefáradnak az állandósult politikai feszültségbe. Ebben persze nagy szerepe van annak, amit a kormányzati média sulykol. A sajtó 55-60 %-a áll a hatalom befolyása alatt. A maradék viszont állandó védekezésre kényszerül, a közbeszédet a másik oldal szabja meg.
Nincs persze arról szó, hogy a lengyeleknél máris török állapotok uralkodnának, mert itt sokat számít az uniós tagság. A bírák figyelemre méltó ellenállást tanúsítanak, az igazságosság utolsó védvonalát alkotják. Ám nagyon aggasztó, hogy milyen lassan reagál az EU. Nem érthető, hogy miért húzza el oly gyakran az ítélkezést az Európai Bíróság.
A biztos gyakran visszafogottságot tapasztalt a Bizottságnál. Szavakban persze nem volt hiány, de a tettek mérsékeltek maradtak. Az intézmények túl lassan, későn lépnek, láthatóan nem érzékelik, mekkora is a baj. Márpedig a varsói kormány hatalma további bebetonozására használja ki a késlekedést. Brüsszelnek fel kellene fognia, hogy itt az idő kulcsfontosságú.
Bodnart különösen nyugtalanítja, hogy a helyzet csak még súlyosabbá válhat, a magyar modell után szabadon. És eljuthat egy olyan pontra, amikor már lehetetlen lesz szabad választásokat tartani. Amikor a társadalom már nem lesz sokszínű, az pedig katasztrofális lenne az ország jövője és Európában elfoglalt helye szempontjából.
Viszont reményt nyújt, hogy a civil társadalom erős, mert még sokan vannak Lengyelországban, akik őrzik a demokrácia szellemét.
Le Monde
A vezércikk idézi egy francia humorista mondását, miszerint ha valahol áthágnak a határt, ott akkor már nincs többé megállás. És ez vonatkozik a jogállamra is, amelynek elvei évszázadokon át alakultak ki és benne foglaltatnak az ország alkotmányában. Olyan szabályok ezek, amelyek lehetővé teszik a viták békés rendezését és törékeny egyensúlyt teremtenek a szabadság és a biztonság között.
A fogalom sokáig arra szolgált, hogy megkülönböztesse a demokráciát a tekintélyelvű hatalmaktól. De a Covid-19 utáni gazdasági megújulást szolgáló milliárdokat is attól teszik függővé, hogy nem sérülnek-e a jogállami elvek – Magyarország és Lengyelország nagy bánatára. A földrész történelmének meg kellett volna tanítania olyan értékekre, mint hogy védekezni kell az önkény ellen, tiszteletben kell tartani a hatalmi ágak szétválasztását, vagy másképpen kifejezve: a hatalomnak követnie kell az alkotmány és az Emberi Jogok Európai Egyezségének előírásait.
Ám szélsőjobb nyomására egyre inkább terjed az a vélemény, hogy a jogállam nem védelmet nyújt, hanem igazából kényszerzubbony. Aggasztó jelenségek tapasztalhatóak ez ügyben Franciaországban is. És félő, hogy a jogrend alapjai ellen indult támadás csak erősödni fog az elnökválasztási kampányban.
A jogállam megingása annál is inkább aggasztó, mert már sok olyan javaslat látott napvilágot, amely túlmegy a megengedett határokon. A jogállam kiárusítása azonban csak gerjesztené az erőszakot és még jobban megrengetné a társadalmi együttélés alapjait.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >