Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Karácsony óvatos ember hírében áll...
... a jövőben azonban többször is offenzívát kell indítania, hiszen kihívta Orbán Viktort. A napokban bocsánatkérésre kényszerült az Economistban tett megjegyzése miatt, pedig nem olyan, aki nyilatkozataiban rendre átlépi a jó ízlés határait. Csakhogy a választási kampány nem arról szól, hogy a felek udvariaskodjanak egymással. Időnként meg kell ereszteni egy-két szemtelenséget is. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
Az újság úgy mutatja be Karácsony Gergelyt, hogy ő az, aki ismét egyesíteni igyekszik a magyarokat. Óvatos ember hírében áll, de a jövőben többször is offenzívát kell indítania, hiszen kihívta Orbán Viktort. A napokban bocsánatkérésre kényszerült az Economistban tett megjegyzése miatt, pedig nem olyan, aki nyilatkozataiban rendre átlépi a jó ízlés határait. Csakhogy a választási kampány nem arról szól, hogy a felek udvariaskodjanak egymással. Időnként meg kell ereszteni egy-két szemtelenséget is.
Hiszen itt harcról van szó a sokáig legyőzhetetlennek látszó miniszterelnökkel szemben. A felmérések jó esélyt adnak Karácsonynak, ennek ellenére sokáig habozott. De hogy ő lesz-e a közös jelölt, az ezúttal nem annyira a kormányfőtől, hanem az ellenzéktől függ. A 2019-es összefogás siker modellül szolgál a jövő évi választásokra.
Amint bejelentette indulását, a kormányzati média Gyurcsány bábjának állította be. Azt is felróják neki, hogy nem beszél angolul. A mindennapokban azonban olyan gondok foglalkoztatják, hogy pl. a hatalom elvette az önkormányzatok bevételi forrásait és így alig van lehetőség helyi beruházásokra. Az összefoglaló emlékeztet arra, amit Karácsony múlt ősszel mondott az újságnak, hogy ti. a helyhatósági győzelmekkel az ellenzék jelentős pozíciókhoz jutott a nagyvárosokban. Most ugyanezzel próbálkozik országosan is.
Kurier
Várhatóan Karácsony Gergely mögé sorakozik fel az egyesült ellenzék, így jó esélye van, hogy legyűrje Orbánt és véget vessen korszakának. Ha az őszi előválasztáson a budapesti főpolgármester lesz a befutó, akkor a Publicus felmérése szerint őt támogatná az ellenzéki hívek 90, a határozatlanok 45 %-a. A politikus számít a legtekintélyesebbnek és ő a legismertebb a Fidesszel szembenálló oldalon. Legfőbb céljaként azt hirdette meg, hogy újraegyesítse a megosztott országot.
Azt már elérte, hogy a főváros működjön, a kormány kettős járomfogása ellenére is. A közvélemény kutatások arról árulkodnak, hogy hatalom és ellenzék fej-fej mellett halad, vagyis az eredmény várhatóan szoros lesz. Orbán már háromszor egymás után ért el kétharmadot, ami lehetővé teszi számára, hogy minden kötöttség nélkül irányítsa az országot, amiben persze szerepe volt az ellenzék széttagoltságának és belső rivalizálásának is. A jelenlegi összefogás az egyetlen esély, hogy lezáruljon az Orbán-éra.
Yahoo/Bloomberg
Kelet-Európában javában felfelé tartanak a kamatok a kötvénypiacokon, függetlenül attól, hogy mit mondanak az érintett jegybankok. Az MNB és lengyel társintézménye most éppen azt mantrázza, hogy nem kell aggódni a meglóduló infláció miatt, mert az csak átmeneti, ezért inkább várni kell, illetve a gazdasági kilábalást kell serkenteni a járvány enyhülésével.
A kereskedők azonban nem ennyire türelmesek. A Bloomberg adatai azt mutatják, hogy a piaci szereplők két éven belül a kamatok 1,3 %-os emelkedésével számolnak. Virovácz Péter, az ING közgazdásza azt mondja, hogy a központi bank kötéltáncot folytat, mert ha sikerül elhitetnie, hogy a fogyasztói árindex jövőre a 2-4 %-os sávban marad, akkor kibekkelheti a magasabb átmeneti értéket.
Csakhogy a kötvényeladások azt mutatják, hogy hat az aggály, mármint hogy a fellendülés hatására belegyorsít az inflációs spirál. A JPMorgan szakértői azt tanácsolják, hogy jelenleg nem szabad nagyobb mennyiségben kelet-európai értékpapírokat venni. Viszont ha a jegybankok leállnak a vásárlásokkal, az nagy kockázat, mert az MNB-hez kötődik az ilyen ügyletek csaknem egyharmada.
Ugyanakkor a magasabb infláció tényleges veszélyt jelent. Magyarországon az éves ütem már 5,1 %-ra gyorsult. Vagyis átlépte a jegybank tolerancia határát. A JPMorgan szerint arra kell készülni, hogy veszélybe kerül a program, mármint hogy a Matolcsy-féle intézmény folyamatosan pénzt pumpáljon a gazdaságba.
Washington Post
Bizonyosnak tekinthető, hogy Kína nem csupán kulturális, hanem fizikai értelemben is elnyomó intézkedéseket alkalmaz az ujgurokkal szemben, ami kimeríti a népirtás fogalmát – állapítja meg a vezércikk. Pedig az 1948-ban jóváhagyott ENSZ-megállapodás kimondja: soha több nem ismétlődhet meg a genocídium. Csakhogy a tények arra utalnak, hogy a kínai hatóságok nem egyszerűen agymosást alkalmaznak a táborokba zárt ujgur kisebbséggel szemben, tehát rákényszeríti tagjait, hogy adják fel nyelvüket és kulturális hagyományaikat, de emellett még brutálisan korlátozza a születések számát is.
Hszincsiang tartományban sokáig nem volt komoly következménye annak, hogy a családok a hivatalosan engedélyezettnél több gyereket vállaltak. Ám a hivatalos adatokból az derül ki, hogy a születések száma egy ideje radikálisan csökken, ami összefügghet a tömeges sterilizálásokkal, az erőszakos családtervezéssel és vétkesekre kirótt drasztikus büntetésekkel. A folyamat 2017-ben indult be, és azóta meredeken zuhan az újszülöttek száma. Csak 2018-ban majdnem 44 %-kal lett kisebb. Azaz kétszer annyi, mint amennyit Kambodzsában a vörös khmerek számlájára kellett írni azok rémuralmának csúcsán.
A lap ezért azt javasolja a jövőre esedékes pekingi téli olimpiát támogató multiknak, így a Bridgestone-nak, az Intelnek, a Coca-Colának, a Samsungnak, a Toyotának, a Visának, a Panasonicnak és a többinek, hogy nagyon figyeljenek oda. Mert könnyen lehet, hogy a „soha többé”-ből újabb népirtás lesz.
FT
Az orosz vezetés ugyan erőből lép fel, de erősen vágyik arra, hogy nagyhatalomként kezelje a világ. Erre hívja fel a figyelmet Lilia Sevcova, a Liberális Küldetés Alapítvány tagja, aki könyvet írt, „Putyin Oroszországa” címmel. A vendégkommentár kiemeli, hogy győzelem napi beszédében az elnök azt állította a Vörös téren: a szovjet nép egymaga vívta ki a diadalt a náci Németországgal szemben. Vagyis megerősítette, hogy országa és a Nyugat más-más pályán halad.
Lehet persze, hogy átmenetileg stabilizálni tudja a belpolitikát, amikor a múlt felé fordul. Jól jön neki, hogy sem belső, sem külső fenyegetéssel nem kell szembenéznie. Hogy akkor miért néz farkasszemet az egykori szövetségesekkel? Hát, azért, mert az ő felfogása szerint a macho kiállás helyet szavatol neki a világpolitikában a nagyok asztalánál. Úgy hogy hiába a belső elégedetlenség elfojtása és az állami propaganda nyugatellenes éle, a Kreml ügyel arra, nehogy az ország körbezárt erőd legyen.
Azaz egyszerre kell együttműködnie nyugattal, illetve támadnia azt, Moszkva logikájából ez következik. Bizonyos értelemben meg is kapja, amit akar, hiszen Biden pl. kétoldalú csúcsot javasol, az EU pedig fenntartja a párbeszédet, noha a kölcsönös bizalom elég gyengécske. De a lényeg: a Nyugat egyszerre szorgalmazza feltartóztatást és kooperációt. Helyzete azért nehéz, mert Putyin koppintja a liberális elveket és politikai-gazdasági elitje, üzleti manőverei, és lobbigépezete révén behatol a nyugati társadalmakba.
Részben épp ezért a másik oldalnak nehéz pontosan meghatároznia, hogy mi az ár az elfogadhatatlannak tekintett orosz hozzáállás ellentételeként. A közelmúltban az ukrán határon előadott orosz erőfitogtatás nem jelentett ilyen vörös vonalat. Ám hogy Brüsszel megalkuszik, az bátorítja Moszkvát.
Hogy Putyin keménykedik külföldön, az erősíti a róla alkotott hazai képet, mármint hogy erős vezető. Ám szüksége van a Nyugat bizalmára, hogy hozzájusson a szükséges gazdasági és technológiai forrásokhoz. Csakhogy a feszültségkeltés gyanút kelt és az elrettentésre sarkallja a másik felet. Viszont a kettős politika fenntartja az orosz rendszert.
Ugyanakkor a Nyugat nem tud határozottan fellépni az oroszok nemzetközi ármánykodásai ellen, hacsak nem akarja, hogy Oroszország destabilizálódjon. Mert arra aligha van felkészülve, hogy milyen bizonytalanságok alakulnak ki a világban, ha összeomlik az orosz hatalmi szisztéma, még mielőtt megjelenne valamiféle belső alternatíva annak felváltására.
Következő cikk: Lánczi a politikai komisszár
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >