2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Bloomberg: Karácsony Gergely az ellenzék legesélyesebb potenciális jelöltje

Bloomberg: Karácsony Gergely az ellenzék legesélyesebb potenciális jelöltje

A hat párt szeretné kiütni a nyeregből a miniszterelnököt, aki az unión belül példátlan hatalmat összpontosított a kezében, és kövtőkre talált Lengyelországban, valamint egyre inkább Szlovéniában is... Akárki is lesz az ellenzék kormányfőjelöltje, fel lesz adva számára a lecke, hiszen a másik oldalon ott van Európa legnagyobb propaganda gépezete, egy óriási központi pénzalap, valamint a kézben tartott állami intézmények hálózata. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Bloomberg

 

A hírügynökség szerint Karácsony Gergely az ellenzék legesélyesebb potenciális jelöltje, miközben a Fideszre az utóbbi jó 10 év legszorosabb választási küzdelme vár - ekkora kihívással Orbán Viktor 2010 óta nem nézett szembe. A hat párt szeretné kiütni a nyeregből a miniszterelnököt, aki az unión belül példátlan hatalmat összpontosított a kezében, és követőkre talált Lengyelországban, valamint egyre inkább Szlovéniában is.

Kiterjesztette befolyását a sajtóra, a bíróságokra az oktatásra, emiatt többször is összetűzött az EU-val. Az ország ellen vizsgálat indult a jogállam lebontása miatt. A legutóbbi felmérések azt tanúsítják, hogy a két rivális oldal fej-fej mellett halad. A másfél évvel ezelőtti helyhatósági választás az utóbbi több mint egy évtized legnagyobb vereségét hozta a Fidesz számára.

Karácsony az indulás bejelentésekor azt közölte, hogy egyesíteni kívánja az országot a korrupcióval vádolt uralkodó elittel szemben, amelybe beletartoznak Orbán közeli körök, így családtagjai is, miután iszonyatos vagyonokat halmoztak fel.

Hogy a kormány egyáltalán nem becsüli le a veszélyt, az kiderül abból, hogy hozzákezdett a központi jogkörök kiszervezéséhez. Így magán alapítványokat hoz létre, Orbán híveivel az élen. Ezek olyan feladatokat látnak majd el, amelyek normális körülmények között az államra hárulnának. Új független testületként működik tovább a nukleáris felügyelet, amit sokan szintén úgy értékelnek, hogy Orbán a választások kimenetelétől függetlenül meg akarja őrizni befolyását.

Akárki is lesz az ellenzék kormányfőjelöltje, fel lesz adva számára a lecke, hiszen a másik oldalon ott van Európa legnagyobb propaganda gépezete, egy óriási központi pénzalap, valamint a kézben tartott állami intézmények hálózata.

 

Spiegel

 

A távozásra kényszerített lengyel ombudsman úgy látja, hogy az EU-nak közbe kell avatkoznia, mert országa lépésről lépésre követi a magyar utat, és mind inkább versengő tekintélyuralom lesz. Azaz a PiS fokozatosan építi ki hatalmi állásait, az ellenzéknek viszont folyamatosan csökken a lehetősége, hogy az urnáknál meg tudja verni a kormányt, még akkor is, ha e pillanatban tisztességesnek ígérkezik a két év múlva esedékes választás.

Bodnar, aki számára az Alkotmánybíróság még két hónapig engedélyezte, hogy hivatalában maradjon, miután mandátuma már tavaly lejárt, csak éppen a parlamenti pártok ellentétei miatt még mindin nincs utódja, nos, ő azt mondja, hogy az unió érthetetlenül megértő a lengyel rezsimmel szemben, noha volna lehetősége, hogy megálljt parancsoljon a jogállam felszámolásának. Ugyanakkor a jogállami mechanizmus hatékonyságát egyelőre bizonytalannak látja.

Ezzel együtt azt tapasztalni, hogy a PiS az ügyészség után kiterjesztette befolyását az Alkotmánybíróságra is, ám ezek után aligha kérdéses, hogy az miként határoz hamarosan az ügyben: a közösségi vagy a nemzeti jognak van-e elsőbbsége. Miközben ez kardinális kérdés abból a szempontból, hogy Lengyelország továbbra is az unió tagja lehet-e.

A PiS folyamatosan építi ki pozícióit, hogy uralmát semmi se veszélyeztesse. Most éppen a helyi sajtót kebelezi be az állami olajcég bevonásával. Azért az PKN Orlent veszi ehhez igénybe, mert a lengyeleknél – a magyarokkal ellentétben – nincsenek „közeli” oligarchák. De a párt is uralni kívánja a közbeszédet. A civil társadalom pedig még gyenge, hogy felemelje a szavát ellene.

Fontos a helyzet megértéséhez, hogy az átlagember számára sokkal többet számít a PiS által kínált szociális és gazdasági biztonság, mint a bíróságok átalakítása, utóbbi igazából nem is jut el hozzá. Ez azonban már nem vonatkozik a vállalkozókra, akik egyre kevesebb eséllyel szállnak jogvitába az állammal szemben. A kormány gyatra teljesítménye a járvány elleni küzdelemben jó néhány ember szemét felnyitotta.

Az uniónak azonban közbe kell lépnie, mert egy fontos tagországról van szó, ráadásul a lengyelek többsége kifejezetten szükségesnek tartja, hogy Brüsszel szót emeljen a demokrácia és a jogállam, vagyis saját értékei mellett.

 

FT

 

Lengyelország óriási gazdasági programot jelentett be, hogy mielőbb újrainduljon a gazdaság a járvány után. A konzervatív-nacionalista kormány az egykori roosevelt-i New Deal után Lengyel Dealnek nevezte el a csomagot, amely célul tűzi ki, hogy az egészségügyi kiadások az évtized végéig a GDP 5 %-ról 7 százalékra nőjenek, egyben adócsökkentést irányoz elő. Megkönnyítik a lakásvásárlást, segítik a nyugdíjasokat és a családokat. Az alacsony és közepes keresetűek a jövőben kevesebb adót fizetnek.

A programot széles körben úgy tekintik, hogy azzal a hatalom saját helyzetén igyekszik javítani a 2023-ban esedékes választás előtt, miután a Covid-19 70 ezer emberéletet követelt és jó 30 év óta először recessziót idézett elő. Morawiecki azzal korteskedett az átfogó intézkedésrendszer mellett, amelyet az EU költségvetéséből, illetve a ragályalapból fedeznek, hogy itt az esély a Nyugattal szemben fennálló jóléti hátrány felszámolására, egyben a középosztály megerősítésére. A most előirányzott beruházások ezen felül 500 ezer állást teremtenek.

A pénzügyminiszter azt mondta a lapnak, hogy az adócsökkentés 7 milliárd zlotyval csökkenti a költségvetés bevételeit, ezt részben a gyorsabb növekedésből kívánják pótolni. Emellett 3 milliárd zlotyt adnak, hogy a fertőzés miatt nehéz helyzetbe került önkormányzatok szintén tudják anyagilag segíteni a gazdaságélénkítő befektetéseket.

 

Die Presse

 

A vezető osztrák lap immár elképzelhetőnek tartja, hogy új választásokat kell kiírni, miután a kancellár ellen hamis vallomás gyanújával eljárás indult, de az ügy miatt az egész állam válságba került. Ha kiderül, hogy Kurz valóban hazudott a parlamenti vizsgáló bizottságban az állami vagyonkezelő vezetőjének kinevezése kapcsán, és emiatt vádat emelnek ellene, akkor ez szomorú nyitány lenne Ausztria történetében. Egyben komoly próba elé állítaná a bírát, akinek milligrammra mérlegelnie kellene a politikus kijelentéseit.

A döntéstől függ az egész további osztrák belpolitika. Ha elítélik a végrehajtó hatalom fejét, akkor nem maradhat tisztségében. A koalíciós partner zöldek egyelőre kivárnak. Az ellenzék viszont veri a harci dobokat, pedig Kurz már annyi slamasztikából kimászott. Ám ez most komolyabb. Ő maga is azzal számol, hogy perbe fogják, de persze azzal, hogy a végén felmentik.

Arra lehet számítani, hogy pártja azt fogja hangoztatni: nem lehet fogást találni a politikuson. Ezzel szemben az ellenzék várhatóan azt mantrázza: „hazug a kancellár!” Aki azt remélte, hogy a járvány csillapodtával, illetve a korlátozások eltörlésével könnyebb lesz, nos, az tévedett. A hang egyre durvább és agresszívabb a politikában. Folyamatosan tűnik el az eltérő vélemények, sőt az ellenfelek iránt tanúsított tisztelet.

Még a Néppárt is igen sprőd hangot üt meg, így rohamosan csökken a politikai intézményekbe, de még az igazságszolgáltatásba vetett bizalom is. A légkör egyre mérgezettebb. De lehet, hogy tényleg az lesz a jó, ha új választást írnak ki. Az ugyanis tiszta viszonyokat teremthet, illetve véget vethet az elviselhetetlen állapotnak.

Lassan lecseng a ragály, ugyanakkor nagy a munkanélküliség és óriási az adósságprobléma, a politika viszont mégis csak magával törődik. A nyugdíj, az adó és az oktatás reformját kár is említeni. Ám a helyzet sokáig nem maradhat így.

 

 

 

2021. május 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A gyűlölet mint hiány

Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >

Tovább

Mi van, ha bukik?

Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >

Tovább

Az EU bővítése és Oroszország

Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >

Tovább

Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus

Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >

Tovább

Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként

Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >

Tovább

Hogyan készül Orbán a választásra

Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >

Tovább

Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége

Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >

Tovább

Biden döntését Putyin meg fogja torolni

Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >

Tovább

Rövid út vezethet keletre

Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >

Tovább

Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek

Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >

Tovább

A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot

Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >

Tovább

Magyarországon mocskos trükkök lengik be a közéletet

Magyar Péter Orbán egyetlen kihívójaként azt állítja, hogy titokban lehallgatták, mert le akarják járatni. De még >

Tovább