2024. december 21. szombat
Ma Tamás, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Undor

Öreg Dezső
Öreg Dezső
Undor
Undor (Humenthu illusztrációja)

A néhai Zoran Đinđić édesanyja és nővére bűnvádi feljelentésben követeli, hogy az illetékes szervek vizsgálják ki, fegyveres lázadás történt-e 9 évvel ezelőtt, amikor a különleges alakulatok lezárták a fővárost átszelő autópályát. Azóta már nem egyszer hozták összefüggésbe a vörössapkások megmozdulását a miniszterelnök meggyilkolásával. Ezért is szerepel a feljelentésben a gyanúsítottak között a különleges alakulatok akkori parancsnoka, Milorad Ulemek, ismertebb nevén Legija, de ott van Vojislav Koštunica is, aki akkor a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, ismertebb nevén a Kis-Jugoszlávia elnöke volt. A Đinđić család azzal vádolja, hogy államfőként nem élt alkotmányos felhatalmazásával, és nem adott parancsot a hadseregnek a fegyveres zendülés leverésére.

Nekünk, akik emlékezünk arra a zimankós novemberi napra, az is eszünkbe jut, hogy Koštunica egyenesen támogatta a zendülést, forrongást, megmozdulást, tiltakozást, amely szerinte egyes emberek munkaruhában való legitim sztrájkja volt. A mundér, a csizma és a vörössapka mellett a munkaeszközöket: páncélozott járműveket, gyalogsági és nehézfegyvereket nyilván csak szokásból vitték magukkal. Pedig akkor már túl voltunk a háborúkon. Legalábbis mi, kívülállók, azt reméltük. De sokak előtt világos volt, hogy az akkori választott vezetők a fegyverek erejével is megtámogatták érveiket egy-egy országos témáról folytatott vitájukban. Most talán következhetnek a jogi érvek. Erre lenne hivatott a szervezett bűnözés kivizsgálásában illetékes különleges ügyészség. Vagy elfogadja, vagy visszautasítja az édesanya és a nővér feljelentését, amelyet nevükben az ügyvéd nyújtott be, nemcsak a már említett Koštunica ellen. Még meg sem száradt az iktatói pecsét a feljelentésen, amikor példátlan hangvételű közleménnyel reagált Koštunica pártja, a Szerbiai Demokrata Párt, az újabbkori többpárti Szerbia első autochton néppártja. Azóta már szaporodott ez a politikai család. A Milošević-korszak legsötétebb háborús-propaganda hangnemét idéző közlemény szerint csak egy erkölcsileg romlott lény cselekedhet ilyen esztelenül. Az ügyvédről van szó. „Olyasmivel vádol másokat, amit csak ő követhet el.” Nem az érvek, különösen nem a jogi érvek erejével válaszol tehát a párt az annak a rendje és módja szerint átadott feljelentésre. Már a megszólítás, a köszönés is mellbevágó: „A legmélyebb undorral vetjük el a Szerbiai Demokrata Párt elnöke elleni vádakat” – mondják a politikai pamflet megfogalmazói. Minden mércét fölülmúlt a párt elleni szüntelen primitív kampány – üzenik a néppárti politikusok. Azt az embert veszik védelmükbe, aki legalizmust hirdetve utasította vissza a miloševići rendszerrel való keményebb leszámolást, az akkori titkosszolgálati vezetők és a katonaság parancsnokainak menesztését, egyszóval a 90-es évek diktatúrájának hordozóival való szembefordulást és a felelősségre vonást. Magának Miloševićnek a kiadatását is ellenezte ugyanolyan patrióta – legalista érveléssel, mint Tadić elnök minapi vukovári bocsánatkérő szavait.

Most tehát az ügyészségen a sor. Vajon mit tesz az a szerbiai igazságszolgáltatás, melynek munkájában legtöbb kifogásolni valót talált az Európai Bizottság minapi országjelentésében. Ki lesz a gyanúsított? Aki 9 évvel ezelőtt csupán sztrájkoló kommandósokat látott az autópályán talpig fegyverben? Vagy azok, akik ezt számon kérik rajta és az országon? Mert most sem az ügyészség kezdeményezte a vizsgálatot. Pedig már régen ígérik, hogy fényt derítenek a Đinđić-gyilkosság politikai hátterére. Ehhez azonban Szerbiában - úgy látszik - még mindig politikai döntést kell hoznia valakinek.

Akit nem az undor vagy más érzelem irányít.

2010. november 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Roncspártderbi

Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >

Tovább

Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot

A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >

Tovább

Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat

A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >

Tovább

Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában

A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >

Tovább

A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?

Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >

Tovább

A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg

A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >

Tovább

A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét

Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >

Tovább

Raszputyin Romániában

Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >

Tovább

Amikor a diktatúrák összeomlanak

Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >

Tovább

Maradjon inkább Orbán Viktor?

Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >

Tovább

Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk

Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >

Tovább

Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját

Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >

Tovább