Ma Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A helyzet fokozódik
Tisztességes, nyugatias szemléletű, Európában magukat otthon érző nőkre bízni a kormányzást, a minisztériumokat, vagy maradjon ez a mostani türktudatú, kipcsák csapat? Akárhogy is, nincs más választásunk, mint bízni az ellenzéki politikusok minden tagjában. Muszáj elhinnünk, hogy ők is valóban ugyanúgy akarják a változást, mint mi. De ha nem, ha a lelkük mélyén megelégszenek a képviselőség nyújtotta kényelmes megélhetéssel, akkor marad a rezsim. És újra lesz Lázár János is, tele szép, új tervekkel. Egy részüket már el is mondta, és higgyük el neki, hogy nem lesz bennük köszönet. Bruck András:
Rossz bizonytalanságban élni, felőrli, kikészíti az embereket. És ezek most valóban ilyen idők, még soha az emberiség ennyire közvetlenül nem élhette át saját közös sorsát, egymásra utaltságát. Aggodalom, fáradtság, zavar, depresszió, stressz, halál, sok halál – és mindez egy időben, világméretekben. Nekünk ráadásul plusz teherként itt van még a miniszterelnökünk is. Most még jobban látszik, milyen iszonyatos súllyal telepszik rá mindenre. Szinte szovjet idők-beli a tájékoztatás, a kórházakból jobbára csak a fészbukon szivárognak ki hírek, máskülönben szigorú cenzúra gondoskodik a valóság eltitkolásáról. Hogy ne tudhassuk, milyen körülmények között haltak meg fél év alatt csaknem húszezren. Naponta megy a halálukat szinte magától értetődővé elsimító egyenszöveg: „többségében idős, krónikus beteg”. Erre kellett a kórházak katonai irányítása, semmi másra.
Jól emlékszem, mi volt az első reakcióm, amikor a miniszterelnök január vége felé bejelentette, hogy Magyarország két olyan keleti vakcinával bővíti a járvány elleni szerek EU-s listáját, amelyek nem kellően tisztázott körülmények között készültek. Nem hittem el neki, hogy a három nyugati készítmény akadozó szállítása miatt van szükség rájuk. A szememben ez a döntése inkább volt újabb normaszegés, az egész politikai pályáját végigkísérő deviancia, mint bölcs előrelátás. Rosszhiszemű lennék? Bizonyára az vagyok, de a tények akkor sem mellette szólnak. Aki „a védekezés sikerét a halálesetek és a megmentett életek számában méri”, miként ő mondta tavaly szeptemberben, az a járvány egy éve alatt, 2020. március 20. és 2021. március 19. között miért csoportosított át sportra majdnem tízszer (588 milliárdot), az egyházakra pedig két és félszer annyit (153 milliárdot), mint az egészségügyre (61 milliárdot)? Létezhetnek-e ennél egyértelműbb prioritások? Foci, klérus, aztán valahol a távolban, szinte láthatatlanul mi, emberek.
Továbbá egy kormány, amely szó szerint számolatlanul szórja a milliárdokat, miért éppen a járvány megfékezésének két viszonylag olcsó alapeszközén, a tesztelésen és kontaktkutatáson spórol? És vajon az ellenzéki városok - köztük Budapest - miért nem vehetnek részt a lakosság beoltásában? Mi ez, ha nem egy despota önmaga ellen benyújtott vádirata? Na és a kérdések kérdése: a járvány kellős közepén a miniszterelnök miért nem állapodott meg a már amúgy is szinte keresztre feszített egészségügyiekkel, inkább hagyta, hogy több ezren felmondjanak? Miért, miért? Az ego, amely lassan sírba teszi az országot. Kafka a „gonoszság korának" nevezte a sajátját: „Széthulló hazugságok és illúziók mocsarában élünk, ahol iszonyatos szörnyetegek jönnek a világra, aztán barátságosan belemosolyognak a riporterek lencséjébe…”. Mintha csak rólunk írta volna.
Az orosz és a kínai vakcina miatt nagyon sokan egy EU-polgárhoz méltatlan helyzetben találták magukat: olyasmiben kellett, vagy kell majd még ezután dönteniük, amihez nem értenek. Egyetlen kapaszkodójuk az az egyébként ésszerűnek hangzó állítás maradt, amivel felülírhatták a kormánnyal szembeni elementáris bizalmatlanságukat: bármelyik vakcina jobb, mint a vírus. Hosszú vívódás után nekem is ez segített legyőznöm saját kételyeimet. Mindazonáltal rossz érzéssel tartottam oda a karom: egy olyan országban készült anyagot engedtem magamba fecskendezni, ahol sokáig elhallgatták Csernobilt, ahol az elsüllyedt Kurszk atomtengeralattjáróhoz presztízs okokból nem hívtak nyugati segítséget, inkább hagyták, hogy a robbanást túlélt legénység is lassan megfulladjon. És már akkor is Putyin volt az elnök, ő pedig egy tengerparti üdülőhelyről követte a szörnyű fejleményeket... Vajon Orbán Viktor kérne-e külföldi segítséget, ha az egészségügy végképp összeomlana a rettenetes terhelés alatt? Kétlem. A diktátoroknak csak a saját presztízsük számít, a halottak száma meg nekik csak egy szám, mondjuk, mint a nulla.
Egy év múlva parlamenti választás. Pár pillanat, és itt van. A járványon addigra minden bizonnyal túl leszünk, de azok is fellélegezhetnek-e majd, akik bíznak benne, hogy 2022 egyben az Orbán-korszak végét is jelenti? Ez nagyrészt az ellenzéken múlik, mi máson? Az elszántságukat, politikai képességeiket illetően ugyan bennem is fel-fel támad a kétely, de most már legalább megvan az idevágó mondás: bármilyen ellenzék jobb, mint ez a rezsim. Tudom, sokan félnek a Jobbiktól, s a múltjuk valóban nem túl hízelgő, mások meg a Momentum vezetőjében a fiatal Orbánt látják. Én viszont a szakállán kívül semmilyen hasonlóságot nem érzékelek: Fekete-Győr András egész biztosan nem Orbán Viktor, Jakab Péter pedig nem Vona Gábor.
Mi a könnyebb? Valamelyiküket elképzelni akár a miniszterelnöki székben is, vagy Orbán Viktort ott látni további négy évre? Na ugye. Mi adja az országnak a több esélyt? Tisztességes, nyugatias szemléletű, Európában magukat otthon érző nőkre bízni a kormányzást, a minisztériumokat, vagy maradjon ez a mostani türktudatú, kipcsák csapat? Akárhogy is, nincs más választásunk, mint bízni az ellenzéki politikusok minden tagjában. Muszáj elhinnünk, hogy ők is valóban ugyanúgy akarják a változást, mint mi. De ha nem, ha a lelkük mélyén megelégszenek a képviselőség nyújtotta kényelmes megélhetéssel, akkor marad a rezsim. És újra lesz Lázár János is, tele szép, új tervekkel. Egy részüket már el is mondta, és higgyük el neki, hogy nem lesz bennük köszönet.
Következő cikk: Ez a regény igazi, hamvas csoda
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Tolnai Ottó
Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A hazafiság elve és gyakorlata
Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >
A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány
Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >
Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?
A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >