Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az Európai Parlament várhatóan ma dönt...
... arról, hogy az unió legfőbb bírósága elé citálja a Bizottságot, ha az június 1-jéig nem kezdi meg alkalmazni a jogállami mechanizmust az olyan tagállamok ellen, amelyek megsértik a demokratikus normákat. Brüsszel szóvivője ugyan megismételte, hogy megvárnák, amíg az EUB kimondja a verdiktet a magyar és a lengyel panasz ügyében, miszerint a szankciós rendszer ellenkezik a közösségi joggal, ám közben is regisztrálják az esetleges jogszegéseket, és azokra vissza fognak térni, így egyetlen egy ilyen eset sem sikkad el. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Deutschlandfunk
Az Európai Parlament várhatóan ma dönt arról, hogy az unió legfőbb bírósága elé citálja a Bizottságot, ha az június 1-jéig nem kezdi meg alkalmazni a jogállami mechanizmust az olyan tagállamok ellen, amelyek megsértik a demokratikus normákat. Brüsszel szóvivője ugyan megismételte, hogy megvárnák, amíg az EUB kimondja a verdiktet a magyar és a lengyel panasz ügyében, miszerint a szankciós rendszer ellenkezik a közösségi joggal, ám közben is regisztrálják az esetleges jogszegéseket, és azokra vissza fognak térni, így egyetlen egy ilyen eset sem sikkad el.
A nagy pártcsaládok azonban azt kérdezik, hogy ha a végrehajtó testület ennyire biztos a dolgában, akkor miért habozik. A német liberálisok egyik EP-képviselője, Moritz Körner úgy fogalmazott: a helyzet olyan, mintha a tűzoltók kiérkeznének a káreset helyszínére, de ahelyett hogy megfékeznék a lángokat, arról kezdenek el vitatkozni, milyen szögben tartsák a fecskendőt. Márpedig ég a jogállam és a Bizottságnak oltania kell, tette hozzá. Hiszen a gondok nem most merültek fel a magyaroknál és a lengyeleknél, miközben nagy pénzeket markolnak fel Brüsszeltől.
Az ellenük szóló bizonyítékok igen nyomósak és a késlekedés további nagy károkat okoz – mondják az indítványt támogató törvényhozók. Egyikük, a zöld Daniel Freund arra emlékeztet, hogy Magyarország nap mint nap kész tényekkel rukkol ki. Le kellett állnia a Klubrádiónak, az újságokat hamarosan nem kézbesítik, ezalatt a Fidesz-kormány egyre körmönfontabb módszereket vet be, hogy lenyúlja az EU-pénzeket. Azok jó részére egyébként már keresztet lehet vetni.
FAZ
Harapófogóba került a magyar diplomácia, mielőtt az EU meghozta a maga szankcióját Kína ellen az emberi jogok megsértése miatt. Egyrészt Peking igyekezett a maga oldalára állítani, miután az Orbán-kormány 4 éve már megakadályozta, hogy az ENSZ illetékes tanácsa elítélje az ázsiai nagyhatalmat. Ám most a próbálkozás felsült, amit előre jelzett, hogy a legutóbbi Selyemút-csúcskonferenciára, amelyen 12 uniós tagállam vett részt, az észtek és a lettek csupán alacsonyabb rangú delegációt küldtek.
De hogy mekkora küzdelem zajlott a színfalak mögött, az kiderül abból, hogy az előkészületek ezúttal három napon át zajlottak az unió Politikai és Biztonságpolitikai Bizottságában. A magyarok meggyőzésébe még az USA is beszállt. Kína válasza az volt, hogy megtorló intézkedéseket rendelt el az egész testület ellen, ami nem sült jól el, mert a nagykövetek ugyan nem léphetnek be az országba, ám ez csak összefogásra serkenti a tagállamokat.
De kudarcot vallott tavaly a maszkdiplomácia is, mert nem elég, hogy az áru minősége gyakorta igen silány volt, a nyugati partnereket az is felhergelte, hogy Kína politikai befolyásra akart szert tenni a szállítmányokkal. És egyre inkább gyanakodva nézik az olyan befektetéseket, mint az volt, hogy Peking megvette a pireuszi kikötőt. Egy európai diplomata úgy foglalta össze a lényeget: az EU már túljutott saját naivitásán és pontosan érti, hogy a kínai vezetés világuralomra tör.
Nem véletlen, hogy a napokban tartott NATO-tanácskozáson az amerikai külügyminiszter a nyugati demokrácia szemszögéből az első számú veszélyforrásnak nevezte Kínát, amely ráadásul éket próbál verni a transz-atlanti szövetség tagjai közé. Blinken igyekezett megnyugtatni a többieket, hogy Washington nem akar új viszályt, és azt sem ellenzi, hogy az európaiak együttműködjenek Pekinggel olyan kérdésekben, mint a klímavédelem vagy a járvány elleni küzdelem.
Reuters
Magyarország a járvány egyik melegágya lett, de olyannyira, hogy most már leelőzte az eddigi világelső Csehországot a napi halottak számát tekintve. Szakértők szerint az ok az, hogy most már szinte kizárólag az igen virulens brit variáns pusztít. Azon felül az egész régióban sok a nagy gyár, ahol általában nem lehetséges a távmunka, és a kormányok ezúttal vonakodnak zárlatot elrendelni, mert a múlt évi visszaesés után nem akarnak újabb csapást mérni a gazdaságra.
Az egész térségben küszködnek a kórházak, hogy el tudják látni a rengeteg koronabeteget, ezen belül a magyar egészségügy különösen nagy nyomás alá került. A hónap elején nagyjából az ágazat 4 ezer dolgozója vette a kalapját, mert nem kért az orbáni reformokból. Ám a kilépések csak súlyosbították az évek óta tartó szakemberhiányt. A fertőzésveszély ellensúlyozására idáig 1,7 ember kapott legalább egy oltást, de még ez sem elég.
Az alacsonyabb jövedelmekből az következik, hogy többen kénytelenek eljárni munkába, márpedig ily módon fokozottan kiteszik magukat a veszélynek. De az is közrehat, hogy az érintett kormányok kevesebb táppénzt fizetnek, mint amennyit nyugaton szokás. Orbán Viktor mégis azt puhatolja, hogy óvatosan újra megnyitnák a boltokat, noha a ragály terjed.
Bloomberg
Jóllehet a magyar kormány gyorsabban oltja be a lakosságot, mint a legtöbb uniós tag, az ország mégis a földkerekség legsúlyosabb adatait produkálja: a népességszámhoz viszonyítva sehol sem szed ennyi áldozatot a járvány. Az eltelt 7 napban 151,4 halálesetet regisztráltak egymillió főre vetítve, ugyanakkor az oltások alapján csak Málta áll jobban. A magyarok ötféle vakcina közül választhatnak, igaz, a Szputnyik V-t és a Sinopharmot még nem engedélyezte az európai hatóság.
De a helyzet rávilágít, hogy egymagában nem sokat ér, ha immunitást adnak a lakosságnak, szükség van igen kemény korlátozásokra is. Magyar orvosok pont ezt sürgetik, miután kórházak már önkéntesek közreműködésére szorulnak a páciensek ellátásához. Orbán azonban csupán az érvényben lévő intézkedések hatályát hosszabbította meg, Ugyanakkor arról tárgyal, hogy miként lehetne enyhíteni a szigoron, ahelyett, hogy bekeményítene.
Le Monde
Izraelben szerencsésen lezajlottak a választások, de az országban példátlan veszélybe került a demokrácia Netanjahu alatt, noha az állapotokat nem lehet egy lapon említeni azzal, ami az orbáni Magyarországon történik, vagy amit Trump művelt. Így értékeli a helyzetet a tekintélyes párizsi politikatudományi egyetem, a Science Po egyik nyugalmazott professzora. Samy Cohen szerint azonban az izraeli kormányfő is bőszen támadja az ellensúlyokat és közintézményeket – a népakaratra hivatkozva.
Az Alkotmánybíróság elleni fellépésben még nem jutott arra a szintre, mint magyar kollégája, de egyértelmű, hogy a nemzeti-vallási jobboldal ki akarja iktatni a törvények alkotmányossági felügyeletét. A Legfelsőbb Bíróság meggyengítése végzetes csapást jelent a jogállamra nézve. A miniszterelnök is próbálja megosztani a társadalmat, hogy lehetőleg semmi se akadályozza uralmát, miközben a nemzeti egységet és az arabok támogatását sürgeti.
Mindent egybevéve nagyon-nagyon beteg az izraeli demokrácia, hiszen baj van a fékekkel és ellensúlyokkal, a kisebbségek alapjogai sérülnek, íratlan szabályokat nem tartanak be és nyoma sincs a politikai mérsékletnek. A közös értékeket Izraelben még soha nem vonták kétségbe olyan nyíltan, mint Netanjahu 12 éve alatt, a szélsőjobbos szövetség égisze alatt.
A támadások ráadásul nem csillapodnak az ellenzék, a civilek és az arabok ellen. A hivatkozási alapot a zsidó nemzetállam alkotmánya adja. Aszerint az ország csakis a zsidóké. A Legfelsőbb Bíróságot pedig sürgetik, hogy hajoljon meg a nép választott képviselőinek akarata előtt. Netanjahu úgy állítja be, hogy összeesküvés célpontja, mintha új Dreyfus lenne.
Miközben az ország történetében példátlan módon hivatali idejében több vádpont alapján bírósági eljárás van folyamatban ellene. Ám ő azon dolgozik, hogy lejárassa az igazságszolgáltatást és felrúgja a demokratikus normákat.
A helyzet semmiféle derűlátásra nem ad okot. A baloldal még sosem volt ennyire vértelen. A bíróságok függetlensége, a hatalmi ágak szétválasztása és a közvélemény ellenállása alapvető volna a demokrácia védelmében. Ám az emberek nagy része közönyös. Ugyanakkor ha a kormányfő hatalmon marad, a nála is radikálisabb ultraortodoxokkal karöltve, akkor arra kell felkészülni, hogy még pusztítóbb roham indul a jogállam ellen.
Die Presse
A Kurier után a vezető osztrák lap sem megy el amellett, hogy Tóth Krisztina változatlanul sértegetések és fenyegetések célpontja a közösségi hálón, miután kifogásolta olyan ikonikus szerzők nőképét, mint Jókai Mór. A helyzet már odáig fajult, hogy jószerével az utcára sem mer kimenni. Szerinte a jelek nagyon is afelé mutatnak, hogy kormány közeli orgánumok összehangolt kampányt folytatnak ellene.
A helyzet megértetésére a Die Presse kitér arra, hogy Jókait imádja a közvélemény, hazafiságának máig ható jelképes politika ereje van, arról nem beszélve, hogy annak idején mennyire támogatta a magyar irodalmat és nyelvet a Habsburgokkal szemben. Az újság is idézi Bárány Anzelmnek, a Bécsi Collegium Hungaricum igazgatójának levelét, amelyet több osztrák alkotóközösség tiltakozásra válaszul küldött, és amely azt hangsúlyozza, hogy végignézte a magyar sajtót, de abban semmi nem támasztja alá, hogy az írónőt rasszista vagy szexista alapon támadnák. Központilag irányított hadjáratról meg végképp nincs szó. De ha mégis érkeznének fenyegetések, akkor forduljon nyugodtan a rendőrséghez.
Következő cikk: Megöl itt bennünket a betű, a vasút, meg ez a sok zsidó...Menjünk vissza Ázsiába!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >