Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A koronavírus lerombolhatja a demokráciát
A fokozódó gazdasági egyenlőtlenségek folytán meggyengülhet a jogállam támogatottsága. A magyar, az izraeli, az indiai, a fülöp-szigeteki és a brazil vezetés egyébként is arra használta ki a járványt, hogy központosítsa hatalmát és korlátozza a szabadságjogokat. Ha pedig ezt megfejeli, hogy egyre nagyobb rétegek szegényednek el, az növelheti a tekintélyelvű rendszerek elfogadottságát. Szelestey Lajos Nemzetközi sajtószemléje:
Politico
A független magyar média halála az EU gyengeségére világít rá, mert az unióban nincs meg a politikai akarat, no meg az eszközök is hiányoznak, hogy hatékonyan fellépjen a tagországokban a sajtó sokszínűségéért. Így nem sok kilátásra van arra, hogy sikerre vezessen az, amit a magyar ellenzék javasol, hogy ti. a versenyjog alapján állítsák helyre az eltorzult viszonyokat a magyar médiapiacon. Ezt Jourová, a Bizottság alelnöke be is vallotta. Arról nem beszélve, hogy Brüsszel nem szívesen üti bele az orrát az ilyen dolgokba. Úgy gondolja, hogy ezeket a kérdéseket át kell engedni a tagállamoknak.
Az összeállítás közbevetőleg megjegyzi, hogy az állam- és kormányfők pár hete Brüsszelben megpróbálták összekötni az uniós szubvenciókat és jogállami feltételeket, de az eredmény politikai zagyvaság lett.
A KESMA persze valóban uralja a magyar sajtót, ám az uniós versenyjogi szabályozás nemigen tud mit tenni akkor, ha politikai megfontolások állnak az orgánumok ilyen fokú összevonása mögött. Egy brüsszeli szóvivő szerint a tagoknak kell érvényt szerezniük a médiapluralizmusnak. Csakhogy Magyarországon éppen az állami hirdetések igen lényegesen befolyásolták az erőviszonyokat.
Az unió már több éve képtelen bármit is mondani a központi szubvenciók miatt benyújtott magyar panaszok ügyében, és ez csak gerjeszti a kormányellenes oldal zavarodottságát. Jávor Benedek, aki az Európai Parlament képviselője volt az előző ciklusban, és aki ott van mindkét beadvány mögött, úgy véli, hogy az EU pont azért nem képes lezárni egyik eljárást sem, mert érzékeli, hogy itt bizony probléma van. Ám ahhoz már nincs mersze, hogy szemtől szembe vállalja a viszályt.
Süddeutsche Zeitung
Nyomás alá helyezi Magyarországot és Lengyelországot, hogy a francia kormány a jogállamisághoz kívánja kötni az uniós alapok kifizetését. Mint emlékezetes, pár napja Beaune, az új francia Európa-miniszter a Financial Times-ban követelt ez ügyben szabályokat, illetve szankciókat. Úgy hogy a vita a nyári szabadságolások alatt is megy keményen tovább, noha az állam- és kormányfők legutóbb eléggé homályos megfogalmazást hagytak jóvá. De hogy végül is milyenek lesznek a jogállami kritériumok, az függ attól, mire jut a Bizottság ősszel az EP-vel folytatandó egyeztetéseken, illetve emellett nyomást kell gyakorolni az olyan, egyre tekintélyelvűbb kormányokra, mint a magyar és a lengyel.
Párizs pontosan ezt csinálja. Az említett új miniszter nem akárki: Macron szoros bizalmasa, aki a legutóbbi csúcsot az elnök tanácsadójaként ülte végig, mielőtt elfoglalta új posztját. A franciák főleg a hollandokat és a skandinávokat tekintik szövetségesnek. Beaune vissza akarja tartani az anyagi támogatásokat, ha valamely ország megszegi a demokratikus normákat. Mert mint mondta, ha kétség merül fel a polgárokban, hogy az EU nem védi meg a saját értékeit, akkor az emberek elveszthetik az unióba vetett hitüket. Az illetékes német külügyi államminiszter szintén a jogállamiság védelmét tartja a soros német elnökség egyik legfőbb céljának.
Hogy következményei vannak a határon túl is, ha egy kormány aláássa a demokratikus játékszabályokat, az kiderült pár napja Amszterdamban, ahol az egyik kerületi bíróság megtagadta egy feltételezett drogkereskedő kiadását Lengyelországnak, mondván, hogy ott kétséges az igazságszolgáltatás autonómiája. Úgy hogy Hollandia most az Európai Bíróságtól kér állásfoglalást: végre szabad-e még hajtani a többi tagállamban a lengyelek által kiállított nemzetközi letartóztatási parancsokat.
Von der Leyen szemére vetik, hogy túl gyáván reagál Budapest és Varsó lépéseire. Ám a Bizottság a múlt hónap végén megmutatta, hogy nem teljesen tehetetlen: megtagadta a testvérvárosi támogatást hat lengyel településtől, miután azok LMBT-mentes övezetnek nyilvánították magukat. 5 és 25 ezer euró közti összegekről volt szó, de Brüsszel hangsúlyozta, hogy a kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés ellentétes az EU értékeivel, illetve az alapjogokkal. Sokan remélik Európában, hogy további tettek következnek a nyári szünet után.
Washington Post
A koronavírus következményei hosszabb távon lerombolhatják a demokráciát – írja a Michigani Állami Egyetem két politológia tanársegédje. A vendégkommentárban Cristina Bodea és Christian Houle ott látja a fő gondot, hogy a fokozódó gazdasági egyenlőtlenségek folytán meggyengülhet a jogállam támogatottsága. A magyar, az izraeli, az indiai, a fülöp-szigeteki és a brazil vezetés egyébként is arra használta ki a járványt, hogy központosítsa hatalmát és korlátozza a szabadságjogokat. Ha pedig ezt megfejeli, hogy egyre nagyobb rétegek szegényednek el, az növelheti a tekintélyelvű rendszerek elfogadottságát.
Márpedig úgy néz ki, hogy a fertőzés nyomán jelentkező gazdasági válság miatt még tovább nyílik az olló a legtehetősebbek, illetve a súlyos helyzetben lévők között. Utóbbiak munkája ugyanis többnyire olyan, hogy nem lehet otthonról végezni és ők különben sincsenek alkupozícióban. Azon kívül nem számíthatnak hatékony állami segítségre, szemben a nagy cégekkel és bankokkal. Ugyanakkor a felmérések azt igazolják, hogy az anyagi viszonyok éles eltérése, valamint egyes rétegek elsüllyedése gyakran összefüggésben van a demokrácia visszaszorulásával, illetve bukásával.
Utóbbira példa a populista Orbán, illetve a lengyel elnök, akik elitellenes retorikát nyomatnak. Az ilyen vezetők közvetlenül függnek a néptől, hogy megszerezzék, majd megerősítsék a hatalmat, utóbbi a játékszabályok módosításával történik. Ha azután gyengülnek a demokrácia állásai, az arra ösztökélheti a szavazókat, hogy olyan jelölteket válasszanak, akik nem igazán pártolják a jogállamot.
A gazdasági nehézségek ott is betehetnek a demokráciának, hogy táplálják a politikai bizonytalanságot. A nagy tüntetések tekintélyelvű válaszokat eredményezhetnek, lásd hogy Trump szövetségi erőket vezényelt ki több nagyvárosba is. Az elemzés azzal zárul, hogy foglalkozni kell az egyenlőtlenségek enyhítésével, pl. úgy, hogy könnyíteni kell a hozzájutást az oktatáshoz, illetve a progresszív adóztatást kell érvényesíteni, már ha meg akarjuk őrizni a demokráciát.
Spiegel
Váratlanul elmarad a mára bejelentett ítélethirdetés Pozsony közelében a kettős újságíró-gyilkosság ügyében. A tanácsvezető bíró csupán annyit közölt, hogy további egyeztetések szükségesek, ami azonnal spekulációkat váltott ki, mármint hogy nincs egyetértés az érintett bírák között. Mindenesetre az új időpont: szeptember 3. Pedig a bizonyítási eljárás már a múlt hónapban véget ért. A tettes és egyik társa beismerte a bűncselekményt. Ezúttal a feltételezett megbízó, Marian Kocner üzletember és egyik cinkosa, egy volt rendőr ügyében kellett volna ma kimondani a verdiktet.
Mint emlékezetes, Kuciak oknyomozó újságíróként kutatásokat végzett a vállalkozó kétes ügyleteiről, valamint az olasz maffia és szlovák politikusok kapcsolatairól. Ezért két éve a barátnőjével együtt agyonlőtték. Az eset miatt Szlovákia felzúdult, mennie kellett az akkori kormánynak. Korrupció gyanújával őrizetbe vettek 13 bírót, köztük állítólag azt is, aki gyilkosság ügyében nyomozott.
Következő cikk: Vajdaság, a hazafiak vadászterülete
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >
Bárki is nyer Romániában, belekerül a 22-es csapdájába
Marc Champion arra számít, hogy holnap a szélsőjobbos Simion fut be elsőként a megismételt romániai elnökválasztáson, >
Ébresztő volt a csaknem 24 órás spanyol és portugál áramszünet
Így véli a Financial Times szerkesztősége, amely szerint a kormányoknak a zöld átmenet mellett gondoskodniuk kell >