Ma Emma, Flóra, Virág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A külföldi sajtó Trianonról
Más államok is rákényszerültek a történelem során, hogy megváljon területük és lakosságuk nem kis hányadáról, ám az szinte példátlan, ahogyan Magyarországon napirenden tartják a traumát. A jobboldali-populista kormány irritálja a környező országokat, amikor könnyezve emlékezik vissza a korábbi határokra. Orbán pár hete már sokadszor dobott kesztyűt a szomszédoknak, mert olyan üzenetet tett fel a világhálóra, amelyen Nagy-Magyarország térképét lehetett látni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
Paul Lendvai azt írja, hogy 100 évvel ezelőtt az ezeréves Istváni birodalom halotti bizonyítványát állították ki Trianonban. A trauma, a lelki megrázkódtatás azóta tart, de hát szinte nem volt olyan család, amelyet ne érintett volna a diktátum. A szerző idézi Tamás Gáspár Miklós legutóbbi, ragyogónak minősített tanulmányát az ÉS-ből, miszerint a hatalmas szakirodalom jóformán kizárólag csupán a következményekkel foglalkozik, az okokkal nem. A filozófus rámutatott, hogy az évforduló a magyarok számára a nemzeti gyász napja, Romániában viszont a legújabban ünnepnap, ami a nevetséges képmutatás jele.
Hogy a Horthy-Magyarország a végsőkig kitartott Hitler oldalán, az azzal is összefüggött, hogy a tengelyhatalmak visszaadták az elvesztett területek felét, ahol öt millióan éltek. Igaz, csak a felük volt magyar. A revízió azután odalett 1945-ben. A kommunista időszakban Trianon, valamint a nyomában virágzásnak indult antiszemitizmus tiltott téma volt a nyilvánosság számára. A fordulat után viszont a baloldali, illetve liberális pártok a szőnyeg alá söpörték a kényes nemzeti kérdést.
Első győzelmét Orbán Viktor részben annak köszönhette, hogy kijátszotta a nemzeti kártyát. Mellesleg az ma is az egyik aduja, amikor vitája támad az EU-val. Ugyan Horthyt kivételes államférfinak minősítette, de idáig elkerülte, hogy megkérdőjelezze a határokat. Ugyanakkor az általa létesített és nagyvonalúan támogatott áltudományos intézetek bőségesen terjesztik a nacionalista és zsidóellenes „Tőrt döftek a hátunkba”-legendát Trianonról.
Napjainkban különösen aggasztó a román elnök minapi nacionalista kisiklása. Mint emlékezetes, Johannis azzal vádolta meg – alaptalanul – az 1,2 milliós romániai magyarságot, valamint országa szociáldemokrata ellenzékét, hogy titokban Orbánnal tárgyalnak Erdély átengedéséről. Hogy két uniós tagállamban felülről gerjesztik a félelmeket, az azt tanúsítja, hogy a sebek 100 év után sem gyógyultak be.
Frankfurter Rundschau
Magyarország lelki szemei előtt még mindig a Trianon előtti határok lebegnek, miközben az ország a nemzeti traumát kiváltó békeszerződés 100. évfordulójára emlékezik. Annak idején a magyar tárgyaló küldöttség hiába tiltakozott a „békediktátum” ellen, az ország az első világháborút lezáró rendezés részeként kénytelen volt lemondani területe 66 %-áról és azt is le kellett nyelnie, hogy addigi polgárai közül három millióan az anyaország területén kívül találták magukat. Viszont az egyben maradt részen már 90 %-nak magyar volt az anyanyelve, vagyis jóformán teljesen homogenizálódott a népesség, mert korábban a magyarok igazából kisebbségben voltak saját hazájukon belül.
Más államok is rákényszerültek a történelem során, hogy megváljon területük és lakosságuk nem kis hányadáról, ám az szinte példátlan, ahogyan Magyarországon napirenden tartják a traumát. A jobboldali-populista kormány irritálja a környező országokat, amikor könnyezve emlékezik vissza a korábbi határokra. Orbán pár hete már sokadszor dobott kesztyűt a szomszédoknak, mert olyan üzenetet tett fel a világhálóra, amelyen Nagy-Magyarország térképét lehetett látni. A szlovén elnök arra figyelmeztetett, hogy az ilyen megnyilvánulások burkoltan területi igényt jelentenek, a horvát államfő pedig provokációról beszélt.
A helyzet úgy áll, hogy a környező kormányok gyanakodva figyelik, amint a Fidesz vezérli a határon túli magyar kisebbségi pártokat, és hogy Magyarország mind szorosabbra fonja a kapcsolatokat a diaszpórával. Budapestnek a legtöbb konfliktusa Romániával van, és ezt csak gerjesztik az ottani nacionalista incidensek. Bukarest a minap jelentette be, hogy ünnepnapnak nyilvánítja Trianon évfordulóját, mert Erdély akkor került román fennhatóság alá. Ezzel azonban dühíti az Orbán-kormányt, valamint a jó egymilliós romániai magyar kisebbséget is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >