Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A külföldi sajtó Trianonról
Más államok is rákényszerültek a történelem során, hogy megváljon területük és lakosságuk nem kis hányadáról, ám az szinte példátlan, ahogyan Magyarországon napirenden tartják a traumát. A jobboldali-populista kormány irritálja a környező országokat, amikor könnyezve emlékezik vissza a korábbi határokra. Orbán pár hete már sokadszor dobott kesztyűt a szomszédoknak, mert olyan üzenetet tett fel a világhálóra, amelyen Nagy-Magyarország térképét lehetett látni. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Der Standard
Paul Lendvai azt írja, hogy 100 évvel ezelőtt az ezeréves Istváni birodalom halotti bizonyítványát állították ki Trianonban. A trauma, a lelki megrázkódtatás azóta tart, de hát szinte nem volt olyan család, amelyet ne érintett volna a diktátum. A szerző idézi Tamás Gáspár Miklós legutóbbi, ragyogónak minősített tanulmányát az ÉS-ből, miszerint a hatalmas szakirodalom jóformán kizárólag csupán a következményekkel foglalkozik, az okokkal nem. A filozófus rámutatott, hogy az évforduló a magyarok számára a nemzeti gyász napja, Romániában viszont a legújabban ünnepnap, ami a nevetséges képmutatás jele.
Hogy a Horthy-Magyarország a végsőkig kitartott Hitler oldalán, az azzal is összefüggött, hogy a tengelyhatalmak visszaadták az elvesztett területek felét, ahol öt millióan éltek. Igaz, csak a felük volt magyar. A revízió azután odalett 1945-ben. A kommunista időszakban Trianon, valamint a nyomában virágzásnak indult antiszemitizmus tiltott téma volt a nyilvánosság számára. A fordulat után viszont a baloldali, illetve liberális pártok a szőnyeg alá söpörték a kényes nemzeti kérdést.
Első győzelmét Orbán Viktor részben annak köszönhette, hogy kijátszotta a nemzeti kártyát. Mellesleg az ma is az egyik aduja, amikor vitája támad az EU-val. Ugyan Horthyt kivételes államférfinak minősítette, de idáig elkerülte, hogy megkérdőjelezze a határokat. Ugyanakkor az általa létesített és nagyvonalúan támogatott áltudományos intézetek bőségesen terjesztik a nacionalista és zsidóellenes „Tőrt döftek a hátunkba”-legendát Trianonról.
Napjainkban különösen aggasztó a román elnök minapi nacionalista kisiklása. Mint emlékezetes, Johannis azzal vádolta meg – alaptalanul – az 1,2 milliós romániai magyarságot, valamint országa szociáldemokrata ellenzékét, hogy titokban Orbánnal tárgyalnak Erdély átengedéséről. Hogy két uniós tagállamban felülről gerjesztik a félelmeket, az azt tanúsítja, hogy a sebek 100 év után sem gyógyultak be.
Frankfurter Rundschau
Magyarország lelki szemei előtt még mindig a Trianon előtti határok lebegnek, miközben az ország a nemzeti traumát kiváltó békeszerződés 100. évfordulójára emlékezik. Annak idején a magyar tárgyaló küldöttség hiába tiltakozott a „békediktátum” ellen, az ország az első világháborút lezáró rendezés részeként kénytelen volt lemondani területe 66 %-áról és azt is le kellett nyelnie, hogy addigi polgárai közül három millióan az anyaország területén kívül találták magukat. Viszont az egyben maradt részen már 90 %-nak magyar volt az anyanyelve, vagyis jóformán teljesen homogenizálódott a népesség, mert korábban a magyarok igazából kisebbségben voltak saját hazájukon belül.
Más államok is rákényszerültek a történelem során, hogy megváljon területük és lakosságuk nem kis hányadáról, ám az szinte példátlan, ahogyan Magyarországon napirenden tartják a traumát. A jobboldali-populista kormány irritálja a környező országokat, amikor könnyezve emlékezik vissza a korábbi határokra. Orbán pár hete már sokadszor dobott kesztyűt a szomszédoknak, mert olyan üzenetet tett fel a világhálóra, amelyen Nagy-Magyarország térképét lehetett látni. A szlovén elnök arra figyelmeztetett, hogy az ilyen megnyilvánulások burkoltan területi igényt jelentenek, a horvát államfő pedig provokációról beszélt.
A helyzet úgy áll, hogy a környező kormányok gyanakodva figyelik, amint a Fidesz vezérli a határon túli magyar kisebbségi pártokat, és hogy Magyarország mind szorosabbra fonja a kapcsolatokat a diaszpórával. Budapestnek a legtöbb konfliktusa Romániával van, és ezt csak gerjesztik az ottani nacionalista incidensek. Bukarest a minap jelentette be, hogy ünnepnapnak nyilvánítja Trianon évfordulóját, mert Erdély akkor került román fennhatóság alá. Ezzel azonban dühíti az Orbán-kormányt, valamint a jó egymilliós romániai magyar kisebbséget is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Farkasokkal táncoló”
Az Economist elemzése szerint a bizonytalanság és a feszültség egyszerre jelentkezik a beharangozott ukrajnai béketárgyalások előtt, >
Az ukrán-magyar kémjátszma
Az sem világos, hogy mi történik az Ukrajnából származó titkosszolgálati információkkal. „A legnagyobb kockázat az, hogy >
Orbán összeesküvés-játéka
Orbán belpolitikai játszmát folytat az összeesküvéssel, az Ukrajnával kirobbant kémvádat az ellenzék ellen igyekszik fordítani – >
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >