Ma János, Zoltán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Diktátorok tényleg előnyben?
Diktátorok vagy demokraták nyerik-e a korona elleni csatát? A kérdés mögötti feltevések gyakran egyoldalúan, szuggesztíven kerülnek elő a sajtóban.
Hamis az a narratíva, hogy „lám, az autokráciák jobbak a vírus kezelésében”, éppúgy csak egy hatalmi érdek torzszülötte. A halottakat megszámolni se tudjuk: hiszen a diktatúrák rejtegetik az adatokat, a demokráciák közül is mindenki máshogy számol. (Például Belgium az egyetlen ország Európában, ahol az összes idősotthonbeli halottat automatikusan a koronavírus áldozataként tartják nyilván, ezzel pedig megduplázódik (!) az áldozati statisztika.). Feledy Botond:
Kínával kapcsolatban sok csatornán azt hallhatjuk, hogy lám, az egypártrendszer és az erős állam kellett ahhoz, hogy menedzselni tudják a kihívást. Más kérdés, hogy sikeresnek tekintjük-e egyáltalán azt a fellépést, amelynek következtében globálisan elterjedhetett a vírus, és amely során egy hónappal később is kiderülhet, hogy a hallottak száma valójában 50 százalékkal magasabb volt.
Az kétségtelen tény, hogy a demokráciákban a rövid távú politikai célmeghatározás nem sokat segít. Magyarul: a felelősséget idejében át akarja hárítani másra az adott döntéshozó, ha már kezelni nem tudja a problémát. Ez tisztán látszik abban, ahogy a Fehér Ház, az Egyesült Államok tagállamainak kormányzói és a különböző hatóságok, a tiszti főorvos és más minisztériumok egymás közt pingpongoznak a vádakkal. Vagy ahogy Európában egyes radikális erők Brüsszelre mutogatnak, holott felhatalmazást sem kapott a tagállamoktól az uniós intézményrendszer a nagyobb közegészségügyi fellépésre. Vagy az egyes országokban felbukkanó idegengyűlölet, amely bűnbaknak kiált ki egyes közösségeket – mint a legnagyobb afrikai kolóniával történt Kínában, ahol súlyos visszaélésekre került sor, és beindult a diszkrimináció. Az eddigiek alapján egyáltalán nem látszik az, hogy a „diktatúrák” úgy általában jobban teljesítenének válságban, járvány idején. Kínát leszámítva a többi autoriter állam éppenséggel a katasztrófába gyalogolt: Iránban a parlamenti képviselők közt is pusztított már az első időszakban a vírus, a lakosság pedig védtelen maradt. Észak-Koreában talán maga a vezető is elkaphatta a fertőzést. Kína esetében az azonnal rendelkezésre álló pénz és erőforrás ugyanúgy kellett a hatékony válaszhoz, mint a kínaiak szabálykövető szocializációja.
A demokráciák, úgy tűnik, csak az első és a válság szempontjából várhatóan rövid szakaszban kerülnek hátrányba a lassabb döntéshozataluk miatt. A vírus kitörésekor nehezebben születtek meg a döntések, a kikényszeríthetőségük sem ugyanolyan hatékony, mint diktatúrákban. Az azt követő szakaszokban viszont előnybe kerülhetnek, ha sokkal rugalmasabbak, transzparensebbek a kommunikációban, a polgárok tájékoztatásában, tehát ha van elég idő, meg tudják győzni a polgárokat a viselkedésmintákról, nem kell hozzá gumibot. A gazdasági válságra adott reakciók pedig jóval rugalmasabbak lesznek, mert az összes szereplőt bevonják a kreatív válaszkeresésbe.
A piacnak és a fogyasztóknak is megvan a szabadsága új utak felfedezéséhez. A legitimációját féltő egypártrendszerek vezetői ugyan szintén gazdasági növekedést akarnak, de ehhez a tervgazdaság, a központi intézkedések lesznek a fő támaszaik, nehezebben jut el hozzájuk az utcáról és a sarki boltból a realitás, könnyebben hoznak tehát rossz döntéseket. (Mint azt a vuhani pártvezetés és a pekingi központ közti kezdeti nehézségek is megmutatták.) Így az a hamis narratíva, hogy „lám, az autokráciák jobbak a vírus kezelésében”, éppúgy csak egy hatalmi érdek torzszülötte. A halottakat megszámolni se tudjuk: hiszen a diktatúrák rejtegetik az adatokat, a demokráciák közül is mindenki máshogy számol. (Például Belgium az egyetlen ország Európában, ahol az összes idősotthonbeli halottat automatikusan a koronavírus áldozataként tartják nyilván, ezzel pedig megduplázódik (!) az áldozati statisztika.)
Így még csak ott sem tartunk, hogy az első szakasz kezelését értelmesen össze tudjuk hasonlítani az országok között. Az viszont már most valószínű, hogy a komplex gazdasági kihívást a demokráciák táptalaján lesz könnyebb kezelni.
(Új Szó)
Következő cikk: A magyar, szerb és szlovén újságírás a korona alatt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Oroszország egyre csak mélyíti a válságot
A jobboldali Wall Street Journal vezércikke úgy értékeli, hogy Oroszország egyre csak mélyíti a válságot, újabb >
Trump felelőtlenül egy újabb globális viszály szélére ráncigálja a világot
Ahogyan bánt Ukrajnával, az méltatlan és rövidlátó. Ha lepaktál Putyinnal, az nem eredményez békét. Így értékeli >
Zelenszkij burkolt bocsánatkérése
A Wall Street Journa lvezércikke azon tűnődik, vajon Trump elfogadja-e Zelenszkij burkolt bocsánatkérését, és ha igen, >
Trumppal ellentétben Európa nem engedheti meg magának, hogy higgyen Putyinnak
Észtország és Dánia hírszerzése már figyelmeztetett arra, hogy Moszkva „úgy fejleszti a fegyveres erőit, hogy felkészíti >
Jön Nagy-Britannia?
Simon Tisdall a Guardianben azon töpreng, vajon kulcsszerephez jut-e Nagy-Britannia a Trumpnak adandó válaszban, amikor a >
Az ellenség a Fehér Házban van
A Der Standard főszerkesztője ezt a következtetést vonja le, miután Trump felcserélte a tettest és az >
"Elszabadult" Orbán: többé nem "tűri passzívan a kritikát"
Orbán Viktor Donald Trump újbóli hivatalba lépése óta a bírálói elleni kemény repressziókkal fenyegetőzik: egy kormányhoz >
A szerb rendőrség akciója
A szerb rendőrség átkutatta Belgrádban egy közvélemény kutató, valamint három jogvédő szervezet irodáját, mert azzal gyanúsítja >
Hatalmas feladat hárul Merzre, aki várhatóan eléggé proaktív lesz Európában
Mind odahaza, mind a földrészen széles körű összefogást kell összehoznia, ha féken akarja tartani a szélsőjobbot. >
Évértékelők után
Ha 2026-ban a Tisza is elbukik, akkor a rákövetkező években Magyarország arra szintre süllyed majd, ahol >
A szlovákiai tiltakozási hullám fenyegető déja vu Robert Fico számára
Alighanem fenyegető déjá vu-érzése van a szlovák miniszterelnöknek, miután rendszeresen hatalmas tüntetések zajlanak ellene írja a >
A világ ötödik újrafelosztása folyik a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború óta
Európának a demokrácia műhelyévé kell válnia. Neki kell fognia egy föderális alkotmányozáshoz, intézményi rendszerváltáshoz. Nemcsak közös >