Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Diktátorok tényleg előnyben?
Diktátorok vagy demokraták nyerik-e a korona elleni csatát? A kérdés mögötti feltevések gyakran egyoldalúan, szuggesztíven kerülnek elő a sajtóban.
Hamis az a narratíva, hogy „lám, az autokráciák jobbak a vírus kezelésében”, éppúgy csak egy hatalmi érdek torzszülötte. A halottakat megszámolni se tudjuk: hiszen a diktatúrák rejtegetik az adatokat, a demokráciák közül is mindenki máshogy számol. (Például Belgium az egyetlen ország Európában, ahol az összes idősotthonbeli halottat automatikusan a koronavírus áldozataként tartják nyilván, ezzel pedig megduplázódik (!) az áldozati statisztika.). Feledy Botond:
Kínával kapcsolatban sok csatornán azt hallhatjuk, hogy lám, az egypártrendszer és az erős állam kellett ahhoz, hogy menedzselni tudják a kihívást. Más kérdés, hogy sikeresnek tekintjük-e egyáltalán azt a fellépést, amelynek következtében globálisan elterjedhetett a vírus, és amely során egy hónappal később is kiderülhet, hogy a hallottak száma valójában 50 százalékkal magasabb volt.
Az kétségtelen tény, hogy a demokráciákban a rövid távú politikai célmeghatározás nem sokat segít. Magyarul: a felelősséget idejében át akarja hárítani másra az adott döntéshozó, ha már kezelni nem tudja a problémát. Ez tisztán látszik abban, ahogy a Fehér Ház, az Egyesült Államok tagállamainak kormányzói és a különböző hatóságok, a tiszti főorvos és más minisztériumok egymás közt pingpongoznak a vádakkal. Vagy ahogy Európában egyes radikális erők Brüsszelre mutogatnak, holott felhatalmazást sem kapott a tagállamoktól az uniós intézményrendszer a nagyobb közegészségügyi fellépésre. Vagy az egyes országokban felbukkanó idegengyűlölet, amely bűnbaknak kiált ki egyes közösségeket – mint a legnagyobb afrikai kolóniával történt Kínában, ahol súlyos visszaélésekre került sor, és beindult a diszkrimináció. Az eddigiek alapján egyáltalán nem látszik az, hogy a „diktatúrák” úgy általában jobban teljesítenének válságban, járvány idején. Kínát leszámítva a többi autoriter állam éppenséggel a katasztrófába gyalogolt: Iránban a parlamenti képviselők közt is pusztított már az első időszakban a vírus, a lakosság pedig védtelen maradt. Észak-Koreában talán maga a vezető is elkaphatta a fertőzést. Kína esetében az azonnal rendelkezésre álló pénz és erőforrás ugyanúgy kellett a hatékony válaszhoz, mint a kínaiak szabálykövető szocializációja.
A demokráciák, úgy tűnik, csak az első és a válság szempontjából várhatóan rövid szakaszban kerülnek hátrányba a lassabb döntéshozataluk miatt. A vírus kitörésekor nehezebben születtek meg a döntések, a kikényszeríthetőségük sem ugyanolyan hatékony, mint diktatúrákban. Az azt követő szakaszokban viszont előnybe kerülhetnek, ha sokkal rugalmasabbak, transzparensebbek a kommunikációban, a polgárok tájékoztatásában, tehát ha van elég idő, meg tudják győzni a polgárokat a viselkedésmintákról, nem kell hozzá gumibot. A gazdasági válságra adott reakciók pedig jóval rugalmasabbak lesznek, mert az összes szereplőt bevonják a kreatív válaszkeresésbe.
A piacnak és a fogyasztóknak is megvan a szabadsága új utak felfedezéséhez. A legitimációját féltő egypártrendszerek vezetői ugyan szintén gazdasági növekedést akarnak, de ehhez a tervgazdaság, a központi intézkedések lesznek a fő támaszaik, nehezebben jut el hozzájuk az utcáról és a sarki boltból a realitás, könnyebben hoznak tehát rossz döntéseket. (Mint azt a vuhani pártvezetés és a pekingi központ közti kezdeti nehézségek is megmutatták.) Így az a hamis narratíva, hogy „lám, az autokráciák jobbak a vírus kezelésében”, éppúgy csak egy hatalmi érdek torzszülötte. A halottakat megszámolni se tudjuk: hiszen a diktatúrák rejtegetik az adatokat, a demokráciák közül is mindenki máshogy számol. (Például Belgium az egyetlen ország Európában, ahol az összes idősotthonbeli halottat automatikusan a koronavírus áldozataként tartják nyilván, ezzel pedig megduplázódik (!) az áldozati statisztika.)
Így még csak ott sem tartunk, hogy az első szakasz kezelését értelmesen össze tudjuk hasonlítani az országok között. Az viszont már most valószínű, hogy a komplex gazdasági kihívást a demokráciák táptalaján lesz könnyebb kezelni.
(Új Szó)
Következő cikk: A magyar, szerb és szlovén újságírás a korona alatt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >