Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
EU-elnöklőként mit tesz majd Németország?
Az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a válság után is megmaradjon az értékközösség. Épp ezért az uniós soros elnökeként Németország a 2. félévtől azt tekinti egyik fő feladatának, hogy bevezesse a jogállami ellenőrzést, ami mindent tagállamra vonatkozik majd, mert végre egységes értelmezést kell adni a demokrácia fogalmának. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Welt
Az Európa-ügyekben illetékes német államminiszter arra figyelmeztet, hogy a ragály címén sem lehet kikapcsolni a parlamenti ellenőrzést és a szabad sajtót, nem lehet megvonni a demokráciától az életet adó oxigént, sem Magyarországon, sem másutt a földrészen. A véleménycikkben Michael Roth rámutat, hogy nem szabad sem szemet hunyni, sem elhallgatni, ha valahol megsértik az alapértékeket. Annak anyagi következményekkel kell járnia. Az EU-nak gondoskodnia kell arról, hogy a válság után is megmaradjon az értékközösség. Épp ezért az uniós soros elnökeként Németország a 2. félévtől azt tekinti egyik fő feladatának, hogy bevezesse a jogállami ellenőrzést, ami mindent tagállamra vonatkozik majd, mert végre egységes értelmezést kell adni a demokrácia fogalmának.
Tekintve azonban a nemzeti bezárkózási törekvéseket, nem lesz könnyű ismét összekovácsolni a szabadság és az akadálytalan határátlépés közösségét. Újra életre kell kelteni Schengent, és együtt kell meghatározni, mikor indítsuk be ismét a gazdaságot. Jelenleg tekintélyelvű rezsimek megpróbálják módszeresen lejáratni a liberális és sokszínű nyílt társadalmakat a vírus elleni harcban, de meg kell mutatni az embereknek, hogy az EU összetart a nehéz időkben is. A szociáldemokrata politikus kiemeli, hogy minden eddiginél nagyobb nyomás alá kerül az európai értékkánon és az életmód, mégpedig nem csupán az unión kívülről. A küzdelem nem egyedül a kórokozó, hanem az ellen is zajlik, hogy az autokrácia elterjedjen a kontinens kellős közepén.
Roth elismeri, hogy az unió érték- és szolidáris közösségként még sosem állt ilyen kemény vizsga előtt. Támogatni kell azokat az országokat, ahol a legnagyobbak a veszteségek, mert ezek az államok számítanak a földrészre. A Bizottság éppen ezért állított össze példátlan, 540 milliárd eurós mentőcsomagot. A következő lépés egy nagyszabású újjáépítési program lesz, a 2. Marshall-segély. Mindent meg kell tenni a földrész megerősítésére. Ebben különösen nagy felelősség hárul a németekre. Az ország nem lehet erős, ha Európa gyenge. Az összefogásnak ki kell terjednie arra is, hogy közösen kell visszaverni a propagandát, a célzott dezinformációt, az összeesküvés elméleteket.
A baj elültével nagyjából 10 éves távlatban fel kell számolni a jelentős társadalmi és gazdasági különbségeket a tagállamok között. Immár látnivaló, hogy átfogó, korszerű és válságálló egészségügyre van szükség. A túléléshez szükséges védelmi felszereléseket és gyógyszereket lehetőleg a földrészen kell előállítani.
Jó hír, hogy a fertőzés megmutatta: nincs igazuk a nacionalistáknak és a populistáknak. Veszélyes tévút, ha valaki vissza akar húzódni a nemzeti keretek közé. Az országok önzése, az európai kishitűség és a késedelmes cselekvés nem megengedhető. A válságot csakis együttesen tudjuk lebirkózni. Erősebb és nem kevesebb Európa kell. Eljött az egyesült földrész órája, át kell állítani a vágányokat a közös jövő irányába.
Der Standard
A korábbi osztrák igazságügyi miniszter szerint a válság idején sem szabad szó nélkül elmenni amellett, hogy Magyarországon végleg felszámolják a demokráciát. Maria Berger, aki egészen tavalyig, 10 éven át volt az Európai Bíróság tagja volt, Kurz kancellárnak válaszolt, aki kijelentette, hogy jelenleg nincs idő alkotmányjogi aggályoskodásra. A szakember úgy gondolja, hogy a jogállami, demokratikus elvekhez minden körülmények között ragaszkodni kell, ugyanakkor a ragály Ausztriában nem akadályoz meg bizonyos politikusokat abban, hogy mindenért az EU-t tegyék felelőssé, ami nem működik. Arra bezzeg tudnak időt szakítani. Meg arra is, hogy bizonygassák: ami jól megy az osztrák közéletben, azt Brüsszel ellenében kell keresztülvinni.
Így itt az ideje, hogy a helyére tegyünk bizonyos dolgokat. Pl. azt, hogy az uniónak csak támogató és kiegészítő jogköre van az egészségügy területén. De azért minden tagállamnak jól jön, hogy a közösség szerez be védőfelszerelést és segít hazahozni európai polgárokat. A nemzeti határok lezárására van mód az európai jog alapján, de csak mértékkel és meghatározott cél érdekében. Azt tehát nem lehet a Bizottság szemére vetni, ha sürgeti a szabad határátlépést az áruk és a vendégmunkások számára. Mert ha pl. a magyar gondozónők nem jutnak át Ausztriába, akkor az osztrák kormánynak kellene megszólalnia, nem Brüsszelnek.
Járványos betegség esetén lehet korlátozni az alapjogokat, de csupán arányos mértékben, ám az nem járja, hogy a megszorításokat a kormányfő dekrétumaival rendeljék el, ahogyan az Magyarországon történik. Kurz alkalmatlannak tartja az időpontot, hogy szóba hozza a magyar jogállami és demokratikus elvek helyzetét. Még a 16 uniós kormány udvarias hangú állásfoglalásához sem kívánt csatlakozni. De még ennél is meglepőbb, hogy hidegen hagyják a gazdasági következmények. Hiszen a magyar hatóságok idáig is csuklóztattak osztrák vállalatokat és gazdákat, nyoma nincs a jogbiztonságnak a külföldi beruházók esetében. Márpedig ez nem lesz jobb attól, hogy Orbán egyeduralmat gyakorol.
Válság idején sok minden különösen éles fényben jelenik meg, így az is, hogy mi a különbség egy államférfi és a hatalmat csupán gyakorló politikus között. Előbbi komolyan veszi az alkotmány és a nemzetközi jog elveit, bevonja a parlamentet és talál időt arra, hogy megnyilvánuljon minden olyan ügyben a világban, ami még fontos. Emellett nem feledkezik meg a szomszédokról.
Yahoo/AFP
Szlovéniában sokan tartanak attól, hogy a régi-új kormányfő megragadja a járvány kínálta lehetőséget és ismét az orbáni politika szekeréhez köti az országot. Egész Európában nyugtalanságot keltett a magyar helyzet, beleértve a Néppártot is, ám Jansa Orbán oldalára állt és kifejezetten EU-ellenes hangot ütött meg. Pl. amikor Tusk, az EPP elnökeként bírálta a magyar rendkívüli állapotot, a szlovén vezető gúnyosan azt üzente neki, hogy inkább lélegeztető gépeket és védőruházatot küldjön. Majd pár napja arról lamentált a köztévében, hogy az unióra nem lehet számítani, csak a térségbeli barátoktól várhatnak segítséget, amivel Orbánra és más környező államokra gondolt.
A ljubljanai egyetem egyik professzora nem tartja kizártnak, hogy a szlovénoknál is olyan szintű hatalomkoncentráció készül, mint ami már végbement a magyaroknál. Csak éppen a kormánypárt 25 %-os támogatottsága messze van a kétharmadtól. Ugyanakkor erősödő politikai nyomásról számol be annak a portálnak az alapítója, amely két hónapja leleplezte, hogy három, Fidesz-közeli cég másfél millió eurót ruházott be a Jansa által létrehozott televízióba. A kormánypárti sajtó rendszeresen támadja a „Cenzúra nélkül” elnevezésű híroldalt, amihez nyilvános fenyegetések társulnak, így a tulajdonos szerint egyértelmű az elhallgattatás szándéka. Emellett a rágalomhadjáratok, akár támogatja azokat a hatalom, akár, nem, öncenzúrára ösztökélik az újságírókat.
Amikor az EBESZ és más nemzetközi szervezetek elítélték az ilyen támadásokat, a kormány rövid úton azzal intézte el a dolgot, hogy a legtöbb sajtóorgánum a kommunista múlt örökségéhez tartozik és Janzának joga van felhívni a figyelmet a szabálytalanságokra, főként amikor az adófizetők pénzéből működő közmédiáról van szó. Amúgy a napokban a hatalmon lévő SDS embereire cserélték le a köztévé felügyelő bizottságának több tagját is. Egy független szlovén szakértő egyértelműnek tartja az üzenetet: bárkit idő előtt ki lehet rúgni, minden indoklás nélkül.
Libération
Hogy Magyarország belesüpped a tekintélyuralomba, az megmérgezi az egész európai gondolatot. Így értékeli a helyzetet a Civico Europa nevű független nemzetközi szervezet, amely az EU és a demokrácia támogatását tekinti elsődleges céljának. Az állásfoglalás, amely egyszerre csaknem két tucat lapban jelenik meg a földrészen, így a Népszavában is, aláhúzza, hogy a kontinensnek egyforma erővel kell küzdenie egyrészt a vírus, másrészt a magyar Országgyűlés áldásával létrejött példátlan hatalomösszpontosítás kórokozója ellen, mert az az egész európai demokráciát érinti. Újabb korlátozásokat jelent a magyar információs és sajtószabadság számára. Ugyanakkor nem szolgálja sem a járvány, sem a gazdasági következmények felszámolását.
Ellenben kaput nyit mindenféle visszaélés számára, miután a végrehajtó hatalom immár azt tesz, amit csak jónak lát. Betetőzik a 10 éve tartó autoriter sodródás. Orbán olyan pályára állította az országot, amely egyre inkább eltért az unió értékeitől és szabályaitól. A teljhatalom megragadása újabb, riasztó fejezet a demokrácia leépítésének folyamatában. De Európa nem maradhat tétlen, mert ragály miatt hozott intézkedések szűkíthetnek ugyan bizonyos jogokat, de arányosaknak és szükségeseknek kell lenniük, továbbá meghatározott időre szabad csak szólniuk. Ha egy országban időhatár nélkül rendeleti kormányzást vezetnek be, az súlyosan sérti az EU alapszerződéseit, az Alapvető Jogok Chartáját, valamint az Európai Emberi Jogi Egyezményt.
Úgy hogy ezért fontosabb minden eddiginél elítélni és büntetni Orbán támadását a demokrácia ellen. Ezért a szervezet felhív minden érintett szervezetet és polgárt, hogy legyen a lehető legéberebb. Itt az idő a nagyszabású közös fellépésre. A nyugati sajtó szükség esetén naponta foglalkozzon a magyar állapotokkal. Tegye lehetővé, hogy a magyarok hozzájussanak ezekhez a tartalmakhoz. A Bizottság pedig sürgősen javasoljon szankciókat, mégpedig a jogsértés súlyos voltával arányosan. Mert ami Magyarországon történik, az a közös jövőt fenyegeti. Veszélybe sodorja az egész EU-t és az európai demokráciát.
Libération
Támogatni kell a tájékozódás jogát, mert a vezető politikusok, Brazíliától kezdve, az USÁ-n és Magyarországon át, egészen Kambodzsáig, arra használják a vírusválságot, hogy megerősítsék a sajtó ellenőrzését. Ezt hangsúlyozza a Riporterek Határok Nélkül főtitkára. Christophe Deloire felszólítja az ENSZ-t és a WHO-t, hogy nyilvánosan ítéljék el a cenzúrát. Merthogy szorosan összefügg az egészségért vívott harc, valamint a hatékony kiállás a média függetlenségének önkényes korlátozása, valamint a dezinformáció ellen. A magyar parlament orwelli törvénnyel információs rendőrállamot vezetett be. Nem beszélve Kínáról, ahol az újságírók elnyomása hozzájárult, hogy elterjedjen a kórokozó.
A gond sokszor ott van a közegészségügy érdekében hozott megszorításokkal, hogy egy sor állam a kivételből csinált szabályt. Visszaél a szükségesség, az arányosság, valamint az időbeli korlát elvével. Másoknál a cenzúra jelenti a szokásos ügymenetet. A ragály azonban elkerülhetetlenné teszi az alapelvek tiszteletben tartását. És az az egész nemzetköz közösségre tartozik, ha bárhol szájkosarat raknak a médiára. A sajtó nyilvánosságának korlátozása ugyanis nem ismer határokat, és mindenütt nagy pusztítást képes okozni. Az egyes hatalmak által alkalmazott sokkpszichológia globális, ezért világméretekben kell szembeszállni az elnyomással is.
Következő cikk: A koronavírus miatt folyósított támogatás nem erősítheti az orbáni urambátyám-rendszert
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >