Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán menni háború
A háborúban a cselekvés médiuma a Vezető lenne, aki nap, mint nap leszáll egy imázsvideóban, és a küzdelemben is bejátssza a „háborúban is közel a néphez” szerepét („azonnal pálinkát kell innom”). Közben a szűrések száma – ami egy viszonylag pontos értékmérője a cselekvőképességnek és a felkészültségnek – már frissítésre sem érdemes, mert ember nincs, aki a fertőzöttek számát annak alapján elfogadja érvényesnek. Böcskei Balázs:
Orbán megint háborúról beszél, ezúttal a koronavírus kapcsán. Ez pedig alkalmas lehet a korábbi évek „békebeli” kormányzati teljesítményének elleplezésére is. Minden oké volt, csak hát a háború...
Susan Sontag a 1989-ben megjelent, Az AIDS és metaforái c. könyvecskéjének elején azzal az ambícióval él, hogy munkájával nem a képzelet felgyújtása, hanem annak megnyugtatása a célja. Az most is nagyon jó lenne. Ez onnan jut eszébe, hogy minden betegséget szokás valami metaforával leírni. Nem véletlen ez, a metafora maga is egy sűrítés, egy sűrűsödés, de a beszélő szándéka szerint akár hívószó vagy valamiféle skandallum is lehet.
Meglepődtünk volna, ha éppen a koronavírus-járvány esetén nem érvényesülne ez a megállapítás (a New Statesman áttekintő írásában mutat rá, hogy ez nem precedens nélküli, mégis a hasonlóságok mellett lehet elnagyolt is a háborúanalógia). Orbán Viktor 2020. március 27-én a vele készült felkérdezős rádióinterjúban maga írja le a kialakult helyzetet úgy mint egy háborút, a bejelentett gazdasági intézkedéseit pedig mint a „frontvonal” mögötti hátország segítését. Mondhatnánk, hogy a beszédmód mögött a mindenkori Fidesz-üzem elbeszélt, normális működési módja van, lehet, nem is tévednénk, de ha szükséges, sem érdemes egyből megtenni minden origójának Orbánt vagy a Fideszt (ami kvázi egy és ugyanaz).
Sontag maga mondja, hogy az ő korában is egyre magától értetődőbb az egészségügyi helyzetek katonai metaforákba csomagolása, a „betegséget idegen organizmusok inváziójaként” történő ábrázolása. Az, hogy egy politikai vezető milyen metaforával írja le a helyzetet, az lehet politikai személyiségének, saját helyzetének, az ország politikai kultúrájának függvénye. Akárcsak annak, hogy milyen képet kíván sugallni. Például a veszélyt akkorának állítja be, annyira rendkívülinek, hogy arra készülni sem lehet. Hiszen ha hirtelen háború tör ki, arra kis nemzetek sose tudnak igazán felkészülni.
A valóban komoly koronavírus-járvány ellenére is kemény metafora („háború”) alkalmas lehet a korábbi évek „békebeli” kormányzati teljesítményének elleplezésére is. Minden oké volt, csak hát a háború…
Ha valaki nem elkötelezett Fidesz-szavazó, az viszont ezt a „minden rendben volt” szellemiséget aligha fogadja be.
Mert amit például most látunk, az nem egy erős, felkészült szuverén megnyilvánulása, hanem – Sára Botond kompetenciájától kezdve a szűréshiányokon át az egészségügyi rendszer eszköz- és kapacitáshiányáig bezárólag – maga a szuverén, és annak válsága. A háborúmetafora eltakarhatja ezt. Azt, hogymvan itt Európa közepén egy „erős ország”, a „nemzetek Európájának” referenciapontja, „egy szuverenitását védő állam”, amelynek (centralizációs) működési zavarai csak azért nem látszanak még jobban, mert vannak, akiknek még lehet tapsolni este 8-kor.
Pedig egy-egy új betegség „kitűnő alkalmat nyújt új metaforák megalkotására” – így Sontag. Nekünk, magyaroknak viszont most is a háború jutott. A háborúban a cselekvés médiuma a Vezető lenne, aki nap, mint nap leszáll egy imázsvideóban, és a küzdelemben is bejátssza a „háborúban is közel a néphez” szerepét („azonnal pálinkát kell innom”). Közben a szűrések száma – ami egy viszonylag pontos értékmérője a cselekvőképességnek és a felkészültségnek – már frissítésre sem érdemes, mert ember nincs, aki a fertőzöttek számát annak alapján elfogadja érvényesnek.
Az, hogy milyen metaforával élünk, az annak kérdése is, hogy mire készítjük fel a társadalmat. Ha háborút mondunk, akkor sok – papíron rajtunk kívül álló okokból előálló – negatív következményt mondunk. Nem a felkészültséggel volt a baj, a háborús fél volt (túl) agresszív, az rúgott fel minden szabályt. Van ilyen is, persze. De esetünkben sokkal inkább arról van szó, hogy amikor Orbán háborúról beszél, azzal saját válságkezelésének vagy annak intézményi hátterének (lásd az egészségügy állapotának) részleges kudarcáról is értekezik.
Camus nyomán írja Sontag, hogy a pestis a halál betörése az életbe, „a halálé, amelytől az élet komolyságot nyer”. Nem állítom, hogy a komolyság jellegével kell narrálni egy-egy válságkezelést, de tény, hogy éveink során az élet törékenysége, továbbá a bizalom és a „talán mi nem kapjuk el” könyörgése nem volt még ennyire elementáris. Ma viszont nem ezen a hangszeren játszik a kormányzati politika, hiába szól az Orbán-videóban a Miatyánk a Mátyás-templomtól Kolozsvárig, Sárospataktól Győrig.
Van helyette a katonai metafora, melyek „egyrészt meggyőző igazolást látszik szolgáltatni egy autoritárius hatalomgyakorláshoz, másrészt közvetve azt sugallja, hogy szükség van az államilag támogatott elnyomásra és erőszakra” (Susan Sontag).
Erre készülhet mindenki, kár e téren további sorokért.
Ha viszont egy világ, egy társadalom háborús logikában és katonai metaforákon keresztül értelmeződik újra és újra, az károkat okoz a hazában is. (Nem tudni, mikor, és azt sem, hogy könnyen helyrehozhatókat.)
Abban is, aki így beszéli el, meg abban is, akiről így beszélik el.
Nekünk ez a húsvét nem hozta el a feltámadást.
Tegyük hozzá, nem is hozhatta. Eleve nem voltunk fent a listán.
(Azonnali)
Következő cikk: Lekari su imali šansu da izleče i srpsku demokratiju ...
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >