Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Kentaurbeszéd
A legsúlyosabb kórokozó
A század kórokozója az ember. Szophoklész írta: „Nincs az embernél szörnyűségesebb.” Ez ugyanis az egyik lehetséges – szerintem a valódi – értelme annak, amit magyarul úgy szoktak idézni: „Nincs az embernél csodálatosabb.” A többi évszázadnak és évezrednek is az ember a legsúlyosabb kórokozója. Negyven év elég, hogy ezt is elfelejtsék, ha ugyan nem felejtik el már négy-öt év múlva. Az emberi világ pedig válságról válságra fog vergődni, amíg meg nem semmisíti magát. Spiró György:
Kétezer évvel ezelőtt járvány esetén Rómában a betegeket a rómaiak, a görögök és általában a többistenhívők mindenféle hatástalan vagy kártékony gyógyszerrel ellátva, alaposan elkülönítve magukra hagyták. A zsidók és a keresztények, akik akkor még azonos csoportnak számítottak mind az idegenek szemében, mind a saját szempontjukból, a betegeknek nem adtak gyógyszert, viszont nem is különítették el, etették-itatták-ápolták őket. A nem zsidók közül azok is meghaltak, akik fel tudtak volna épülni, a zsidók és a keresztények közül azonban, aki képes volt életben maradni, az meg is maradt. Minden egyes nagy járvány után a zsidók és a keresztények aránya a lakosságban alaposan megnőtt. Sok volt a járvány, ezért a kereszténység két és fél évszázad alatt államvallássá lett a Római Birodalomban. Aránylag egyszerű a történelem, ha tudjuk, mi mozgatja valójában. A zsidók és a keresztények a korszakban lehetséges legracionálisabb megoldást választották: rábízták az Örökkévalóra (a Gondviselésre). Nem döntöttek emberi szempontok szerint életről és halálról, úgy érezték, erre nincsenek feljogosítva, és sejtették, hogy az emberi mérlegelés támadható, mert elfogult.
Néró császár bizonyára kihirdethette volna, hogy a zsidók okozták a járványt, és emiatt ki kell őket irtani. Termékeny ötlet, lettek is ebből hatalmas mészárlások a középkorban. De Néró megelégedett azzal, hogy a római piacon véletlenül kitört tűzvészt kente a zsidókra (akiken a keresztényeket is értette). Keresztre is feszítettek emiatt sok ezer zsidót, azt mondják, ekkor ölték meg Pétert is. A hagyomány később Nérót okolta a tűzvészért, pedig nem tartózkodott Rómában azon a héten. Ilyen a történelmi igazságszolgáltatás.
Nérónak és a többi császárnak nem jutott eszébe, hogy a Földközi-tenger medencéjének kereskedését korlátozzák, noha pontosan tudták, hogy a járvány emberről emberre terjed, és a hajókon szállított áruk is behozzák. Tisztában voltak vele, hogy a kereskedelem akadályozása nagyobb zavart okoz a birodalomban, mint egy mégoly súlyos járvány, mellékesen pedig több emberéletet is követelne. A kereskedelmet még a zsidó háború sem zavarta meg (i.sz. 66-70), noha 2 és fél millió zsidót mészároltak le e négy év alatt. A megmaradt zsidók úgy kereskedtek tovább Rómával, mintha mi sem történt volna.
Amit mi csinálunk, az a többistenhívő és a zsidó-keresztény eljárás keresztezése, és egyáltalán nem racionális. Beletörődünk, hogy az általunk egyéb funkciók teljesítésére feljogosított politikusok döntsenek az életről és a halálról is, holott az ilyen döntés nem gazdasági jellegű, mert az élet mindenek felett áll. Kivéve a modern társadalmakban, ahol minden egyéb fontosabb, mint az egyes ember. Az egészségügy lenne alkalmas a megfelelő döntések meghozatalára, de miután nagy pénzekről van szó, és az egészségügyet mindenütt elhanyagolják, ki van szolgáltatva az összes többi szempontnak. Ahhoz hatalmas forradalmak kellenek, hogy az egyes ember életének szentségét ismét megerősítsék egy-másfél nemzedék időtartamára. A bibliai negyven év elmúltán azonban minden előző tapasztalat elvész, és kezdődik újra az embertelen hülyeség uralgása.
Nem láthatatlan az ellenség, mikroszkóp és szakember kell hozzá, semmi más. A virológusok pontosan látják ezt az ellenséget. Aki láthatatlan ellenségről beszél, az szándékosan ködösít, vagyis gazember. A karantén szükségmegoldás, és kétséges a hatékonysága. Jártam Krétán a leprások szigetén, még állnak a házak, ahol a XX. század közepéig vegetáltak. Volt olyan ember, aki évtizedekig élt erre a szigetre száműzve, holott rég nem volt fertőző.
A legtöbbször Camus regényét, „A pestis”-t idézik mostanában, pedig van egy megrázóbb mű, aránylag rövid elbeszélő költemény, a lengyel Juliusz Słowacki írta 1837-ben, magyar címe: „A pestisesek apja” (Ojciec zadżumionych). Egyiptom és Palesztina között létezett az a karantén, amely ezt a páratlanul kegyetlen remekművet, a legelső egzisztencialista alapművet ihlette. Magyarra Jékely Zoltán fordította.
A század kórokozója az ember. Szophoklész írta: „Nincs az embernél szörnyűségesebb.” Ez ugyanis az egyik lehetséges – szerintem a valódi – értelme annak, amit magyarul úgy szoktak idézni: „Nincs az embernél csodálatosabb.” A többi évszázadnak és évezrednek is az ember a legsúlyosabb kórokozója.
Negyven év elég, hogy ezt is elfelejtsék, ha ugyan nem felejtik el már négy-öt év múlva. Az emberi világ pedig válságról válságra fog vergődni, amíg meg nem semmisíti magát.
Félreértések elkerülése végett hozzá kell tennem: az emberi hülyeségnek, feledékenységnek, tanulási képtelenségnek valószínűleg van evolúciós haszna, különben egy kicsit másmilyen emberiség alakult volna ki, mint mi vagyunk. Lehet, hogy egy okosabb emberiség már kihalt volna. A természet nem okosságot vagy bölcsességet néz, maga ilyesmiről nem tudván. A természet nem válogat. A természetnek nincs szempontja. Az emberiség a természet része, és sem jobb, sem rosszabb nem képes lenni annál, mint amilyen. Ezzel kell beérnünk, bármennyire fáj is.
(Népszava)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >